T. Cím felvetése az volt, hogy a „…Cégem nem importál, és nem gyárt terméket csak és kizárólag olyan terméket forgalmaz, amit más nagykereskedelemből vásárol és ad tovább. Ezen termékek már vagy csomagolva vannak, vagy a nagyker ad hozzá zacskót, dobozt, stb. amiben a továbbértékesítés történik. Az olyan hibás áru, mint például gépkocsiba való szőnyeg vagy akkumulátortöltő azt azonnal a nagykereskedőhöz szállítjuk vissza. Nincs selejt vagy elfekvő lerakat. A nagykereskedők a számlán igazolják, hogy a környezetvédelmi termékdíj megfizetve.

A kérdés arra vonatkozott, hogy ha a gazdálkodó belföldről és nagykereskedőktől szerez be árut, akkor keletkezik-e környezetvédelmi termékdíj tekintetében bejelentkezési, bevallási vagy fizetési kötelezettsége.

A 2009. január 01-jétől módosult környezetvédelmi termékdíjról, továbbá az egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) a termékdíj-fizetésére kötelezett személyének a meghatározására a Kt. 2. § (1) bekezdése az alábbiak szerint ad iránymutatást: 

• Belföldi előállítású termékdíj-köteles termék esetében a termékdíj-köteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója;
• Európai Közösségen belüli behozatal esetén a termékdíj-köteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója;
• Import esetén a vámjogszabályok szerinti vámadós, illetve a vámszabad terület üzemeltetője;
• Kereskedelmi csomagolás esetén a - fentieken túl – az első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője.

A „termék első belföldi forgalomba hozója” kifejezés alatt, valamint az erre vonatkozó törvényi szabályozás az alábbiak szerinti.

A Kt.) 20. § e) pontja a forgalomba hozatal kifejezésre ad meghatározást. E szerint forgalomba hozatal a termékdíj-köteles termék belföldi értékesítése, ideértve más termékek részeként vagy összetevőjeként, vagy azzal együtt történő forgalmazását is. Belföld alatt ugyanezen szakasz f) pontja alapján a Magyar Köztársaság területét, valamint a vámszabad- és a tranzitterületet kell érteni.

A fenti értelmező rendelkezések alapján az a személy minősül a környezetvédelmi termékdíjjal terhelt termék első belföldi forgalomba hozójának, aki a terméket először a belföldi forgalom számára értékesítette, illetve import (harmadik országból) és az Európai Unióból történő behozatal esetén Magyarország területére behozta.

A tisztelt Cím által felvázolt esetben valószínűleg az a nagykereskedő, akitől a Kft. beszerzi a környezetvédelmi termékdíj-köteles terméket.

Tájékoztatom, hogy kereskedelmi csomagolás esetén az első továbbforgalmazó vevő kötelezett kereskedelmi csomagolás estén a „k” környezetvédelmi termékdíj megfizetésére. Abban az esetben, ha a kereskedelmi láncban nem az első továbbforgalmazó vevő esete áll fenn (pl. második tovább forgalmazó vevő), valamint rendelkezik a Kt. 23. §-ban foglalt számlával és azon a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 14. §-a szerinti számlazáradék szövegével - miszerint fel van tüntetve, hogy „H” és „Ú” környezetvédelmi termékdíj megfizetve, és „k” környezetvédelmi termékdíj megfizetve - úgy nem kell „k” környezetvédelmi termékdíjat fizetni, továbbá a vámhatósághoz nincs bejelentkezési és bevallási kötelezettsége sem. Tájékoztatom, hogy 2009. január 01-jétől „H”, E1 és E2 díjtételek vannak.

Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) Ab határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. A fentiek alapján jelen intézkedésem környezetvédelmi termékdíj szempontú tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.