Az ügyfél kérdései az alábbiak voltak:
- Egy cég EU-s országból szerez be alapanyagot, amelyet egy másik belföldi céghez szállít. Ez a másik belföldi cég adja hozzá pl. a vizet, sót, üveget, csomagolóanyagot (pl. zsugorfólia, raklap stb.) és gyárt belőle készterméket, az elvégzett munka díját pedig az alapanyagot behozó cégre számlázza. Az alapanyag csomagolása után a beszerző cég fizeti a termékdíjat. Ebben az esetben az után a csomagolóanyag után, amit a gyártó vásárol, ad hozzá a késztermékhez ki a termékdíjfizetésre kötelezett?
- Mi a helyzet abban az esetben, amikor az alapanyagot behozó cég szerzi be a gyártáshoz szükséges üveget (nem kereskedelmi csomagolás) egy belföldi forgalmazó cégtől. Odaszállítja az üveget és az alapanyagot a gyártónak, aki ad hozzá egyéb csomagolóanyagokat, és szintén csak a munkadíjat számlázza ki. Az üveg után, amibe a készterméket töltik, ki válik kötelezetté: az a belföldi cég, akitől be lett szerezve az üveg; vagy a gyártó aki beletölti a feldolgozott alapanyagot; vagy pedig az a cég aki beszerezte az üveget, az alapanyagot és megbízta a gyártót, hogy készítsen belőle készterméket?
A Kt. 2. § (1) bekezdése alapján a „A (3) bekezdésben meghatározott termékdíjköteles termék után - ideértve más termékkel együtt vagy annak részeként, illetve összetevőjeként forgalomba hozott terméket is - környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) fizet
a) a belföldi előállítású termékdíjköteles termék esetében a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, bérgyártás esetén a bérgyártató, a (3) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott termék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója,
b) az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli behozatal esetén a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, valamint
c) import esetén - a 4. § (1) bekezdésében meghatározott vámeljárások alkalmával - a vámjogszabályok szerinti vámadós, illetve a vámszabad terület üzemeltetője;
környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) köteles fizetni.
d) a kereskedelmi csomagolás esetében - az a)-c) pontokban meghatározottakon túl - az első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője [a továbbiakban a)-d) pontok együtt: kötelezett].” azaz a belföldi előállítású termék esetében a Kt. 20. § ny) pontjában definiált bérgyártás esetében a bérgyártató a kötelezett.
A Kt. 20. § ny) pontja szerint a „bérgyártás: megrendelő vagy megbízottja (bérgyártató) által a Magyar Köztársaságban letelepedett személy (bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása;”. A fenti meghatározás értelmében, amennyiben a bérgyártást végző a környezetvédelmi termékdíjköteles termék előállításához egyéb alap-, vagy segédanyagot is biztosít magán a munkaerő biztosításán/szolgáltatási díjon felül, akkor az nem minősül bérgyártásnak, azaz ebben az esetben a gyártó a termékdíj fizetésére kötelezett, mind az általa adott és felhasznált termékdíjköteles anyagok, illetve mind a megrendelő által adott termékdíjköteles anyagok után. A termékdíj fizetési kötelezettség keletkezésekor a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 14.§ szerinti számlán megjelenítendő szöveget a munkadíjra vonatkozó érték mellett szerepeltetni kell.
A csomagoló eszköz nem tartozik a termékdíjköteles termékek körébe, így kizárólag a csomagoló eszköz tekintetében megvalósuló szállítás, forgalomba hozatal nem termékdíjköteles. Maga a csomagolás a termékdíjköteles termék (pl. csomagoló eszköz csomagolása), ami akkor keletkezik, amikor a csomagoló eszköz a csomagolási tevékenység során csomagolássá válik. Függetlenül a csomagolási eszköz származásától (belföldi, Közösségi) a csomagolási eszköz után akkor keletkezik termékdíj fizetési kötelezettség, amikor az csomagolássá válik, mégpedig annak függvényében, hogy milyen termékkel kerül megtöltésre, azaz melyik csomagolási kategóriába tartozik a késztermék, így darab alapon (kereskedelmi csomagolás), vagy tömeg alapon (csomagolás) keletkezik a termékdíjfizetési kötelezettség.
Amennyiben a Kt. 20.§ ny) pontjában meghatározott bérgyártás teljesül, akkor a bérgyártató (aki beszerezte a csomagoló eszközt, az alapanyagot és megbízta a gyártót a bérgyártásra) a termékdíj fizetésre kötelezett.
Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) AB határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. A fentiek alapján jelen intézkedésem tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.