Vasbetonelemek közé helyezett „alátétfa” csomagolásnak minősül-e?
A Kt. 2. § (2) bekezdése határozza meg azokat a termékeket, amelyek a törvény hatálya alá tartoznak, ezen belül is a b) pont nevesíti a csomagolást.
A csomagolás definícióját a Kt. 20. § 5. pontja határozza meg, azaz „csomagolás:
a) valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,
b) az a) pontban meghatározottaknak - a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül - megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,c) a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek,d) a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;”
Mivel az Ön által használt „alátétfa”-ként nevezett termék megfelel a fenti a) pontban foglaltaknak, így az csomagolásnak minősül.
A csomagolás lehetséges fajtáit a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés a)-c) pontjai részletezik az alábbiak szerint:
„a) fogyasztói (elsődleges) csomagolás, amely a forgalmazás helyén a felhasználóknak való forgalmazás tekintetében egy egységet (forgalmazási egység) képez;
b) gyűjtő- (másodlagos) csomagolás az, amely a forgalmazás helyén több forgalmazási egységet foglal össze - függetlenül attól, hogy azok a felhasználók részére együttesen vagy külön kerülnek forgalmazásra -, és amely a terméktől elkülöníthető anélkül, hogy ez annak tulajdonságait megváltoztatná;c) szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás.”
Az Ön által leírtak szerint az „alátétfa”-ként nevezett termék csomagolási fajtája megfelel a c) pontban leírtaknak, vagyis szállítási csomagolásként funkcionál.
A csomagolás, mint termékdíj-köteles termék alkalmazása esetében nem releváns, hogy a termékdíj-fizetésre kötelezett azt ellenértékért vagy esetleg ellenérték nélkül hozza forgalomba. Amennyiben a csomagolás (esetünkben az „alátétfa” vasbetonelemek közé helyezése) előállítása, majd az értékesítésre kerülő termékkel együtt belföldön forgalomba hozatalra kerül, úgy abban az esetben az első belföldi forgalomba hozó lesz a kötelezett, akinek a termékdíj-fizetési kötelezettsége az első belföldi értékesítéskor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján keletkezik. Külföldre történő értékesítés esetén termékdíj-fizetési kötelezettség nem keletkezik.
A kötelezettet érintő termékdíj-fizetési kötelezettségeket, illetve adatszolgáltatási kötelezettségeket röviden az alábbiak tartalmazzák:
Nyilvántartásba vételi kötelezettség: A bejelentkezés alapján a vámhatóság az ügyfelet az ún. VPID (http://www.vam.hu) szám és a GLN szám alapján nyilvántartásba veszi, mely azonosító számok használata a termékdíj-köteles tevékenység teljes folyamatában kötelező. A GLN számot a GS1 Magyarország Kht. (www.gs1hu.org), míg a VPID számot a vámhatóság adja ki. Nyilvántartási számok hiányában a vámhatóság nem tudja fogadni a bejelentéseket, a bevallásokat és a visszaigénylési kérelmeket.
Bejelentési kötelezettség: A környezetvédelmi termékdíj-köteles termékkel végzett tevékenységet a vámhatóságnál be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettséget a környezetvédelmi termékdíj törvény hatálya alá tartozó valamennyi kötelezettnek teljesítenie kell. A bejelentési kötelezettség a http://www.vam.hu honlapon közzétett elektronikusan támogatott formanyomtatvány (KT10BEJKE elnevezésű) kitöltésével teljesíthető.
Bevallási kötelezettség: A kötelezettnek a környezetvédelmi termékdíj nettó összegét havonta kell megállapítania, és arról bevallást a vámhatóság honlapján (http://www.vam.hu) közzétett, elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente kell bevallást tennie. Kivétel a jogszerűen bejelentett újrahasználható csomagolásra vonatkozó környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bevallási kötelezettség, melyet évente kell teljesíteni. A bevallást akkor is be kell nyújtani, ha a kötelezett a tárgyhónapban, illetve a tárgynegyedévben termékdíj köteles terméket nem hozott forgalomba és saját célra sem használt fel, illetve termékdíj-fizetési kötelezettsége egyéb címen sem keletkezett. A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettséget tartalmazó bevallás 2010-től kizárólag elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) nyújtható be.
Számlán való feltüntetési kötelezettség: A kötelezettnek a környezetvédelmi termékdíj mértékét és összegét tételenként és összesen a számlában vagy a számla mellékletében fel kell tüntetni. A Kt. végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet (továbbiakban: KtMr.) 14. §-a tartalmazza azokat az adattartalmakat és szövegeket, amelyeket – a kiskereskedelmi értékesítés kivételével – belföldi értékesítés esetében fel kell tüntetni a számlán vagy a számla mellékletén.
Nyilvántartási kötelezettség: A kötelezettnek a termékdíj nettó összegét havonta kell megállapítania. A termékdíj-fizetési kötelezettséget a kötelezetteknek mindenkor alá kell tudni támasztaniuk a hatályos számviteli előírásoknak megfelelő nyilvántartással, és ezen belső nyilvántartás jelenti a termékdíj-fizetési kötelezettség alapját.
Továbbá, ha ugyanazon „alátétfa” csomagolásként történő forgalomba hozatala több alkalommal is megtörténik, akkor minden egyes forgalomba hozatalkor termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik. Azonban, ha a kötelezett a csomagolásként felhasznált termékre alkalmazni kívánja az újrahasználható csomagolásra vonatkozó szabályokat, akkor azt be kell jelentenie a vámhatóságnak feltéve, hogy a termékdíj-köteles termék az eredeti célra történő ismételt felhasználásra ténylegesen alkalmas. Az újrahasználható csomagolás forgalomba hozatala esetén a termékdíjat egyszer, az első forgalomba hozatalt követően kell megfizetni, amennyiben a termékdíj-köteles termék újrahasználata igazolt, illetve az első forgalomba hozatalt követően a kötelezett eleget tett a KtMr. 2. számú melléklete - A bejelentés teljesítéséhez szükséges adattartalmi követelmények fejezet, III. rész - szerinti adattartalommal a bejelentkezési kötelezettségének. Az újrahasználható termékek bejelentésére visszamenőlegesen is lehetőség van, azonban ennek időpontja nem lehet korábbi, mint 2008. január 1-je.
A fizetendő termékdíj mértékét a Kt. 2. számú mellékletében lévő csomagolás termékdíjtételei szerint kell meghatározni.
Amennyiben nem jogszerűen történt a termékdíj bevallása és befizetése, úgy azt az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szabályai szerint kell „pótolni” (késedelmes bevallás, illetve önellenőrzés).
Továbbá tájékoztatom, hogy hasznos információk elérhetőek a www.vam.hu , illetve a www.termekdijinfo.hu honlapokon.
Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) Ab határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes.
A fentiek alapján jelen intézkedésem tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.