A Kt. 2. § (1) bekezdés a)-d) pontja határozza meg a termékdíjköteles termékek után termékdíjfizetésre kötelezetteket:
a) pontja szerint a belföldi előállítású termékdíjköteles termék esetében a terméket első belföldi forgalomba hozó, vagy saját célú felhasználó, bérgyártás esetén maga a bérgyártató, a (3) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott termék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója,b) pont szerint az Európai Közösségen belüli behozatal esetén az első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, valamint
c) pontja szerint az import eljárás esetén - a 4. § (1) bekezdésében meghatározott vámeljárások alkalmával - a vámjogszabályok szerinti vámadós, illetve a vámszabad terület üzemeltetőjed) pontja szerint a kereskedelmi csomagolás esetében - az a)-c) pontokban meghatározottakon túl - az első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője a kötelezett.
Valamint a Kt. 20. § ny) pontja határozza meg a bérgyártás fogalmát: megrendelő vagy megbízottja (bérgyártató) által a Magyar Köztársaságban letelepedett személy (bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása.
Ennek értelmében, ha a bérgyártást végző a környezetvédelmi termékdíjköteles termék – csomagolás – előállításához egyéb alapanyagokat is biztosít – jelen esetünkben a bérgyártató által rendelkezésre bocsátott anyagon felül raklapfólia, raklap azonosító címke –, akkor ez a szolgáltatás, a Kt. rendelkezése szerint nem minősül bérgyártásnak. Így a termékdíj-fizetésre kötelezett a Kt. 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján a bérgyártató helyett, maga a gyártó lesz, mind a megrendelő által hozott, mind a saját maga által hozzáadott termékdíjköteles termékek mennyiségét illetően.
A Kt. 23. § alapján a számlát kibocsátónak, a számlán fel kell tüntetni a kiállítás dátumát, természetesen a csomagolás szolgáltatási díján felül a számlán, vagy annak mellékletén a termékdíj mértékét – összegét tételenként és összesen is – ezen törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 14. § foglaltak szerint.
Nem maga a csomagoló eszköz a termékdíjköteles termék, hanem maga a csomagolás, így a csomagoló eszköz forgalomba hozatala sem termékdíjköteles tevékenység. A csomagolás a termékdíj köteles, ami akkor keletkezik, mikor a csomagoló eszköz a csomagolási tevékenység végeredményeként csomagolássá válik.
A termékdíj-fizetési kötelezettség mértéke annak függvénye, hogy milyen késztermékkel kerül megtöltésre a csomagolás, azaz melyik csomagolási kategóriába tartozik:
1, darab alapú (kereskedelmi csomagolás – a Kt. 20. § zs) pontjában meghatározott termékek csomagolása) – Kt. 2. számú melléklete 2. szerinti táblázat és számítási módok
2, tömeg alapú (csomagolás) – Kt. 2. számú melléklete 1. szerinti táblázat
Amennyiben a Kt. 20. § ny) pontja szerinti bérgyártás teljesül, abban az esetben a Kt. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint a termékdíj-fizetésre kötelezett a bérgyártató lesz.
Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) AB határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes.
A fentiek alapján jelen intézkedésem tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.