Konkrét kérdésként merült fel, hogy mit kell érteni a „termék első belföldi forgalomba hozója” kifejezés alatt, valamint ez a vonatkozó törvényi szabályozásban hol található.
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 20. § e) pontja a forgalomba hozatal kifejezésre ad meghatározást. E szerint forgalomba hozatal a termékdíj-köteles termék belföldi értékesítése, ideértve más termékek részeként vagy összetevőjeként, vagy azzal együtt történő forgalmazását is. Belföld alatt ugyanezen szakasz f) pontja alapján a Magyar Köztársaság területét, valamint a vámszabad- és a tranzitterületet kell érteni.
Tehát a fenti értelmező rendelkezések alapján az a személy minősül a környezetvédelmi termékdíjjal terhelt termék első belföldi forgalomba hozójának, aki a terméket először a belföldi forgalom számára értékesítette, illetve import esetében (harmadik országból és az Európai Unióból történő behozatal) Magyarország területére behozta.
A belföldi forgalomba hozatallal kapcsolatosan további kérdése arra irányul, hogy amennyiben a gyártó (csomagoló) raktárából a termék átkerül egy másik belföldi vevő raktárába megvalósul-e a belföldi forgalomba hozatal, ismerve azt, hogy a kérdéses terméket átcsomagolás nélkül exportálják. Igen, ebben az esetben megvalósul a forgalomba hozatal, mivel a termék az ország területén belül tulajdonost vált és ezzel egy időben vélelmezhetően a termékértékesítés is megtörténik.
További kérdésként teszi fel, hogy hogyan kell a környezetvédelmi termékdíj bevallását elkészítenie abban az esetben, ha tudomása van arról, hogy a terméket a csomagolással együtt az új tulajdonos exportálja. A Gazdálkodó, mint gyártó és első belföldi forgalomba hozó termékdíj bevallására nincs befolyással az a tény, hogy a vevője a termékkel a jövőben milyen gazdasági tevékenységet fog végezni. A termékdíj bevallását az általános szabályok szerint, termékkörtől és anyagfajtától függően, kell teljesítenie abban a bevallási időszakban amelyben a termék értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja megjelenik.
Amennyiben a csomagolási hulladék külföldön keletkezik, így ezen termékek után a környezetvédelmi termékdíjat nem kell Magyarországon megfizetni, illetve ha a Kft, mint gyártó és belföldi értékesítő megfizeti, akkor milyen módon lehet visszaigénylési jogosultsággal élni.
A visszaigényléssel kapcsolatban tájékoztatom, hogy a Kt. 5/C. §-a lehetővé teszi a befizetett termékdíj igazolt export, valamint közösségen belüli értékesítés esetén való visszaigénylését. A visszaigénylést az a belföldi vevő kérheti, aki a környezetvédelmi termékdíj köteles terméket változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépítve igazoltan exportálta vagy Közösségen belül értékesítette. A visszaigénylés további feltétele a termék beszerzéséről kiállított számla, amely tartalmazza a termék első belföldi forgalomba hozatalakor a kötelezett által kibocsátott számla számát, a kötelezett nevét, címét, adószámát, és a kötelezett által kiállított számlán vagy annak mellékletében feltüntetett termékdíj mértékét és összegét.
Jelen esetben a visszaigénylés jogintézményével a Gazdálkodótól vásárló más belföldi vevő tud élni abban az esetben, ha rendelkezik a fentiekben ismertetett tartalmú számlával. A Gazdálkodó visszaigénylési jogosultsággal abban az esetben tud élni, ha a szóban forgó terméket saját neve alatt exportálja.
Lehetőségként szeretném tájékoztatni arról, hogy a Kt. 2. § (2) bekezdés b) pontja alapján a környezetvédelmi hatóság jóváhagyásával szerződés alapján az első belföldi vevő, mint másodlagos kötelezett, a kötelezettől átvállalhatja a termékdíj-fizetési kötelezettséget abban az esetben, ha az első belföldi vevő a termékdíj-köteles terméket exportálja, illetve a Közösségen belül értékesíti. Ebben az esetben a környezetvédelmi termékdíj az érintett termék után nem lesz megfizetve, tekintettel arra, hogy az átvállalás feltétele a kiszállítás teljesítése.
További lehetőségként tájékoztatom, hogy a környezetvédelmi termékdíj megfizetése alól mentesség szerezhető abban az esetben is, ha csatlakozik hasznosítást koordináló szervezethez. A csatlakozással együtt járó jogokat és kötelezettségeket, valamint az átvállalási szerződés megkötésének feltételeit a Kt., valamint annak végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet és a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet tartalmazza.
Fentiek a kérelemben felvetett konkrét esetre vonatkozó álláspontomat tartalmazzák, ezért a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény értelmében, a tájékoztatásomban foglaltak bíróság vagy más hatóság előtt kötelező erővel nem bírnak.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.
Megjegyzés: A Kt. 2009. január 1-jétől hatályos szabályai jelentős változásokat tartalmazott a szerződése átvállalás, így az export célú átvállalás jogintézményével kapcsolatban (Kt. 2/A. §). A fenti időponttól az export célú átvállalásnál – megtartva a 100 %-ban export célú átvállalás jogintézményét – a jogalkotó egy rugalmasabb átvállalási lehetőséget is biztosít, miszerint akkor is átvállalható a kötelezettség, ha az átvállaló nem a teljes átvállalt mennyiséget, csak annak legalább 60 %-át exportálja. Ez a szabály minden olyan többségében exportra termelő gazdálkodónak kedvező, aki eddig csak azért nem tudott élni az export átvállalás lehetőségével, mert az érintett termékdíjköteles termék mennyiségének egy előre meg nem határozható része belföldön került értékesítésre. Ez utóbbi esetben a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 14. § (10) bekezdése alapján a belföldön forgalomba hozott termékdíj köteles termékek után a termékdíjat a jegybanki alapkamat kétszeres összegével növelt mértékben kell megfizetni, azaz ezt a magatartást a jogalkotó nem kívánatosnak ítélte.