Gazdálkodó az alábbi konkrét kérdésekre kér állásfoglalást:

1. Az átvállaló gyártó vagy kereskedő a H díjtételen felül az E1 és az E2 díjtételt is köteles átvállalni a műanyag zacskók, szatyrok után? Ebben az esetben az E2 díjtétel átvállalható?
2. Piaci árus, mivel nincs üzlete kötelezett-e a műanyag zacskók, szatyrok után termékdíjat fizetni? Pl. műanyag zacskó H+E1+E2 (3+1,80+3,50 Ft) megfizetni.
3. 45 m2, mely magában foglalja a raktárt, mellékhelységet és a kiszolgáló pultot. Bérel mellé üzleti célra 80 m2 szabadtéri területet, ahol a vendégek asztaloknál fogyasszák el a megvásárolt ételeket, italokat. De lehet olyan változat is, hogy a bérelt területen történik a kiszolgálás is (bérelt terület). Kötelezett-e a büfés E2 termékdíj fizetésre amennyiben italtermékeit gyártótól szerzi be Pl. Coca cola, Pepsi cola. Az ital csomagolása pl. bor 2 dl-es műanyag pohárba történik. Az ital termék csomagolása után meg kell-e a H+E1+E2 díjtételt fizetni (11+1,80+3,50).

1. Átvállalás számlán kereskedelmi csomagolás esetén:

Felmerülhet a kérdés, hogy számlán átvállalható-e a kereskedelmi csomagolás termékdíja, hiszen az E díjtétel alól nincs mentességi lehetőség?

Egyik jogszabály sem írja elő feltételként, hogy az átvállalónak teljes mentességgel kell rendelkeznie. A H díjtétel alól részben vagy teljesen mentesülhet a kötelezett, hasznosítás koordináló szervezethez való csatlakozással. A teljes mentesség további feltétele, hogy a kötelezett a tárgyévben forgalomba hozott összes bevásárló-reklámtáska literben mért űrtartalmához viszonyítva 20 %-ban hoz forgalomba környezetbarát védjeggyel rendelkező bevásárló-reklámtáskát.

Ugyanakkor a számlán történő átvállalás megfogalmazása alapján csak a gyártói (első belföldi forgalmazói) kötelezettségek átvállalását teszi lehetővé a szabályozás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyártónak kereskedelmi csomagolás esetén fizetnie kell a H+E1 díjtételt. Amennyiben a gyártó értékesítési láncot mellőzve közvetlenül a fogyasztónak értékesít (jellemező példa a műanyag reklám bevásárló táska), akkor a Kt. 12. § (6) bekezdése szerint a H+E1+E2 díjtételt is ő fizeti. Számlán átvállalás esetén a partnereknek egyeztetniük kell a kötelezettségeiket, mert akármelyik esetről is van szó, a számlán átvállalás esetében, a (H+E1 díjtételt vagy H+E1+E2 díjtételt), a teljes termékdíjfizetési kötelezettséget át kell vállalni.

A fentiekben leírt feltételek alapján azonban az első továbbforgalmazó vevő önálló kötelezettsége (E2 díjtétel) számlán nem vállalható át!

Ebben az esetben ugyanis alapvető feltételnek nem tud a továbbforgalmazó vevő eleget tenni - a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességi feltétel teljesítésének -, hiszen az E2 díjtétel alól mentesülni nem lehet.

Tájékoztatom, hogy a termékdíj fizetési kötelezettség számla vagy szerződés alapján történő átvállalás feltételeit a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésnek és átvállalásnak, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Kormány rendelet tartalmazza.

2. Piaci árus, akinek nincs üzlete

A természetes személy a csomagolási tevékenység és a csomagolt termék értékesítése által lesz kötelezett a következő jogszabályi helyek szerint:

- Kt. 20. § o) pontja határozza meg a csomagolás fogalmát: „a külön jogszabályban meghatározott olyan termék, amelyet termékek, áruk beburkolására, befogadására a megóvásuk, kezelésük, szállításuk, csoportosításuk és kínálásuk érdekében használnak;”

- A csomagolásra vonatkozó külön jogszabály a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet, melynek 1. és 2 . §-ai határozzák meg a tárgyi és személyi hatályt, továbbá  a csomagolás fogalmi ismérveit a következők szerint. A Korm. rendelet vonatkozik a Magyarországon forgalmazott termék csomagolására és azokra a Ptk. 685. § c. pontjában meghatározott természetes személyekre, akiknél a csomagolás előállítása történik és a csomagolási hulladék keletkezik.

A Korm. rendeletben, mint külön jogszabályban a csomagolás definíciója: „…valamennyi olyan termék, amelyet a termelő, a felhasználó vagy a fogyasztó áruk (a nyersanyagtól a feldolgozott áruig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos terméket.”

A fentiek alapján a csomagolási tevékenység által felhasznált csomagolóanyagok után kötelezett az üzlettel nem rendelkező piaci árus is.

3. Büfé

A Kt. 12. § (8) bekezdése értelmében:

„A 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a továbbforgalmazást kizárólag a fogyasztó számára végző kötelezettnek, ha éves szinten az általa forgalmazott 20. § zs) pontjának zsa)-zsg) alpontjában foglalt csomagolás mennyisége nem nagyobb 75 000 darabnál és legfeljebb 50 m2 alapterületű üzlethelyiséggel rendelkezik, a 2. számú melléklet 2.2. pontja szerinti „E2” termékdíjtétel fizetési kötelezettsége nem keletkezik.”

A Kt. módosítás jogtechnikailag pontosítja a csomagolás esetén termékdíjfizetésre kötelezettek körét, továbbá meghatározza a fizetés alóli mentesülés feltételeit, mely a csomagolás tartalma szerinti megkülönböztetés megszüntetése érdekében szükséges. A módosítás biztosítja a kapcsolt vállalkozásokkal együttesen számítva éves szinten 75 ezer db-os mennyiségnél kisebb mennyiségben belföldön forgalomba hozók (ideértve a saját célú felhasználó, Közösségen belüli behozó, valamint az importáló), valamint a kereskedők esetében a 75 ezer db-os mennyiségnél kisebb mennyiségben forgalmazó és 50 m2-nél kisebb üzlethelyiséggel rendelkezők termékdíjfizetés alóli mentességét.

Amennyiben az üzlethelyiség mellé bérelt területen is folytatja a vállalkozás a tevékenységét, akkor a Kt. szerinti mentesülésre nem jogosult, hanem az E2 megfizetésére kötelezetté válik.

Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) Ab határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. A fentiek alapján jelen intézkedésem környezetvédelmi termékdíj szempontú tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.