Beadványában egy külföldi székhelyű, Magyarországon csak Áfa regisztrációval rendelkező cég, valamint az ő nevében eljáró közvetett vámjogi képviselő környezetvédelmi termékdíjfizetési kötelezettsége vonatkozásában kér tájékoztatást. A képviselő teljes körűen jár el a megbízó vámeljárással kapcsolatos ügyeiben, és áfa önadózói engedéllyel rendelkezik. Az érintett gazdálkodók termékdíj köteles terméküket vámraktározási eljárás hatálya alá helyezik, majd szabad forgalomba bocsátás történik. Az áruk egy része belföldön kerül értékesítésre, egy része kiszállításra kerül.
A továbbiakban a konkrét kérdések kapcsán fejtem ki álláspontomat.
1. A Társaságnak keletkezik-e termékdíj fizetési kötelezettsége a termékek vámraktározási vámeljárás alatt történő értékesítése során?
A Kt. 4. § (3) bekezdés c) pontjára, valamint az 5/C. § (6) bekezdésére figyelemmel a vámraktározási eljárás alá vont termékdíj köteles termékekre a termékdíj fizetési kötelezettség szabad forgalomba bocsátáskor keletkezik.
2. Közvetett vámjogi képviselet esetén a közvetett vámjogi képviselő válik kizárólagos kötelezetté, ő tesz bevallást és neki kell megfizetnie a termékdíjat?
A Kt. 2. § (1) bekezdés (c) pontja, 3. § (1) bekezdése és 4. § (7) bekezdése alapján – import esetén – a vámadós a termékdíj fizetési kötelezettség alanya. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfa törvény) 157. §-a értelmében amennyiben a Megbízó nem, de a közvetett vámjogi képviselő Áfa önadózói engedéllyel rendelkezik, úgy ez alapján a közvetett képviselő a vámeljárás során keletkező kötelezettségéről önadózás útján tesz bevallást. Az Art. 31. § (1) bekezdése alapján a közvetett képviselő az importáló helyett saját nevében nyújtja be adóbevallását. A bevallást a közvetett képviselő az Art. 1. számú melléklete B 1-2. pontjában foglaltak figyelembe vételével teljesíti.
A fentiek alapján a termékdíj vonatkozásában a közvetett képviselő válik kötelezetté, ő tesz bevallást, és neki kell megfizetnie a termékdíjat.
Tekintettel arra, hogy a közvetett képviselő köteles a bevallás megtételére, ő kerül elsődlegesen kapcsolatba termékdíj kapcsán a vámhatósággal. Figyelemmel arra, hogy az anyagi adójogszabály, a Kt. speciális rendelkezést tartalmaz, így a közvetett képviselő a befizetésért a bevallással egyidejűleg tartozik felelősséggel, mivel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló a Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendeletének a Vámtartozás keletkezéséről rendelkező 201. cikk (3) bekezdése is irányadó. Ez alapján a megbízó is vámadósnak minősül, így amennyiben a közvetett képviselő nem teljesít, a továbbiakban egyetemleges felelősség terheli mindkét gazdálkodót.
3.1. A Kt. 5/C. § (1) bekezdése alapján a közvetett vámjogi képviselő mentesülhet-e a termékdíj fizetési kötelezettség alól, illetve a megfizetett termékdíjat visszaigényelheti-e, amennyiben a termék változatlan formában és állapotban külföldre kiszállításra kerül.
A Kt. 5/C. § (1) bekezdése első mondatában foglaltakat, a vámraktározási eljárást követő szabad forgalomba bocsátásnál nem lehet figyelembe venni, azaz a kötelezettség függetlenül attól, hogy később hova kerül az áru, keletkezik. A befizetett termékdíj azonban az igazolt kiszállítást követően visszaigényelhető. Ha a vámraktározási eljárást követően nem történik magyarországi szabad forgalomba bocsátás, hanem a termék közvetlenül kiszállításra kerül, természetesen alkalmazhatóak a Kt. 5/C. § (1) bekezdése első mondatában foglaltak.
Lényeges, hogy a kötelezett személye, illetve a visszaigénylésre jogosult nem feltétlenül azonos személy. Ha a vámjogi képviselet teljesítése során a kivitel, illetve a kiszállítás során nem működik közre a képviselő, úgy a megbízó, mint az áruval rendelkezni jogosult személy lesz a visszaigénylés jogosultja. Ha a köteles termék magyarországi értékesítésre kerül, és a belföldi vevő szállítja ki a terméket úgy ő lesz a visszaigénylés jogosultja.
Tekintettel arra, hogy a közvetett képviselő jelen esetben önadózói engedéllyel rendelkezik, így ha ő a visszaigénylés jogosultja, és a tárgyidőszak megegyezik a kiszállítás hónapjával, akkor a befizetendő és visszaigényelhető termékdíjat nettó módon kell megállapítania.
