Kell-e termékdíjat fizetni termelői borkimérés esetében a vevő által a kimérés helyére vitt különféle csomagolóeszközök kereskedelmi csomagolásként történő felhasználásakor?

I.  Csomagolás ismertetése:

A Kt. 2. § (4) bekezdés a) pontja alapján az a személy a termékdíj-fizetésre kötelezett, aki a termékdíj-köteles terméket (esetünkben a csomagolást) belföldön forgalomba hozza vagy saját célra használja fel. A kötelezettség megállapításánál nem bír relevanciával, hogy a csomagolóeszköz kinek a tulajdona.

A Kt. 2. § (2) bekezdése határozza meg azokat a termékeket, amelyek a törvény hatálya alá tartoznak, ezen belül is a b) pont nevesíti a csomagolást.

A csomagolás definícióját a Kt. 20. § 5. pontja határozza, meg azaz „csomagolás:

a)  valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,

b)  az a) pontban meghatározottaknak - a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül - megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,c) a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek,d)  a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;”

A csomagolás lehetséges fajtáit a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés a)-c) pontjai részletezik, ezen belül a fogyasztói csomagolást az a) pont határozza meg:

„a)  fogyasztói (elsődleges) csomagolás, amely a forgalmazás helyén a felhasználóknak való forgalmazás tekintetében egy egységet (forgalmazási egység) képez;

Kereskedelmi csomagolásnak minősül a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelete 2009. január 1-jén hatályos I. melléklete szerint a Kt. 20. § a)-g) pontjában meghatározott különféle italtermékek fogyasztói csomagolása, melyek után a termékdíjat a Kt. 2. számú melléklet 2. pontja szerint kell megfizetni. (például: a Kt. 20. § 12. pontjának f) alpontja szerint pl: 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből termék fogyasztói (elsődleges) csomagolása.)

Az eddigiek alapján az Ön által értékesített bor kereskedelmi csomagolása (műanyag, üveg anyagú flakonba vagy kannába töltött bor) után termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik.

Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a csomagolási segédeszközök (pl.: kupak, címke) is csomagolásnak (de nem kereskedelmi csomagolásnak) minősülnek és utánuk tömeg alapon, anyagfajtától függő differenciált termékdíjtétellel kell a termékdíjat megfizetni a Kt. 2. számú melléklet 1. pontja szerint.

III. Termékdíj számlán való feltüntetése:

A termékdíj számlán való megjelenítésére vonatkozó szabályokat a Kt. végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet (továbbiakban: KtMr.) 14. § (1) bekezdése határozza meg, mely alól kivétel a (2) bekezdése, vagyis a kiskereskedelmi értékesítés esetén nem kell feltüntetni – a kötelezettnek – a számlában vagy a számla mellékletében az (1) bekezdés szerinti szöveget.

IV. Újrahasználható csomagolás:

Lehetőség van a csomagolásként felhasznált csomagolóeszközök (műanyag palackok, kannák) esetében az újrahasználható csomagoláskénti – több utas – bejelentésére a KtMr. 8. § (5) bekezdése alapján, mely bejelentés 2010. évben a KT10-BEJKE nyomtatványcsomag BJ2 részletező lapján lehetséges. Az újrahasználható csomagolás termékdíjas szabályozás szerinti lényege, hogy a termékdíj-köteles termékre, csomagolás esetén annak újrahasználható összetevőjére a termékdíjat egyszer (a BJ2 részletező lapon történő bejelentést követően), az első forgalomba hozatalt, illetve az első saját célú felhasználást követően kell megfizetni, viszont a forgalombahozatal és a saját célú felhasználás nyomonkövethetősége érdekében nyilvántartást kell vezetni a saját és más tulajdonában lévő, illetve az újonnan beszerzett, valamint a használtan visszavett újrahasználható termékdíj-köteles termékekről, csomagolás esetén annak újrahasználható összetevőjéről a hatályos számviteli előírásoknak megfelelően a KtMr. 8. § (7) és (8) bekezdéseinek rendelkezései alapján. Amennyiben a kötelezett nem jelenti be az újrahasználható csomagolást (BJ2 részletező lapon), abban az esetben minden egyes forgalomba hozatalkor vagy saját célú felhasználáskor termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik.

