Kell-e bevallást tenni és termékdíjat fizetni a „hozott kannák”-ba töltött bort értékesítő személynek?

A Kt. 2. § (4) bekezdés a) pontja alapján az a személy a termékdíj-fizetésre kötelezett, aki a termékdíj-köteles terméket (esetünkben a kannát, mint csomagolást) először hozza belföldön forgalomba vagy használja fel saját célra. A Kt. 2. § (2) bekezdése határozza meg azokat a termékeket, amelyek a törvény hatálya alá tartoznak, ezen belül is a b) pont nevesíti a csomagolást.

A csomagolás definícióját a Kt. 20. § 5. pontja határozza meg azaz „csomagolás:

a)  valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,

b)  az a) pontban meghatározottaknak - a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül - megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,

c) a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek,

d)  a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;”

A kereskedelmi csomagolás a Kt. 20. § 12. pontjának a)-g) pontjában meghatározott különféle italtermékek fogyasztói csomagolása, melyek után a termékdíjat a Kt. 2. számú melléklete 2. pontja szerint kell megfizetni.

Az Ön esetében a Kt. 20. § 12. pontjának f) alpontja szerinti, a 2204 vámtarifaszám alá tartozó (bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével) termék fogyasztói (elsődleges) csomagolása jön szóba.

Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a csomagolási segédeszközök (pl.: kupak, címke) is csomagolásnak, (de nem kereskedelmi csomagolásnak) minősülnek és utánuk tömeg alapon, anyagfajtától függő differenciált termékdíjtétellel kell a termékdíjat megfizetni a Kt. 2. számú melléklete 1. pontja szerint.

Az eddigiek alapján az Ön által értékesített bor csomagolása és kereskedelmi csomagolása után termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik, viszont a kötelezettség megállapításánál nem bír jelentőséggel, hogy a felhasznált csomagolóeszköz (különféle anyagú kanna), kinek a tulajdonában van.

Azonban lehetőség van a csomagolásként felhasznált csomagolóeszközök (különféle anyagú és formájú kannák) esetében az újrahasználható csomagolás – több utas – bejelentésére a KtMr. 8. § (5) bekezdése alapján, mely bejelentés 2010. évben a KT10-BEJKE nyomtatványcsomag BJ2 részletező lapján lehetséges. Az újrahasználható csomagolás termékdíj szabályozás szerinti lényege, hogy a termékdíj-köteles termékre, csomagolás esetén, annak újrahasználható összetevőjére a termékdíjat egyszer (a BJ2 részletező lapon történő bejelentést követően), az első forgalomba hozatalt, illetve az első saját célú felhasználást követően kell megfizetni. A forgalombahozatal és a saját célú felhasználás nyomonkövethetősége érdekében viszont a nyilvántartást kell vezetni a saját és más tulajdonában lévő, illetve az újonnan beszerzett, valamint a használtan visszavett újrahasználható termékdíj-köteles termékekről, csomagolás esetén, annak újrahasználható összetevőjéről a hatályos számviteli előírásoknak megfelelően a KtMr. 8. § (7) és (8) bekezdéseinek rendelkezései alapján. Amennyiben a kötelezett nem jelenti be az újrahasználható csomagolást (BJ2 részletezőlapon), abban az esetben minden egyes forgalomba hozatalkor vagy saját célú felhasználáskor termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik.

Továbbá tájékoztatom, hogy további hasznos információk elérhetőek a www.vam.hu , illetve a www.termekdijinfo.hu honlapokon.

Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) Ab határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. 

A fentiek alapján jelen intézkedésem tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.