A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (továbbiakban Kt.) 2. § (3) bekezdés d) pontja alapján a környezetvédelmi termékdíjköteles termék után (csomagolás, ide értve a kereskedelmi csomagolást is) termékdíjfizetési kötelezettség keletkezik. A Kt. 2. § (1) és 4. § (1) bekezdése alapján az első belföldi forgalomba hozó termékdíj fizetési kötelezettsége az értékesítésről kiállított számlán, illetve a saját célú felhasználás költségként történő elszámolása napján keletkezik, emellett az első továbbforgalmazó vevőnek szintén fizetési kötelezettsége keletkezik, a beszerzéskor a részére kiállított számlán feltüntetett napon. Az állásfoglalás kérésében megadottak alapján a cég, mint első belföldi forgalomba hozó kötelezett termékdíj fizetésre.
A Kt. 20. § zs) pontja meghatározza a kereskedelmi csomagolás termékkörbe tartozó termékeket, melyeket vámtarifaszámos bontásban ad meg.
Az itt szereplő zsa) pont szerint a 2207 10 00 vámtarifaszámú alkoholtermékek a kereskedelmi csomagolás termékkörbe tartoznak függetlenül annak felhasználási céljától. Azaz amennyiben az Ön által gyártott finomszesz és víztelenszesz a Kt. 20. § zs) pontjában meghatározott vámtarifámszámba tartozik, akkor a kereskedelmi csomagolásra érvényes környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettségre vonatkozó feltételek alapján kell bevallani, megfizetni a környezetvédelmi termékdíjat. A Kt. 12. §-a rendelkezik a csomagolás, mint termékdíj köteles termékre vonatkozó egyes részletes kötelezettségekről. A 12. § (4) bekezdése határozza meg, hogy a kereskedelmi csomagolás termékkörbe tartozó termékek után darab alapon számított termékdíj fizetési kötelezettség keletkezik. Ez alapján – figyelemmel a Kt. 2. számú mellékletére is – az első belföldi forgalomba hozónak a „H” + „E1” díjtételt kell megfizetnie. Ugyanezen paragrafus (6) bekezdése alapján, amennyiben közvetlenül fogyasztó számára történik az értékesítés úgy az első belföldi forgalomba hozónak az „E2” díjtételt is meg kell fizetnie. Leveléből arra lehet következtetni, hogy jellemzően nem ilyen értékesítési tevékenységet végez, így az „E2” díjtételt nem a cégnek, hanem a továbbforgalmazó vevőnek (az Ön vevőinek) kell megfizetnie.
A „H” díjtétel mértéke egyrészt függ a kereskedelmi csomagolás anyagfajtájától – pl. műanyag, üveg, fém, társított csomagolás -, másrészt az adott anyagfajta térfogatától (pl. üveg 1,0 l-ig, üveg 1,0 l fölött). A „H” díjtétel vonatkozásában a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalainak feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján – az ott megadott feltételek teljesítésének vállalásával – a Környezetvédelmi Felügyelőségektől lehet mentességi engedélyt kérni. A mentességi engedély iránti kérelmet folyamatosan működő gazdálkodó esetében a tárgyévet megelőző év szeptember 30-ig lehet benyújtani, a megadott határidő elmulasztását követően csak a díjtétel tizenötszörösének megfizetésével lehet a kérelmet benyújtani (Kt. 5/A. § (6)-(7) bekezdése, és a Korm. rendelet 2-4. §-ai). A mentességi engedély mellett lehetőség van hasznosítást koordináló szervezettel kötött átvállalási szerződésen keresztül mentesülni a díjfizetési kötelezettség alól. Ez utóbbi esetben a hasznosítást koordináló szervezet részére ún. licencedíj fizetésére kerül sor. Az „E1” díjtétel minden forgalomba hozott, valamint saját célúan felhasznált kereskedelmi csomagolás darabja után 1,80 Ft. Az „E1” díjtétel vonatkozásában a Kt. 5/E. §-ában foglalt módon a levonás jogintézményével lehet élni. Ez az új jogintézmény nem azonos a nettósítással, hanem a kereskedelmi csomagolás esetében annak speciális mentességi módszere.
Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) Ab határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes.
A fentiek alapján jelen intézkedésem tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.