Elöljáróban meg kívánom jegyezni, hogy beadványában „külföldi kiadóktól” bizományosi konstrukció keretében átvett lapokról van szó, azt azonban nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy „külföld” alatt harmadik országot, vagy más EU tagállamot kell érteni. Erre, valamint a beadványban foglalt többi információra tekintettel abból indultam ki, hogy kérdése a közösségen belüli behozatalra vonatkozik.

A Kt. 2. § (1) bekezdés a)-d) pontja határozza meg a termékdíjköteles termékek után termékdíjfizetésre kötelezetteket. A kérelmében szereplő adatok alapján következők relevánsak:

a b) pont szerint az Európai Közösségen belüli behozatal esetén, a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója a környezetvédelmi termékdíj fizetésre kötelezett személy.

A terjeszteni kívánt lapok után keletkező termékdíj-fizetési kötelezettség tekintetében több kérdés is felmerül:

A Kt. 2. § (3) bekezdés a)-g) pontja felsorolása tartalmazza a termékdíjköteles termékeket, melyek között fenti hivatkozás f) pontja tartalmazza az információhordozó papírok közül a reklámhordozó papírokat.

1., A Kt. 20. § p) pontja határozza meg az információhordozó papír, ugyanezen hivatkozás r) pontja pedig a reklámhordozó papír fogalmát. Amennyiben a terjeszteni kívánt lapok a kultúráért felelős miniszter nyilvántartásában szerepelnek és az Országos Széchényi Könyvtár által kiadott ISSN számmal rendelkeznek, abban az esetben a terméket nem terheli környezetvédelmi termékdíj.

Ezzel ellentétben, ha a lapok a fent nevezett paraméterekkel nem rendelkeznek, úgy termékdíjfizetési kötelezettség keletkezik – mint reklámhordozó papír – azok első belföldi forgalomba hozatalakor.

A reklámhordozó papír tömeg alapú díjtételét a Kt. 8. számú melléklete tartalmazza:

8. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

A reklámhordozó papírok termékdíjtétele

2., Az értékesíteni kívánt termék csomagolásának vonatkozásában, amennyiben rendelkeznek csomagolással – a csomagolás típusa, anyagi mineműsége szerint – keletkezik környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség.

A csomagolás tömegalapú díjtételét a Kt. 2.1. számú melléklete tartalmazza:

2. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

A csomagolás termékdíjtételei, valamint a fizetendő termékdíj kiszámítása

1. A csomagolás anyaga alapján fizetendő tömegalapú termékdíj

Bizományosi konstrukcióban átvett lapok terjesztésével, az első szabad forgalomba hozatal alkalmával keletkezik a környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség, mivel a bizományosi értékesítésre a Kt. nem tartalmaz speciális szabályt.

A környezetvédelmi termékdíj bevallásának/megfizetésének módja:

A 2009. év vonatkozásában a Kt. hatályos rendelkezései szerint termékdíj-fizetési kötelezettség az első belföldi forgalomba hozatalkor – jelen esetben értékesítéskor – keletkezik, így a jogszerű eljárás szerint, környezetvédelmi termékdíj bevallásra-megfizetésre csak a már értékesített lapok után kerülhet sor. Jelen szabályozás jogszerű alkalmazása nem teszi lehetővé az Önök által javasolt készletre vétel időpontjában – mintegy előre – történő termékdíj megfizetésének lehetőségét.

Az Önök által javasolt gyakorlat 2010. január 01-től válik jogszerűen alkalmazhatóvá. A Kt. 4. § (4)-(6) bekezdése szerint a Közösségen belül behozott termékdíjköteles termék, valamint a belföldi előállítású csomagolás esetén a csomagolás összetevője tekintetében, a kötelezett döntése alapján az adott tárgyévre vonatkozó termékdíj-fizetési kötelezettsége – amennyiben azt a tárgyévet megelőző év december hó 20-ig a vámhatóságnak bejelenti – készletre történő felvételének napján keletkezik. A kötelezett a választott időpontot tárgyévben nem változtathatja meg. Amennyiben fent nevesített hivatkozást alkalmazza, úgy köteles a tárgyévet megelőző év december 31-ig leltárt készíteni a készleten lévő termékdíjköteles termékekből – mely egyben a tárgyév nyitókészlete lesz – és a termékdíjat a tárgyévben érvényes termékdíjtétel alkalmazásával január 20-ig megfizeti.

Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) AB határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. A fentiek alapján jelen intézkedésem tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.