Első ügyféli kérdés: Mi végezzük a grafikai tervezést, de a kivitelezést alvállalkozó nyomdával végeztetjük. Az így elkészült terméket mi szállítjuk le a megrendelőnknek? Ebben az esetben ki köteles megfizetni a termékdíjat?
A Kt. 2. § (1) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés f) pontja alapján a belföldi előállítású reklámhordozó papír esetében első belföldi forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója a termékdíj-fizetésre kötelezett személy. Vagyis nem a termékdíj-köteles termék gyártója (általában és az Ön által leírt esetben is), hanem a termék első vevője (általában a nyomdától közvetlenül megrendelő) a kötelezett.
Második ügyféli kérdés: Számos esetben előfordul, hogy a megbízott nyomda a gyártási folyamatba egy újabb kivitelezőt - alvállalkozót - iktat be, mert adott munkafolyamatot csak így tudja elvégezni. Ebben az esetben ki köteles megfizetni a termékdíjat?
A Kt. 20. § p) pontja kimondja, hogy az információhordozó papírok közül az tartozik a termékdíj-köteles reklámhordozó papírok közé, amelyek gazdasági reklámot tartalmaznak. A gazdasági reklám fogalmát a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja határozza meg, mely a következő: gazdasági reklám: – olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.
Vagyis az lesz a gyártó, mint első belföldi forgalomba hozó, amely vállalkozás a Kt. 2. § (3) bekezdésében, a 20. § p) és r) pontjaiban, valamint a Kt. végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 4. számú mellékletében a reklámhordozó papírokra vonatkozó előírások szerinti terméket előállítja.
Harmadik ügyféli kérdés: Amennyiben az elmúlt időszakra nézve elmaradt a bevallásunk, abban az esetben milyen módon pótolható ez és mekkora a késedelmi díj összege?
A kötelezettnek a Kt. 3. § (2) bekezdése és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) 164. § alapján az elévülési időn belüli termékdíj-fizetési kötelezettségének kell eleget tennie, vagyis nemcsak a 2009. év, hanem a korábbi éveket érintő bejelentési, bevallási, megfizetési, termékdíj számlán való megjelenítési és nyilvántartási kötelezettségek teljesítését is.
A kötelezett, amennyiben utólag megállapítja, hogy egyáltalán nem vagy hiányosan teljesítette a termékdíj-fizetési kötelezettségét, az alábbiak szerint járhat el.
Ad.1.: pótbevallás: ilyen bevallást azoknak a kötelezetteknek kell beküldeniük, akik a korábbi években nem teljesítették a termékdíj-fizetési kötelezettségüket. Ebben az esetben az elmaradt termékdíjon kívül a vámhatóság által kiszabott szankciókat (mulasztási bírság, késedelmi pótlék) is meg kell fizetni. A mulasztási bírság összegét a Kt. 4/G. §-a, a késedelmi pótlék összegét az Art. 165. §-a szerint állapítja meg a vámhatóság.
ad.2.: önellenőrzés: A kötelezettnek – adózási szabályok szerinti – az általa elkészített és beküldött bevallását későbbiek során „módosíthatja”, a bevallásában elkövetett tévedésit, mulasztásait pótolhatja. Önellenőrzéssel helyesbíteni a termékdíj alapját és a fizetendő termékdíj összegét lehetséges. Az önellenőrzés teljesítése az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon történik. A kötelezettnek, ha feltárta a bevallás hibáját, a hibát nyilvántartásba kell vennie, és a nyilvántartásba vételtől számított 15 napon belül kell azt bevallani a vámhatósághoz, természetesen az ehhez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség együttes teljesítésével, ami annyit jelent, hogy a nyilvántartásból a hibás és az önellenőrzés utáni adatoknak egyértelműen ki kell tűnnie. A termékdíjjal kapcsolatos ügyféli kötelezettségek teljesítésénél arra is figyelemmel kell lenni, hogy a kötelezettségek hibás, hiányos teljesítéséhez a termékdíj törvény – adózásban megszokott bírságoláshoz képest is szigorúbb – szankciókat rendel.
A szabályszerűen elvégzett önellenőrzéshez pótlékfizetési kötelezettség kapcsolódhat. Önellenőrzési pótlékot abban az esetben kell felszámítani, ha a kötelezett által módosított fizetési kötelezettsége meghaladja az eredetileg bevallott fizetési kötelezettségét.
Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék (jegybanki alapkamat kétszerese) 50%-ának, ugyanazon bevallás ugyanazon kötelezettségének ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani az önellenőrzéssel érintett időtartam minden napjára.
Felhívom figyelmét, hogy további hasznos információkat talál a www.vam.hu és a www.termekdijinfo.hu internetes oldalakon.
Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) Ab határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. A fentiek alapján jelen intézkedésem tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.