Az állásfoglalást kérő által beküldött beadvány arra irányul, hogy az általa kiadott különféle kiadványok reklámhordozó-papírnak, vagyis termékdíj-köteles terméknek minősül-e? További kérdése kiterjed arra, hogy keletkezik-e termékdíj-fizetési kötelezettsége a külföldre kiszállított kiadványok után?
Három alapvető előírást kell figyelembe venni a termékdíj-fizetési kötelezettség jogszerű megállapításához.
Ad.1.: a Kt. a 2. § (3) bekezdés f) pontjában ezen törvény tárgyi hatálya alá helyezi „az információhordozó papírok [20. § p) pont] közül a reklámhordozó papír [20. § r) pont] szerinti termékeket”, vagyis:
Ad.2.: a Kt. 20. § p) pontja definiálja az információhordozó papír fogalmát: sajtótermékek közül az időszaki lap egyes lapszámai, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány ‑ ide nem értve a bankjegyet, értékpapírt, könyvet és tankönyvet, valamint azokat az időszaki lapokat, amelyek a kultúráért felelős miniszter nyilvántartásában szerepelnek és az Országos Széchenyi Könyvtár által kiadott ISSN számmal rendelkeznek ‑, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, valamint a térkép. A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 20. § b) pontja a sajtótermékeket az alábbiak szerint határozza meg, azaz sajtótermék: „az időszaki lap egyes lapszámai, a rádió‑ és a televízióműsor, a könyv, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány ‑ ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt ‑, a zeneművet, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más tájékoztatást vagy műsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszköz.”
Ad.3.: a Kt. 20. § r) pontja kimondja, hogy az információhordozó papírok közül az tartozik a termékdíj-köteles reklámhordozó papírok közé, amely a Reklám tv. szerinti gazdasági reklámot tartalmaz. A reklám fogalmát a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja határozza meg, mely a következő: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul…
Szakmai álláspontom szerint, a kérelmében megnevezett termékek közül
- a használati útmutató és
- a kizárólag lakossági tájékoztatást szolgáló kérdések és válaszok, valamint
- az Esélyegyenlőségi hónapról szóló kiadvány
nem minősül termékdíj-köteles terméknek.
A tárgyi hatály alá tartozás meghatározása után fontos tisztázni azt is, hogy mely személy a termékdíj-fizetésére kötelezett.
A Kt. 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján a belföldi előállítású reklámhordozó papír esetében első belföldi forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója a termékdíj-fizetésre kötelezett személy. Vagyis nem a termékdíj-köteles termék gyártója, hanem a termék első vevője (a nyomdától közvetlenül megrendelő) a kötelezett. Belföldi előállítású termékdíj-köteles termék esetén az első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik a termékdíj-fizetési kötelezettség.
Azonban nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége a kötelezettnek a reklámhordozó papír után és más termékdíj-köteles termék után sem, amennyiben a Kt. 20. § i) pont szerinti export, valamint ugyanezen § u) pontja szerinti Közösségen belüli értékesítés történik.
Felhívom figyelmét, hogy további hasznos információkat talál a www.vam.hu és a www.termekdijinfo.hu internetes oldalakon.
Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) Ab határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. A fentiek alapján jelen intézkedésem tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.