Kell-e termékdíjat fizetni a külföldről behozott csomagolt termékek után, ha azt a külföldi cég megfizette?

A Kt. területi hatálya belföldre terjed ki. Belföld alatt a Kt. 20. § 3. pontján az alábbiakat kell érteni: „a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad- és tranzitterületeket, valamint a vámszabad-raktárakat is;”. A külföldön megfizetett termékdíj a Kt. alkalmazása szempontjából nem bír relevanciával.

A Közösségen belülről vagy harmadik országból behozott csomagolt termékek csomagolása után (is) a Kt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerintieket kell figyelembe venni, vagyis a termékdíj-köteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója a kötelezett.

Ha a behozatalt követően belföldi forgalomba hozatal történik, úgy az értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján keletkezik a termékdíj-fizetési kötelezettség.

Amennyiben viszont a behozatalt követően a Kt. 2. § (5) bekezdése szerinti felhasználás – ilyen lehet például a csomagolás elválasztása a terméktől (kicsomagolás - fólia eltávolítása a termékről, papírkarton dobozból való kivétel stb.) – történik meg, úgy abban az esetben saját célú felhasználásról beszélhetünk, és ekkor a költségként történő elszámolás napján keletkezik a termékdíj-fizetési kötelezettség.

A Kt. 2. § (2) bekezdése határozza meg azokat a termékeket, amelyek a törvény hatálya alá tartoznak, ezen belül is a b) pont nevesíti a csomagolást.

A csomagolás definícióját a Kt. 20. § 5. pontja határozza meg, azaz „csomagolás:

a)     valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,

b)     az a) pontban meghatározottaknak - a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül - megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,c)     a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek,d)     a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;”

„a)    fogyasztói (elsődleges) csomagolás, amely a forgalmazás helyén a felhasználóknak való forgalmazás tekintetében egy egységet (forgalmazási egység) képez;

b)     gyűjtő- (másodlagos) csomagolás az, amely a forgalmazás helyén több forgalmazási egységet foglal össze - függetlenül attól, hogy azok a felhasználók részére együttesen vagy külön kerülnek forgalmazásra -, és amely a terméktől elkülöníthető anélkül, hogy ez annak tulajdonságait megváltoztatná;c)     szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás.”

Tájékoztatom, hogy hasznos információk érhetőek el a www.vam.hu , illetve a www.termekdijinfo.hu honlapokon.

Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) AB határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes.

A fentiek alapján jelen intézkedésem tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.