Információhordozó papírnak minősül a Kt. 20. § p) pontja alapján a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 20. § b) pontja által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes lapszámai, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány – ide nem értve a bankjegyet, értékpapírt, könyvet és tankönyvet, valamint azokat az időszaki lapokat, amelyek a kultúráért felelős miniszter nyilvántartásában szerepelnek és az országos Széchenyi Könyvtár által kiadott ISSN számmal rendelkeznek, - grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, valamint térkép.

Az információhordozó papírok alá tartozó reklámhordozó papír fogalmi meghatározását a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 2. § h) pontja tartalmazza, miszerint gazdasági reklám az olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (a továbbiakban: áru) értékesítését vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő (a továbbiakban: reklám).

Tekintettel arra, hogy nem áll rendelkezésemre azon információ, mely egyértelműen megmutatná, hogy az irodaszerek, borítékok, mappák, irattartók milyen emblémákat – esetlegesen reklámot – tartalmaznak, így nem áll módomban egyértelmű állásfoglalást adni abban a tekintetben, hogy a felsorolt termékek után keletkezik-e környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség.

Tájékoztatom továbbá, hogy az információhordozó papírok alá tartozó reklámhordózó papíroknál csak azon termékek után kell környezetvédelmi termékdíjat fizetni, mely termékek papír alapúak, így a műanyagból készített – esetlegesen reklámot is tartalmazó – irodaszerek után termékdíj-fizetési kötelezettség nem keletkezik.

A termékdíj-fizetésére kötelezett személyének meghatározása tárgyában feltett kérdése tekintetében tájékoztatom, hogy a Kt. 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján belföldi előállítású termékdíj köteles termék esetén - reklámhordózó papír – a fizetésre kötelezett az első forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója. Ugyanezen termék Európai Közösségen belüli behozatala esetén a Kt. 2. § (1) bekezdés b) – c) pontjai alapján a termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, illetve import keretében – harmadik országból történő behozatal esetén – a vámadós vagy a vámszabad terület üzemeltetője köteles a termékdíj megfizetésére.

Fentiek alapján amennyiben az ügyfele már „reklámhordozó papír”–ként belföldön vásárolja, vagy külföldről hozza be a szóban forgó termékeket, akkor őt terheli a termékdíj bevallási, fizetési kötelezettség teljesítése. Abban az esetben azonban, amikor az ügyfele a „reklámhordozó papír” előállítója akkor a bevallási és termékdíj-fizetési kötelezettség az ügyfelétől vásárló gazdasági szereplőt terheli.

Szeretném azonban felhívni a figyelmét, hogy az Ön által képviselt reklám tevékenységgel foglalkozó gazdasági társaságnak valószínűleg keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége a termékek értékesítése során keletkező csomagolás tekintetében. Az irodaszerek értékesítés céljából történő összefogása, azaz csomagolása, termékdíj-köteles tevékenység, mely után bevallási illetve fizetési kötelezettség annál keletkezik, aki a tevékenységet végzi.

Fentiek a kérelemben felvetett konkrét esetre vonatkozó álláspontomat tartalmazzák, ezért a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény értelmében, a tájékoztatásomban foglaltak bíróság vagy más hatóság előtt kötelező erővel nem bírnak.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét. 

Megjegyzés: 2009. január 1-jétől változott a gazdásági reklámra vonatkozó szabályozás.