Az első kérdés vonatkozásában: a a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (továbbiakban: Kt.) 2.§ (3) bekezdése f) pontja szerint a reklámhordozó papír termékdíjköteles terméknek minősül. A reklámhordozó papír fogalmát a Kt. 20.§ r) pontja határozza meg a következők szerint: „reklámhordozó papír: olyan információhordozó papír, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott reklámot tartalmaz”. A Kt. alkalmazásában tehát három feltétel együttes fennállása esetén lehet reklámhordozó papírról beszélni:

a) információhordozó papírnak kell lennie, másrészt

b) reklámot kell hordoznia, továbbá

c) papírnak kell lennie.

Az „információhordozó papírra” vonatkozó meghatározást szintén megadja a Kt. 20.§-a a p) pontban: „információhordozó papír: a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 20. § b) pontja által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes lapszámai, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ide nem értve a bankjegyet, értékpapírt, könyvet és tankönyvet, valamint azokat az időszaki lapokat, amelyek a kultúráért felelős miniszter nyilvántartásában szerepelnek és az Országos Széchényi Könyvtár által kiadott ISSN számmal rendelkeznek -, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, valamint a térkép”.

A „reklám” mint fogalom a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3.§ d) pontja szerint értelmezendő. A hivatkozott jogaszbályi hely alapján „gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul”.

Az „anyagi mineműség” megítélésével kapcsolatban az említett jogszabályok további rendelkezést nem tartalmaznak. Ugyanakkor utalok a Kt. 21. § (1) bekezdésében adott törvényalkotói felhatalmazásra, ami szerint a környezetvédelemért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítja meg – többek között –  a termékdíjköteles termékek körét, azok besorolását, valamint közzéteszi azok vámtarifaszámait.

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáró szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet (továbbiakban: KTM) 4. számú melléklete határozza meg a termékdíjköteles termékek vámtarifaszámait, ami a reklámhordózó papírok vonatkozásában a következő rendelkezést tartalmazza: 

A 4. számú melléklet felvezető mondata szerint „az „ex” jelzéssel ellátott vámtarifaszám olyan termékcsoportot jelent, melyben csak a Kt. hatálya alá tartozó termékek termékdíjkötelesek”. A Kt. tárgyi hatályt szabályozó 2.§ (3) bekezdése kizárólag a reklámhordozó papírokat említi, így a tárgyi hatály is csak a papír alapú reklámhordozókra terjed ki. A KTM 1.§ (1) bekezdése szerint a papírt, mint anyagi mineműséget a 2009. január elsején hatályos Kombinált Nómenklatúra (1031/2008/EK bizottsági rendelet) szerint kell értelmezni.

A második kérdést illetően: a termékdíj kötelezettséget keletkeztető tények függenek attól, hogy belföldi előállítású termékdíjköteles termékről van-e szó, vagy Közösségen belüli behozatal vagy import következtében kerül a termék belföldre. Beadványából nem volt egyéártelműen megállapítható a termékdíjköteles termék forrása, csupán feltételezni lehet, hogy belföldi előállításról van szó, ezért a továbbiakban ezt tekintettem kiindulási alapnak.

A reklmámhordozó papírokkal kapcsolatos termékdíj kötelezettséget a Kt. 2.§ (1) bekezdés a) pontja két jogcímen keletkezteti:

a) az első belföldi forgalomba hozó első belföldi vevőjénél, illetve

b) a saját célú felhasználónál.

Amennyiben tehát a reklámhordozó papírt első belföldi vevőként szerzi meg a társaság, úgy termékdíj kötelezettsége keletkezik. (A forgalomba hozatal fogalmát a Kt. 20.§ e) pontja rögzíti.)

Amennyiben a reklámhordozó papírt maga a társaság állítja elő, vagy külföldről önmaga szerzi be  és használja fel gazdasági reklámtevékenység céljára, úgy e tevékenysége a Kt. alkalmazásában saját célú felhasználásnak minősül, és termékdíj kötelezettséget keletkeztet. Ezt nem befolyásolja az a tény, hogy a reklámtevékenységet más cég érdekében fejti ki a társaság.

Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI.17.) AB határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. A fentiek alapján jelen intézkedésem tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen. Tájékoztatásomban foglaltak a hivatkozott jogszabályi helyek 2009. július 24-én hatályos rendelkezésein alapulnak.