Szikvízgyártó esetén a kötelezett, olyan első belföldi forgalomba hózó, aki kiskereskedelmi értékesítés keretében közvetlenül a fogyasztók számára értékesít és így kereskedelmi csomagolás tekintetében „E1” díjtétel mellett „E2” díjtétel fizetésére is kötelezett, milyen levonási, mentesülési lehetőségekkel élhet?

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 12. § (6) bekezdése, 12. § (8) bekezdése, 2. § (1) bekezdés a)-d) pontja, 5/E. § (1) és (2) bekezdése alapján az alábbiakról tájékoztatom.

A Kt. 2. § (1) bekezdés a)-d) pontja határozza meg a termékdíjköteles termékek után termékdíjfizetésre kötelezetteket

a) pontjában a belföldi előállítású termékdíjköteles termék esetében a terméket első belföldi forgalomba hozó, vagy saját célú felhasználó, bérgyártás esetén maga a bérgyártató, a (3) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott termék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója,

b) pont szerint az Európai Közösségen belüli behozatal esetén az első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, valamint

c) pontja szerint az import eljárás esetén - a 4. § (1) bekezdésében meghatározott vámeljárások alkalmával - a vámjogszabályok szerinti vámadós, illetve a vámszabad terület üzemeltetője

d) pontja szerint a kereskedelmi csomagolás esetében - az a)-c) pontokban meghatározottakon túl - az első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője a kötelezett.

Így a Kt. 12. § (6) bekezdése szerint a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott első belföldi forgalomba hozó, amennyiben kereskedelmi csomagolást kiskereskedelmi értékesítés keretében közvetlenül fogyasztónak értékesít, a 2. számú melléklet 2.1. pontja szerint számított termékdíjon („E1” díjtétel) túlmenően, ugyanezen melléklet 2.2. pontja szerinti számított termékdíj („E2” díjtétel) fizetésére is kötelezett.

A Kt. 2. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti kötelezett – első belföldi forgalomba hozó – aki kiskereskedelmi értékesítés keretében közvetlenül a fogyasztók számára értékesít, nem nevezhető a 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevőjének; kereskedelmi csomagolás tekintetében azonban, „E1” termékdíjtételen túl „E2” díjtétel fizetésére is kötelezett.

Az „E1” díjtételre alkalmazható levonási, mentesülési lehetőségek:

A Kt. 5/E. § (1) bekezdése szerint külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a 2. § (1) bekezdésének a)–c) pontja szerinti kötelezett levonhatja a 2. számú melléklet 2.1. pontjában meghatározott újrahasználható csomagolás után fizetendő „E1” termékdíjtételnek 100%-át, amennyiben az újrahasználható csomagolás visszavételét és újra használatát igazolja. (BJ2 lapon történő bejelentés, UHA lap vezetése)

A Kt. 12. § (7) bekezdése kimondja, hogy a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezettnek, ha – a kapcsolt vállalkozásnak minősülő kötelezettekkel együttesen számítva – éves szinten a 20. § zs) pontjának zsa)-zsg) alpontjában foglalt csomagolás mennyisége nem nagyobb 75 000 darabnál, a 2. számú melléklet 2.1. pontja szerinti „E₁” termékdíjtételt nem kell megfizetnie.

Az „E2” díjtételre vonatkozó levonási, mentesülési lehetőségek:

A Kt. 5/E. § (2) bekezdése alapján, a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a 2. § (1) bekezdés d) pontjában nevesített kötelezett levonhatja a 2. számú melléklet 2.2. pontjában meghatározott újrahasználható csomagolás után fizetendő „E2” termékdíjtételnek 100%-át, amennyiben az újrahasználható csomagolás a 2. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettnek átadásra került.

A Kt. 12. § (8) bekezdése kimondja, hogy 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a továbbforgalmazást kizárólag a fogyasztó számára végző kötelezettnek, ha éves szinten az általa forgalmazott 20. § zs) pontjának alpontjában foglalt kereskedelmi csomagolás mennyisége nem nagyobb 75 000 darabnál és legfeljebb 50 m² alapterületű üzlethelyiséggel rendelkezik, a 2. számú melléklet 2.2. pontja szerinti „E₂” termékdíjtétel fizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Az olyan tevékenységet folytató gazdálkodók esetén, ahol az első belföldi forgalomba hozó a Kt. 12. § (6) bekezdése alapján fizeti az „E2” díjtételt is, a Kt. 5/E. § (2) bekezdésének szó szerinti értelmezése alapján a 2. számú melléklet 2.2. pontjában meghatározott „E2” díjtétel levonásának lehetősége rá nem alkalmazható, mert fent nevesített tevékenységet folytató gazdálkodók, nem tekinthetők a Kt. 2. § (1) bekezdésének d) pontja által meghatározott első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevőjének.

A Vámigazgatóság – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal egyeztetett - álláspontja a következő:

A Kt. szövegét szó szerint értelmezve az első belföldi forgalomba hozó, aki „E2” díjtétel megfizetésére is kötelezett (lásd: szikvízgyártó példája) ki van zárva a mentesülés és levonás lehetősége alól, a plusz díjfizetési kötelezettség mellett.

Amennyiben az „E1” díjtétel levonásának érvényesítéséhez annak feltételeit maradéktalanul teljesíteni tudja, úgy abban az esetben jogosult az „E2” díjtételre vonatkozó fizetési kötelezettség alóli mentesülésre is, hiszen a jogszabályban megfogalmazott visszagyűjtési és az első belföldi forgalomba hozó részére történő átadásnak is eleget tesz, hiszen nem válik el egymástól a két kötelezett. Emellett, amennyiben a Kt. 12. § (8) bekezdésében foglaltak feltételeinek is maradéktalanul megfelel, úgy ezt a mentesülési lehetőséget is alkalmazhatja.

Az adózásra kötelezett magára nézve megvizsgálhatja, hogy az „E2” fizetéssel járó levonás, mentesülés feltétele részére adott-e.

Annak érdekében, hogy a közvetlenül a fogyasztó számára is értékesítő első belföldi forgalomba hozó ne kerüljön méltatlanul hátrányosan megkülönböztetett helyzetbe, a levonási és mentesülési szabályokat rá nézve is alkalmazni kell. Lényeges, hogy ebben az esetben az első belföldi forgalomba hozó nem tekinthető egyben első továbbforgalmazó vevőnek.