A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2.§ (3) bekezdés alapján a törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:

a) az egyéb kőolajtermék,

b) a gumiabroncs,

c) a hűtőközeg,

d) a csomagolás,

e) az akkumulátor,

f) az információhordozó papírok közül a reklámhordozó papír,

g) az elektromos és elektronikai berendezés.

A d) pont szerint a környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség a csomagolási tevékenység elvégzése miatt keletkezik. A csomagolási tevékenység végzésénél nem feltétel, hogy a termelőeszköz és/vagy a felhasznált csomagolóeszköz a kötelezett tulajdonában legyen (lsd.: bérmunkában palackozó, csomagoló) ebből adódóan a feltett kérdésére, miszerint termelői borkimérés folytatása esetében kell-e környezetvédelmi termékdíjat fizetni, ha a termelői borkimérés kiszerelési tevékenységet nem végez és kizárólag a fogyasztó által hozott „csomagoló anyagba” töltött bort forgalmaz, a válaszom igen, a közvetlenül hordóból kimért bor után is keletkezik bejelentési, bevallási, befizetési illetve nyilvántartási kötelezettsége.

Mivel a csomagolási tevékenység végzése első forgalomba hozatalnak minősül, ezáltal a csomagolást végző gyártónak tekinthető. Ennek megfelelően a termelői borkimérést végző a kereskedelmi csomagolás H + Ú termékdíjának megfizetésére köteles. A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Cskr.) 6. § (3) bekezdése lehetőséget biztosít a termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó számára (és a termelői borkimérés esetén ez fennáll), hogy mentesüljön a visszavételi és hasznosítási kötelezettség teljesítése alól, ha a felhasználóknak forgalmazott termék csomagolása az éves szinten:

a) műanyag vagy fém esetén összesen a 200 kg-ot,

b) papír vagy fa esetén az 500 kg-ot,

c) üveg esetén a 800 kg-ot

nem haladja meg.

A környezetvédelmi termékdíj mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (3) bekezdése alapján a Cskr. idézet paragrafusának hatálya alá tartozó kötelezett mentességet szerezhet a termékdíj fizetési kötelezettség alól is.

E mentesség a kötelezettet azonban nem mentesíti a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettsége alól.

A Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a mentességre vonatkozó kérelmet - hasznosítást koordináló szervezet kivételével - a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal a tárgyévet megelőző év szeptember 30-áig, illetve ezt követően kötelezetté vált esetében a kötelezetté válást követő 60 napon belül lehet benyújtani a kötelezett székhelye (telephelye) szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez (a továbbiakban: felügyelőség).

A Kt. 12. § (3) bekezdés a) pontja a fentiek mellett az „Ú” termékdíj vonatkozásában egy másik mentesülési lehetőséget is tartalmaz, miszerint nem kell megfizetnie az éves szinten bor esetében 10 000 darabnál nem nagyobb mennyiséget csomagoló a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezettnek (gyártói kötelezettség, első belföldi forgalomba hozatal) a 2. számú melléklet I.2.1. pontjában meghatározott „Ú” termékdíjtétel alapján számított termékdíjat. A két mentességi és mentesülési lehetőség azonban csupán a befizetési kötelezettségre vonatkozik, az egyéb adójellegű kötelezettségek továbbra is fennállnak, melynek egyik lényegi eleme a pontos nyilvántartás.

Felhívom figyelmét, hogy fentiek a kérelemben felvetett konkrét esetre vonatkozó álláspontomat tartalmazzák, ezért a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény értelmében, valamint az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatában rögzítettekkel összhangban bíróság vagy más hatóság előtt kötelező erővel nem rendelkezik.

Megjegyzés: Az állásfoglalás kiadását követően 2009. január 1-jétől a kereskedelmi csomagolás vonatkozásában is rendelkezéseket tartalmazó törvénymódosítás lépett életbe. Fenti időponttól megszűnik az „Ú” díjtétel, és jelentősen változik a mentesség rendszere.