A Kt. 2. § (1) bekezdés a)-d) pontja határozza meg a termékdíjköteles termékek után termékdíjfizetésre kötelezetteket:
a) pontja szerint a belföldi előállítású termékdíjköteles termék esetében a terméket első belföldi forgalomba hozó, vagy saját célú felhasználó, bérgyártás esetén maga a bérgyártató a termékdíj-fizetésre kötelezett.
A Kt. 20. § ny) pontja határozza meg a bérgyártás fogalmát: megrendelő vagy megbízottja (bérgyártató) által a Magyar Köztársaságban letelepedett személy (bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása.
Mindezek figyelembe vételével, akkor beszélhetünk bérgyártásról, amennyiben a csomagolási szolgáltatást végző személy (bérgyártó) csak és kizárólag a megrendelő (bérgyártató) által biztosított anyagokból végzi el a csomagolási műveletet. Bérgyártás megvalósulása esetén a Kt. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint a termékdíj-fizetésre kötelezett a megrendelő, bérgyártató lesz. Ebben az esetben a bérgyártónak (csomagolást végzőnek) nem keletkezik a termékdíj szabályozás hatálya alá tartozó kötelezettsége.
Amennyiben a csomagolást végző személy saját csomagoló eszközt is felhasznál a művelet elvégzéséhez – tehát nem csak és kizárólag a megrendelő által biztosított anyagokból dolgozik, mely végeredményeként a csomagoló eszközből termékdíjköteles csomagolás keletkezik –, úgy ebben az értelemben már nem beszélhetünk a Kt. által meghatározott bérgyártásról. Ebben az esetben a csomagolási szolgáltatást végző személy már a Kt. 2. § (1) bekezdés a) pontjának első fordulata szerint válik kötelezetté, mind a megrendelő által hozott, mind a saját maga által hozzáadott termékdíjköteles termékek tekintetében. Ebben az esetben a bérgyártót (csomagolást végzőt) terheli a bevallási/fizetési kötelezettség.
A Kt. 2/A. § (3) bekezdése rendelkezik a szerződéssel történő átvállalás feltételeiről, mely értelmében a termékdíj-fizetési kötelezettséget a Kt. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettől:
aa) a termékdíjköteles terméket exportáló, illetve Közösségen belül értékesítő első belföldi vevő, továbbá a bérgyártó,
ab) az első belföldi vevő, ha a kötelezettől megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át exportálja vagy a Közösségen belül értékesíti,
ac) a mentességgel rendelkező hasznosítást koordináló szervezet,
b) a bérgyártótól mint másodlagos kötelezettől a mentességgel rendelkező hasznosítást koordináló szervezet, vállalhatja át.
Ennek értelmében a kötelezett átvállalási szerződés útján mentesülhet a termékdíj-fizetési kötelezettség alól.
A környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. Rendelet (továbbiakban: Kormány Rendelet) 15. § és 16. § alapján a szerződéses átvállalás esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség része vagy egésze átvállalható. Az átvállalási szerződés legfeljebb 5 évre köthető, ha a felek másképp nem rendelkeznek. Ezen szerződéseket a vámhatóság tartja nyilván, így a szerződés megkötését követő 30 napon belül a szerződés 1 példányát a megfelelő nyomtatvány kitöltésével be kell nyújtani a vámhatósághoz. Az átvállalási szerződés a vámhatóság nyilvántartásba vételét követő hónap első napjától alkalmazható.
Átvállalás esetén a szerződésnek tartalmaznia kell:
— a szerződő felek adatait (VPID és GLN szám)
— a termék KT kódját, vámtarifaszámát (kivéve csomagolás esetében)
— az átvállalás időszakának, illetve kezdő időpontjának meghatározását
— az átvállalás típusát (export, bérgyártás, hasznosítást koordináló szervezet).
A Kormány Rendelet 16. § (6) bekezdése alapján az átvállaló az átvállalt kötelezettség teljesítését:
a) az exportot igazoló vámokmánnyal, valamint a Közösségen belüli értékesítés esetén az értékesítésről kiállított számlával és az értékesítéshez tartozó fuvarokmánnyal,
b) a bérgyártást igazoló számlával, vagy
c) a hasznosítást koordináló szervezet esetében a termékdíjmentességhez szükséges feltételek megvalósulását alátámasztó bizonylatokkal
igazolja.
Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) AB határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes.
A fentiek alapján jelen intézkedésem tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.