Megkeresésében egy külföldi székhelyű, de magyar adószámmal is rendelkező gazdálkodó (a továbbiakban: Megbízó) közvetett képviselő (a továbbiakban: képviselő) útján elektromos, és elektronikai termékeket importál harmadik országból oly módon, hogy az áru vámraktárba történő betárolásra, majd onnan szabad forgalomba bocsátásra kerül. A szabad forgalomba bocsátást követően az áru egy része kiszállításra kerül, egy része belföldön kerül értékesítésre. A közvetett vámjogi képviselő Áfa önadózói engedéllyel rendelkezik.

1.     Ki a termékdíj fizetésre kötelezett?

A Kt. 2. § (1) bekezdés c) pontja alapján a vámadós a termékdíj fizetési kötelezettség alanya. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 157. §-a értelmében amennyiben a Megbízó nem, de a közvetett vámjogi képviselő Áfa önadózói engedéllyel rendelkezik, úgy ez alapján a közvetett képviselő a vámeljárás során keletkező kötelezettségről önadózás útján tesz bevallást. Az Art. 31. § (1) bekezdése alapján a közvetett képviselő az importáló helyett saját nevében nyújtja be adóbevallását. A bevallás esedékessége közvetett képviselő esetében az Art. 1. számú melléklete B 3. pontja ak) alpontja alapján az importot követő hónap.

A fentiek alapján a termékdíj vonatkozásában a közvetett képviselő válik kötelezetté, ő tesz bevallást, és neki kell megfizetnie a termékdíjat. Az általa megfizetett adó és díj a Megbízó által – a megbízási szerződéses jogviszonyuk keretén belül, a szolgáltatásról kiállított számlán feltüntetett mértékben – kerülhet megfizetésre.

Tekintettel arra, hogy az anyagi adójogszabályok a vámeljárásra vonatkozó rendelkezésekhez képest speciális szabályokat tartalmaznak, a közvetett képviselő elsődlegesen felel a termékdíj fizetési kötelezettség kielégítéséért.

2.   Átvállalás kérdésköre

A Kt. 2/A. §-a értelmében mind a hasznosítást koordináló szervezettel, mind az exportáló első belföldi vevő általi átvállalásra érvényes, hogy a kötelezettnek, azaz a közvetett képviselőnek kell a szerződést megkötnie. Ebben az esetben valamennyi szabad forgalomba bocsátott termék vonatkozásában kellene hasznosítási díjat fizetni, holott a termékek jelentős része elhagyja az országot.

Az első belföldi vevő általi átvállalásra oly módon kerülhet sor, ha van a kötelezett és az exportáló között olyan polgárjogi ügylet, mely alapján megáll a belföldi vevői jogalanyiság. Amennyiben export célú átvállalási szerződés megkötésére sor kerülhetne, úgy a belföldi vevő szintén köthet a belföldön forgalomba hozott mennyiségre a Kt. 2/A. § (4) bekezdése alapján hasznosítást koordináló szervezettel átvállalási szerződést. Önmagában az exportáló hasznosítást koordinálóval kötött mentessége nem ad mentesülési lehetőséget a közvetett képviselő kötelezettnek, ha nincs export célú átvállalási szerződés közte és a megbízója között.

3.     Mentesség kérdésköre

A Kt. 5/C. § (4) bekezdés b) pontja alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha a kötelezett egyben ki is szállítja a terméket változatlan formában. Ha a termék tulajdonosváltásban megy át, illetve a kötelezettnek, és a kiszállítónak a személye eltér egymástól, akkor ez a mentesülési lehetőség álláspontom szerint nem alkalmazható, mert erre a (2) bekezdésben külön visszaigénylési jogcím található.

Akkor, ha közvetlenül az áfa önadózói engedéllyel rendelkező kötelezett szállítja ki változatlan formában a terméket, és az import hónapja megegyezik a kiszállítás hónapjával, azaz a két tárgyidőszak egybeesik, akkor a bevallásban nettósítani lehet a fizetési kötelezettséget. Ebben az esetben a bevallásban a megfelelő KT-kóddal szerepeltetni kell mind befizetési, mind levonási oldalon a termékdíj összegét. Ha a tárgyidőszak eltér egymástól, akkor a bevallásban pozitív oldalon feltüntetett kötelezettséget be is kell fizetni, majd a következő (vagy a kiszállítás tárgyidőszakának megfelelő) bevallásban visszaigénylést kell érvényesíteni.

Tekintettel arra, hogy a közvetett képviselő a kötelezett, a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján egyéni mentességet is ő szerezhet, de ebben az esetben az általa szabad forgalomba bocsátott termék külön jogszabály szerint meghatározott mennyiségének bizonyos százalékát hasznosítania kell.

Tekintettel arra, hogy a beadvány szerint a termékek jelentős része exportra kerül, így a közvetett vámjogi képviselőnek nem célszerű egyéni mentességet kérnie a teljes szabad forgalomba hozott mennyiségre, mert így az lesz az alapja a hasznosítandó mennyiségnek is.

4.     Közvetett vámjogi képviselő és megbízó viszonya

A közvetett vámjogi képviselő, mint kötelezett az áfa önadózás szabályai szerint megteszi bevallását és teljesíti befizetését az importot követő hónapban. A megbízó – amennyiben ő a kiszállító, de nincs export célú átvállalás – a kivitel alapján tisztán visszaigénylési státuszba kerül, így a Kt. 5/C. § (2) bekezdése alapján bevallást kell benyújtania, és a kivitellel érintett mennyiség vonatkozásában visszaigényelheti a termékdíjat. Ennek feltétele, hogy számára kiállításra kerüljön olyan számla, melyen a termékdíj köteles termék mennyisége és a termékdíj összege is feltüntetésre kerül. Megítélésem szerint a kiszállító és a közvetett képviselő közötti megbízási szerződés alapján is kiállításra kerülhet olyan számla, melyen a megfizetett termékdíj feltüntetésre kerül.

Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) AB határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes.

A fentiek alapján jelen intézkedésem tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.