Állásfoglalás kérésében különböző forgalmi irányból, és irányba érkező termékek esetében, a bérelt raklapok utáni termékdíj fizetési kötelezettség keletkezésének értelmezését kéri. A raklapok egy nemzetközi cégcsoport tulajdonában állnak, melyeket a kereskedői tevékenységet végző gazdálkodók kibérelnek és saját termékeik szállítási csomagolásaként felhasználnak. Álláspontja szerint a harmadik országos import forgalom, és a belföldi előállítás eredeztethet kötelezettséget a bérelt raklapok vonatkozásában, azonban a más tagállamból történő beszerzés sem forgalomba hozatalhoz, sem saját célú felhasználáshoz kötődően nem keletkeztet kötelezettséget, figyelemmel arra, hogy a raklapok nem kerülnek értékesítésre, és a saját célú felhasználás sem kerül költségként elkönyvelésre.
Elöljáróban egyetértek azon álláspontjával, hogy a bérelt raklapok felhasználása – a tulajdonviszonytól függetlenül – a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet fogalom meghatározásai alapján szállítási (harmadlagos) csomagolásnak tekintendő. Meg kívánom jegyezni, hogy a csomagolás nem önálló termék, és mindaddig, amíg a szállítási csomagolás nem jön létre, addig nem is keletkezhet kötelezettség. A csomagolóeszköz nem termékdíj köteles termék, és annak értékesítése, bérlése önmagában termékdíj fizetési kötelezettséget nem keletkeztet. Ennek megfelelően a csomagolóeszközt értékesítő személy kötelezetti minősége alapesetben nem állapítható meg.
A továbbiakban az Önök által vázolt alternatívákkal kapcsolatban fejtem ki álláspontomat:
Beszerzési oldal
- Raklapok (áruval együtt) harmadik országból – import vámeljárás
Alapesetben a felhasználástól, illetve a továbbértékesítéstől függetlenül - „fő szabályként” - az import vámeljárás során kiszabásra kerül a termékdíj, melyet a vámjogszabályok által meghatározott vámadósnak kell megfizetnie a Kt. 2. § (1) bekezdés c) pontja valamint a 4. § (3) bekezdés a) pontja szerint.
- Raklapok (áruval együtt) tagállamból Magyarországra
A Kt. 2. § (1) bekezdése b) pontja értelmében a Közösségből érkező áruk esetén az első belföldi forgalomba hozó, valamint a saját célú felhasználó köteles a termékdíj megfizetésére. A Kt. 20. § e) pontja alapján a forgalomba hozatal: „termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, ideértve más termék részeként, vagy összetevőjeként, vagy azzal együtt történő forgalmazását.”
Figyelemmel fentiekre, amennyiben Magyarországon szállítási csomagolással együtt értékesítenek árut (mely során maga a csomagolóeszköz nem képezi az adásvétel tárgyát), úgy megvalósul a Kt. szerinti forgalomba hozatal, és így termékdíj fizetési kötelezettség keletkezik.
A saját célú felhasználás vonatkozásában tájékoztatom, hogy jogértelmezésünk szerint – és ez a Kt. módosítás tervezetében már kifejezetten szerepel – a „kicsomagolás”, pontosabban a csomagolás elválasztása a terméktől (mely során jellemzően Magyarországon hulladék keletkezik) megvalósítja a termékdíj fizetési kötelezettséget. Itt hívom fel a figyelmét a Kt. végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTM rendelet) 8. § (7) bekezdésére, miszerint a nem saját tulajdonban lévő termékdíjköteles termékeket a számviteli szabályoknak megfelelően szerepeltetni kell. E szabálynak abban az esetben nem lenne relevanciája, ha az ilyen idegen eszközök felhasználása kapcsán termékdíj fizetési kötelezettség nem keletkezhetne. A szállítási csomagolás, mint nem önálló termék – különösen, ha idegen eszközről van szó – valóban nem szerepel a könyvelésben költségként, azonban tekintettel arra, hogy a szállítási csomagolás része a szállítmánynak, a szállítmány, illetve az érintett termék költségelését kell figyelembe venni. Tájékoztatom továbbá, hogy a KTM rendelet 8. § (9) bekezdésének alkalmazásával a termékdíj levonható, illetve újrahasználhatóként bejelenthető.
Értékesítési oldal
- Raklapok belföldön történő felhasználása (itt két eset lehetséges)
- Belföldön a bérelt raklap felhasználása lehet saját célú felhasználás, pl.: saját telephelyek közötti szállítás során. Ebben az esetben a Kt. 4. § (1) bekezdésében szereplő költség nem a bérleti díj, hanem a fentebb már említett szállítmánnyal, szállítással kapcsolatban elszámolt költség. Megítélésem szerint a bérleti díj a raklapok többszöri felhasználása során nem megfelelő alapot képezne a kötelezettség keletkezésére, tekintettel egyrészt arra, hogy a bérleti díj magában foglalhatja a raklapok esetleges javításával kapcsolatos többletráfordításokat is, továbbá a bérleti díj elszámolás nem igazodik a csomagolás termékkör keletkezéséhez, hiszen a bérlet a csomagolóeszközre vonatkozik.
Amennyiben a szállítási csomagolás belföldi termékértékesítéshez kapcsolódik, úgy irányadóak a Közösségi behozatalt követő forgalomba hozatal során leírtak.
- A külföldre történő értékesítés után a Kt. 2. § (1) bekezdése, valamint 5/C. § (1) bekezdése első mondata alapján nem keletkezik kötelezettség, így további vizsgálat nem szükséges.
Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) Ab határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. A fentiek alapján jelen intézkedésem tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.