Kell-e termékdíjat fizetni a Közösségen belülről behozott csomagolt termékek után?

A Kt. 2. § (2) bekezdése határozza meg azokat a termékeket, amelyek a törvény hatálya alá tartoznak, ezen belül is a b) pont nevesíti a csomagolást.

A csomagolás definícióját a Kt. 20. § 5. pontja határozza meg, azaz „csomagolás:

a)     valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,

b)     az a) pontban meghatározottaknak - a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül - megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,c)     a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek,d)     a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;”

„a)    fogyasztói (elsődleges) csomagolás, amely a forgalmazás helyén a felhasználóknak való forgalmazás tekintetében egy egységet (forgalmazási egység) képez;

b)     gyűjtő- (másodlagos) csomagolás az, amely a forgalmazás helyén több forgalmazási egységet foglal össze - függetlenül attól, hogy azok a felhasználók részére együttesen vagy külön kerülnek forgalmazásra -, és amely a terméktől elkülöníthető anélkül, hogy ez annak tulajdonságait megváltoztatná;c)     szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás.”

Ha a behozatalt követően belföldi forgalomba hozatal történik, úgy az értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján keletkezik a termékdíj-fizetési kötelezettség.

Amennyiben viszont a behozatalt követően a Kt. 2. § (5) bekezdése szerinti felhasználás - ilyen lehet például a csomagolás elválasztása a terméktől (kicsomagolás – fólia eltávolítása a termékről, papírkarton dobozból való kivétel stb.) - történik meg, úgy abban az esetben saját célú felhasználásról beszélhetünk, és ekkor költségként történő elszámolásának napján keletkezik a termékdíj-fizetési kötelezettség.

Felhívom a figyelmét, hogy 2010. évben a kötelezettnek a termékdíj-fizetési kötelezettségéről a Kt. 3. § (8) bekezdése szerint negyedévente kell bevallást benyújtani.

A kötelezettet érintő termékdíj-fizetési kötelezettségeket, illetve adatszolgáltatási kötelezettségeket röviden az alábbiak tartalmazzák:

Nyilvántartásba vételi kötelezettség: A bejelentkezés alapján a vámhatóság az ügyfelet az ún. VPID (http://www.vam.hu) szám és a GLN szám alapján nyilvántartásba veszi, mely azonosító számok használata a termékdíj-köteles tevékenység teljes folyamatában kötelező. A GLN számot a GS1 Magyarország Kht. (www.gs1hu.org), míg a VPID számot a vámhatóság adja ki. Nyilvántartási számok hiányában a vámhatóság nem tudja fogadni a bejelentéseket, a bevallásokat és a visszaigénylési kérelmeket.

Bejelentési kötelezettség: A környezetvédelmi termékdíj-köteles termékkel végzett tevékenységet a vámhatóságnál be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettséget a környezetvédelmi termékdíj törvény hatálya alá tartozó valamennyi kötelezettnek teljesítenie kell. A bejelentési kötelezettség a http://www.vam.hu honlapon közzétett elektronikusan támogatott formanyomtatvány (KT10BEJKE elnevezésű) kitöltésével teljesíthető.

Bevallási kötelezettség:  A kötelezettnek a környezetvédelmi termékdíj nettó összegét havonta kell megállapítania, és arról bevallást a vámhatóság honlapján (http://www.vam.hu) közzétett, elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente kell bevallást tennie. Kivétel a jogszerűen bejelentett újrahasználható csomagolásra vonatkozó környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bevallási kötelezettséget, melyet évente kell teljesíteni. A bevallást akkor is be kell nyújtani, ha a kötelezett a tárgyhónapban, illetve a tárgynegyedévben termékdíj köteles terméket nem hozott forgalomba és saját célra sem használt fel, illetve termékdíj-fizetési kötelezettsége egyéb címen sem keletkezett. A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettséget tartalmazó bevallás 2010-től kizárólag elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) nyújtható be.

Számlán való feltüntetési kötelezettség: A kötelezettnek a környezetvédelmi termékdíj mértékét és összegét tételenként és összesen a számlában vagy a számla mellékletében fel kell tüntetni. A Kt. végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet (továbbiakban: KtMr.) 14. §-a tartalmazza azokat az adattartalmakat és szövegeket, amelyeket – a kiskereskedelmi értékesítés kivételével – belföldi értékesítés esetében fel kell tüntetni a számlán vagy a számla mellékletén.

Nyilvántartási kötelezettség: A kötelezettnek a termékdíj nettó összegét havonta kell megállapítania. A termékdíj-fizetési kötelezettséget a kötelezetteknek mindenkor alá kell tudni támasztaniuk a hatályos számviteli előírásoknak megfelelő nyilvántartással, és ezen belső nyilvántartás jelenti a termékdíj-fizetési kötelezettség alapját.

Tájékoztatom, hogy hasznos információk elérhetőek a www.vam.hu , illetve a www.termekdijinfo.hu honlapokon.

Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) AB határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes.

A fentiek alapján jelen intézkedésem tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.