V. Kereskedelmi csomagolás termékdíjának levonása:

A kereskedelmi csomagolást érintő termékdíj-fizetési kötelezettség alól mentesség nem szerezhető, azonban lehetősége van a kötelezettnek a Kt. 5/E. § bekezdéseiben foglaltak alapján a kereskedelmi csomagolás után megfizetendő termékdíjtétel meghatározott mértékű levonására, amennyiben

- az (1) bekezdés szerinti felső hasznosítási arányt teljesíti vagy a teljesítést koordináló szervezet adataival igazolja;

- a nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás (2) bekezdés szerinti anyagában történő hasznosítás tényét vagy az anyagában történő hasznosításra való átadás-átvétel tényét igazolja, így akár 100%-os termékdíjtétel levonás is érvényesíthető. Ebben az esetben is fennáll az, hogy a hasznosítás ténye koordináló szervezet adataival is igazolható;

- az újrahasználható kereskedelmi csomagolás esetében a megfizetendő termékdíjtétel 100%-a levonható, ha az újrahasználható csomagolás visszavételi rendszer keretében történő visszavételét és újrahasználatát igazolja.

A levonás jogintézményének alkalmazásához nem szükséges közigazgatási szerv külön engedélye, hanem azt a kötelezett a bevallásban a megfizetendő termékdíjból történő levonással alkalmazhatja.

VI.  A mezőgazdasági termelők átalány termékdíj-fizetési lehetősége:

A 2010. január 1-jétől hatályos Kt. rendelkezései tartalmaznak olyan előírásokat, amelyek kedvező feltételeket teremtenek a termelői borkimérést alkalmazó mezőgazdasági termelők termékdíj-fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez. Az általános kötelezettségek teljesítése helyett a Kt. 5/F. §-ában meghatározott termékdíj-átalány jogintézményét alkalmazhatják a mezőgazdasági termelők.

A Kt. 5/F. §-ában lévő mezőgazdasági termelőnek a Tanács 73/2009/EK Rendelete (a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról) 2. cikke szerinti személy minősül, azaz „olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjainak nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek a gazdasága a Közösség területén található a Szerződés 299. cikkében meghatározottak szerint, és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységet folytat.”.

A mezőgazdasági tevékenységet a nevezett rendelet szintén meghatározza, ami  „mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy termesztése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a földterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását a 6. cikkben meghatározottak szerint”.

A mezőgazdasági termékek felsorolását az Európai Unióról szóló szerződésnek valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés I. Melléklete tartalmazza, ahol a brüsszeli nómenklatúra szerinti termékeket kell figyelembe venni. Ezen mellékletben megtalálható a 22.05 vámtarifaszám alá osztályozandó „Friss szőlőből készült bor; szőlőmust alkohol hozzáadásával lefojtva” termék is.

Azon személynek, aki az előző bekezdésekben leírtaknak megfelel, annak csak VPID számmal kell rendelkeznie, melyet a http://www.vam.hu honlapon elérhető nyomtatvány kitöltésével kérelmezhet az első fokú hatósági jogkörrel rendelkező vámszerveknél. A VPID adatlap a http://www.vam.hu/mainMenu.do?modulId=15 linkre kattintva érhető el. A nyilvántartásba vételhez GLN számmal nem kell rendelkeznie. A nyilvántartásba vételen túl a termékdíj átalány alkalmazására jogosultnak bejelentést kell teljesítenie, ami a „Környezetvédelmi termékdíj bejelentés/kérelem formanyomtatvány” (KT10-BEJKE) alkalmazandó, ezen belül a Főlap Bejelentés mezőjében a termékdíj átalánnyal kapcsolatos részt is ki kell tölteni, majd a kitöltött lapot cégszerű aláírást követően postai úton kell beküldeni április 20-áig, vagy a 2010-ben termékdíj-átalány fizetésére kötelezetté váló esetében, a kötelezetté válását követő 15 napon belül.

A mezőgazdasági termelő kötelezettnek a termékdíj-átalányt a tárgyévet követő év március 31-ig kell befizetni a 10032000-01037454-00000000 számú VPOP környezetvédelmi termékdíj adóbevételi számlára a VPID szám feltüntetésével.

A termékdíj átalány összegénél a következő szabályokat kell figyelembe venni:

• a tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tíz millió forintos árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya évi kétezer forint,
• a tárgyévet megelőző évben évi tíz milliót meghaladó, azonban legfeljebb évi ötven millió forintos árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya évi hétezer forint, míg a
• tárgyévben kötelezetté váló mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya évi ötezer forint.

A termékdíj átalány alkalmazására jogosult mezőgazdasági termelőnek – ha kizárólag mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik –  a Kt. 3. § (8) bekezdése szerinti nyilvántartást és termékdíj bevallást nem kell teljesítenie.

Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) Ab határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes.

A fentiek alapján jelen intézkedésem tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.