Ha a közvetett képviselő fentiek alapján nem élhet a visszaigénylés és nettósítás lehetőségével, mert az a belföldi vevőt illeti, úgy a következők az irányadóak. Az igazolt kiszállítás fuvarokmányokkal alátámasztható. Tekintettel arra, hogy a vámraktárban történő értékesítés során a termékdíjat nem lehet a számla záradékban szerepeltetni, így ez a bizonylat önmagában nem megfelelő a befizetés igazolására, azonban a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése nem is követeli meg, hogy a megfizetés igazolása számlával történjen. Ez esetben megoldás lehet, ha a bevallás dokumentációjával, illetve a vámhatóság megfelelő számlaszámára történő befizetési bizonylattal történik az igazolás. Fontos, hogy a vámraktározás alatt történő értékesítés kapcsán a számla kiállításakor figyelmet kell fordítani arra, hogy a bevallásban szereplő, illetve kivitellel érintett termékek egyértelműen beazonosíthatóak legyenek.
3.2. A Kt. 5/C. § (4) bekezdés b) pontja alapján a közvetett képviselő mentesülhet-e a termékdíj fizetési kötelezettség alól igazolt export esetén.
A 2. pontnál leírtak alapján a közvetett képviselő kötelezettnek minősül. A Kt. 5/C. § (4) bekezdés b) pontja alapján figyelemmel arra is, hogy a képviselő önadózói engedéllyel rendelkezik, akkor van lehetőség a termékdíj fizetési kötelezettség alóli mentesülésre, ha igazolható a kiszállítás, a fizetési kötelezettség keletkezésének tárgyidőszaka, azaz a szabad forgalomba bocsátás bevallási időszaka és a kiszállítás időpontja azonos, és a képviselő a kiviteli vámeljárás során is közreműködik.
3.3 A vámraktározási eljárás alatt történő értékesítés megalapozza-e az export célú átvállalást.
A Kt. 2/A. §-a értelmében az export célú átvállalási szerződést a kötelezettnek, és első belföldi vevőjének kell megkötnie, és az a kötelezettségébe tartozó termékek értékesítése vonatkozásában, kiszállítás esetén ad mentesülési lehetőséget a díjfizetés alól. Az 1. pontban kifejtettek alapján a vámraktárban történő értékesítés kapcsán csak a szabad forgalomba bocsátáskor keletkezik kötelezettség, így a vámraktárban történő értékesítésre átvállalási szerződést érvényesen nem lehet kötni.
Tekintettel arra, hogy az áfa önadózói engedéllyel rendelkező közvetett képviselő tekintendő a termékdíj fizetésre kötelezettnek, ezért a vámraktárból történő kitárolás és szabad forgalomba bocsátást követően, amennyiben a termék magyarországi értékesítésre kerül, a képviselőnek lehetőség van hasznosítást koordinálóval szerződnie a díjfizetés csökkentése érdekében. Figyelemmel azonban arra, hogy a vámraktárból valamennyi termék szabad forgalomba bocsátásra kerül, az is, ami később külföldi kiszállításra kerül, így a hasznosítási szerződésnek az összes termékre ki kell terjednie, így valójában olyan hasznosítandó mennyiség keletkezik, mely elhagyja az országot. Ennek elkerülése érdekében lehetőség van arra, hogy a vámraktározási eljárást követően ne magyarországi szabad forgalomba bocsátásra kerüljön sor.
4. Az áfa regisztráció lehet-e export célú átvállaló?
Hivatkozással a korábban az I. 523-2/2009. VPOP szám alatt megküldött korábbi tájékoztatásomra is, megerősítem, hogy az áfa regisztráció a külföldi székhelyű cég magyarországi adókötelezettségének teljesítéséhez szükséges adószámot jelenti, mely nem önálló jogi személy, önálló jogalanyisággal a külföldi vállalkozás rendelkezik. Lényeges, hogy az Áfa regisztráció az adójogi jogviszony megítélése szempontjából nem tér el az egyéb gazdálkodóktól. Ennek megfelelően egyetértek azzal az állásponttal, miszerint a Korm. rendeletben meghatározott átvállalói alanyiságra vonatkozó szűkített rendelkezés az Áfa regisztráció tekintetében is lehetőséget adhatna a szerződéses átvállalásra, azonban ez esetben a mögöttesen megjelenő külföldi székhelyű gazdálkodó Ptk. szerinti gazdálkodó szervezet fogalmának való megfelelés vizsgálata elkerülhetetlen. Megítélésem szerint amennyiben a gazdálkodó szervezet a magyar jogrend szerint elismerten köthet polgári jogi tartalmú szerződéseket a saját nemzeti joga alapján, úgy az megalapozhatja az átvállalói minőséget.
Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) Ab határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. A fentiek alapján jelen intézkedésem tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.