A kérdés a következő volt: „Keletkezik-e környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség az alábbi együttesen fennálló körülmények esetén:
- belföldi adóalany Közösségi adóalany részére szolgáltatást végez termékdíj törvény hatálya alá tartozó elektronikai terméken, mely kiterjedhet a termék átcsomagolására, tesztelésére, szoftver installálására, biztosításra, biztosítási szakvéleményezésre, stb.,
- a szolgáltatás elvégzése után az áru hiánytalanul visszaszállításra kerül a Közösségi országba,
- tulajdonos váltás nem történik, az áru végig a Közösségi adóalany tulajdonában marad,
- a belföldi gazdálkodó csak szolgáltatási díjat számláz,
- ezen ügyletek nem tartoznak az Intrastatba.”
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (továbbiakban: Kt.) a kötelezettek körét egyes termékkategóriák vonatkozásában általánosságban az alábbiakban határozza meg: első belföldi forgalomba hozó, első belföldi forgalomba hozó első vevője, első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője, saját célú felhasználó. Adott esetekben pl. bérgyártás a kötelezettség meghatározásakor irreleváns a termék birtoklása, tulajdonjoga. A szolgáltatási díj kiállításakor, annak kiegyenlítésekor a teljesítés ténye igazolásra kerülésével a forgalomba hozatal is megtörténik. A fentiek mellett a Kt. 1. §-a határozza meg a törvény célját: többek között a környezetszennyezés megelőzését, csökkentését. Abban az esetben mikor környezetvédelmi termékdíj köteles terméket állítanak elő Magyarországon és azt közvetlenül külföldre – Közösségen belül, illetve harmadik országba - értékesítik, akkor ezen termékek után nem kell környezetvédelmi termékdíjat fizetni. Amennyiben a Kt. hatálya alá tartozó terméket állítanak elő –pl. javítás alkalmával a beépített alkatrész maga is termékdíj köteles-, vagy tevékenységet végeznek –értem pl. csomagolás, újra csomagolás- mely során a késztermék külföldre kerül, akkor a Magyarországon maradó csomagolási hulladék, hulladékká vált elektromos, elektronikai alkatrész, termékre tekintettel merül fel a környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség.
Külföldről, Közösségen belülről behozott, illetve harmadik országból importált elektromos-, elektronikai alkatrészekEbben az esetben, amennyiben maga az alkatrész környezetvédelmi termékdíj köteles, akkor a saját célú felhasználás alkalmával az alkatrész után is meg kell fizetni a környezetvédelmi termékdíjat, nem csupán a csomagolás után. Kizárólag a változatlan formában és állapotban a termék részeként beépített alkatrész igazoltan külföldre történő értékesítése során van mód a Kt. 5/C. § (4) bekezdésben meghatározott „nem kell megfizetni” intézménnyel élni, egyéb esetben a kötelezettnek, kötelezettségének keletkezésekor – lásd Kt. 2. § (1) a)-c) valamint 4. § (1) és (3) bekezdései – az elektromos és elektronikai berendezések esetében a Kt. 19/E. § (2) alapján „a termékdíj alapja az elektromos és elektronikai berendezés tömege”. Csomagolás, újra-, átcsomagolás tekintetében a Kt. 2. § (1) a)-c) pontjaiban meghatározott kötelezettnek; a Kt. 4.§ (1) és (3) bekezdéseiben meghatározott időpontban keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége.
A Kt. 12. § (1) bekezdésének meghatározása szerint „a Cskt. alapja a csomagolás tömege, illetőleg a kereskedelmi csomagolás esetében a csomagolás darabszáma”, mely után környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni. Azaz a környezetvédelmi termékdíj köteles termékkör a csomagolás és nem a csomagolási hulladék.
A „tértiáru jelleggel” Közösségből visszahozott környezetvédelmi termékdíj köteles termék
A tértiárú után (értem ezalatt, hogy a termék változatlan formában és állapotban Közösségen belülre kerül visszaszállításra,) után nem kell környezetvédelmi termékdíjat megfizetni, viszont a belföldön maradó csomagolásának mennyisége után „saját célú felhasználás” címén környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni. E mellett a belföldön maradó környezetvédelmi termékdíj köteles alkatrésze után is termékdíj fizetési kötelezettség áll fenn. Nyilvántartási rendszerében el kell határolnia a „tértiáru jelleggel” visszaérkező termékeket, azon ugyan olyan kategóriába és cikkszám alá tartozó termékektől, melyek nem tértiáruként hanem pl. import, belföldi beszerzés stb, alkalmával kerültek a vállalathoz és alapanyagként történt beépítésük más termékekbe.
Vámmentes árú
A Kt. 5/C (7) bekezdés szerint „(7) Nem kell a környezetvédelmi termékdíjat megfizetni a vámjogszabályok szerint behozatali vámok alól mentesen behozott, a Kt. hatálya alá tartozó nem közösségi áruk, valamint hajók üzemanyagtartályában lévő üzemanyag után. Az így mentesülő termékek esetében termékdíj-visszaigénylésre nincs lehetőség.” nincs mód a visszaigénylés intézményével élni, figyelembe véve azt is, hogy a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) kormányrendelet 8. §. (1) bekezdése szerint kizárólag az igazoltan megfizetett környezetvédelmi termékdíjat lehet visszaigényelni. Amennyiben adott termék esetében nem került megfizetésre a környezetvédelmi termékdíj, – mivel vámmentesen, ezáltal termékdíj mentesen került be az egyébként környezetvédelmi termékdíj köteles termék Magyarország területére – úgy ezen termék exportálásakor, külföldre történő kiszállításakor nincs meg a visszaigénylés együttes feltétele (környezetvédelmi termékdíj megfizetése, visszaigénylés jogcíme: pl. export), így nincs mód a visszaigénylésre sem.
A termék tulajdonjogának relevanciája
A környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség keletkezésekor irreleváns az, hogy vevői tulajdonú, vagy vállalati tulajdonú termékdíjköteles termék kerül vissza Közösségi vagy harmadik országból a belföldi gyártó céghez. A környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség megállapításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy mi célból kerül vissza a termékdíj köteles termék Magyarországra, és utána mi lesz a sorsa. Értem ezalatt, hogy adott esetben van-e lehetőség élni a Kt. 5/C § (7) bekezdés „nem kell megfizetni” intézményével, vagy az adott termék véglegesen belföldön marad, vagy a javítás során a kicserélt termékdíjköteles alkatrész más termékbe kerül-e beépítésre és az a termék belföldön, vagy külföldön kerül-e értékesítésre. A fentiek tekintetében valamint a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) kormányrendelet 8. §. (1) bekezdése alapján „a termékdíjat a Kt. által meghatározott esetekben azon termékek után lehet visszaigényelni, amelyekre vonatkozóan a termékdíj megfizetése igazolható módon megtörtént.” Azaz adott alkatrész illetve termék tekintetében az igazolhatóan megfizetett termékdíj igényelhető vissza abban az esetben, amennyiben igazoltan beépítésre került az adott alkatrész és az igazoltan, a termék részeként, vagy maga a termék külföldön került értékesítésre.
Jelzem, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) Ab határozat kimondja, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes.
A fentiek alapján legfeljebb tájékoztatást nyújtunk egy-egy jogszabály értelmezéséről, ennek azonban jogi kötelező ereje nincs.