A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (1) bekezdés értelmében környezetvédelmi termékdíjfizetési kötelezettség az alábbiak értelmében keletkezik:
„2. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott termékdíjköteles termék után - ideértve más termékkel együtt vagy annak részeként, illetve összetevőjeként forgalomba hozott terméket is - környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) fizet
a) a belföldi előállítású termékdíjköteles termék esetében a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, bérgyártás esetén a bérgyártató, a (3) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott termék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója,b) az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli behozatal esetén a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, valamintc) import esetén – a 4. § (1) bekezdésében meghatározott vámeljárások alkalmával – a vámjogszabályok szerinti vámadós, illetve a vámszabad terület üzemeltetője;
környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) köteles fizetni.
d) a kereskedelmi csomagolás esetében – az a)-c) pontokban meghatározottakon túl – az első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője [a továbbiakban a)-d) pontok együtt: kötelezett].
(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:
a) az egyéb kőolajtermék,b) a gumiabroncs,c) a hűtőközeg,d) a csomagolás,e) az akkumulátor,f) az információhordozó papírok [20. § p) pont] közül a reklámhordozó papír [20. § r) pont],g) az elektromos és elektronikai berendezés.”
A Kt. 20. § p) pontja szerint: „információhordozó papír: a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 20. § b) pontja által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes lapszámai, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ide nem értve a bankjegyet, értékpapírt, könyvet és tankönyvet, valamint azokat az időszaki lapokat, amelyek a kultúráért felelős miniszter nyilvántartásában szerepelnek és az Országos Széchényi Könyvtár által kiadott ISSN számmal rendelkeznek -, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, valamint a térkép”.
A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 20. § b) pontja alapján: „sajtótermék: az időszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és a televízióműsor, a könyv, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt -, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más téjékoztatást vagy műsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszköz”.
A Kt. 20.§ r) pontja értelmében: „reklámhordozó papír: olyan információhordozó papír, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott reklámot tartalmaz”.
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Reklámtv.) 3. § d) pontja szerint: „gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám)”.
A műanyag (bevásárló-reklám) táska fogalma 2009. évben 2009. 06. 01-ével változott. A Kt. 20. § zs) pontja értemében 2009. 06. 01-jével:
„a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály fogyasztói (elsődleges) csomagolása (ide nem értve a címkét, kupakot és egyszer használatos ivópoharat), továbbá a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti fogyasztói- vagy gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott kiskereskedelmi termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló hajlékonyfalú műanyag hordtasak vagy hordtáska csomagolás [a továbbiakban: műanyag (bevásárló-reklám) táska]”
2009. 01. 01. – 2009. 06. 01-ig:
„a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály fogyasztói (elsődleges) csomagolása (ide nem értve a címkét és kupakot), továbbá a forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott 3923 21 és 3923 29 vámtarifaszámú, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti műanyag zsák és zacskó (ideértve a kúp alakút is) csomagolás”
A fentiek, valamint a Kt. célja tükrében a kérdésére, miszerint az alábbi termékek forgalomba hozatala, sajátcélú felhasználása során keletkezik-e környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség:
· Papír alapú termékeik:
- névjegykártya,
- jegyzettömbök,
- szórólapok,
- cégesített levélpapírok, borítékok,
- papírtáskák céges logóval ellátva,
- plakátok,
- egyedi falinaptárak
· Műanyag alapú termékeik: nylon táskák céges logóval ellátva
a következő választ adom.
Tekintettel arra, hogy az elsődleges funkciója a cél szerinti felhasználás alkalmával a névjegykártyának, a jegyzettömbnek, a cégesített levélpapírnak és borítéknak nem a reklámozás, így ezen termékek után nem keletkezik termékdíjfizetési kötelezettség.
Vélelmezve, hogy a reklámhordozó papírok kategóriájába tartozó szórólapok, plakátok, egyedi falinaptárak esetében, mint első belföldi forgalomba hozó első vevője szerepel a láncban, úgy tömeg alapon keletkezik termékdíjfizetési kötelezettsége.
A céges logóval ellátott papírtáskák felhasználási módját tekintve elsődlegesen csomagolásként alkalmazandók, így mint papír alapú csomagolás felhasználásakor – belföldi forgalomba hozatal, saját célú felhasználás – tömeg alapon keletkezik a környezetvédelmi termékdíjfizetési kötelezettség.
Vélelmezve, hogy a műanyag (bevásárló-reklám) táska kategóriájába a fenti hivatkozások értelmébe beletartozó termékek – akár szerepel rajta céges logó akár nem – nem mint csomagolóeszközök kerülnek felhasználásra, hanem azokkal a csomagolási tevékenység a felhasználás helyszínén megvalósul, úgy utánuk darab alapon együttesen keletkezik termékdíjfizetési kötelezettség az első belföldi forgalomba hozatalra vonatkozó („H”+”E1”) díjtétel, valamint az első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevőjére vonatkozó „E2” díjtétel alapján. Azaz a Kt. 12. § (6) bekezdés értelmében amennyiben kereskedelmi csomagolást kiskereskedelmi értékesítés keretében közvetlenül a fogyasztónak értékesít az első belföldi forgalomba hozó, úgy annak egyúttal az „E2” díjtételt is meg kell fizetnie. A műanyag (bevásárló-reklám) táska különleges funkciója miatt kizárólag ez utóbbi eset állhat fent, ezért a műanyag (bevásárló-reklám) táskánál minden forgalomba hozott vagy saját célúan felhasznált darab után meg kell fizetni a „(H+E1)” + „E2” díjtételt.
2009. 06. 01-jével amennyiben a műanyag (bevásárló-reklám) táska definíciójába nem tartozik bele a „nylon táska”, de csomagolási feladatot lát el a felhasználás helyszínén (pl. „kiflis zacskó”), úgy a felhasznált mennyiség után tömegalapon keletkezik termékdíjfzetési kötelezettség.
Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) AB határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. A fentiek alapján jelen intézkedésem tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.