Elöljáróban közlöm, hogy mivel az állásfoglalásban megfogalmazott kérdések túl általánosak, ezért azok alapján vállalkozásának a termékdíj-fizetési kötelezettség tekintetében való konkrét érintettségét nem áll módomban megítélni. Azonban a T. Cím által felvetett csomagolásra és elektromos, elektronikai berendezésekre vonatkozó Kt. rendelkezés a következő:

Csomagolás, mint termékdíj köteles termék

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) szerint a környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség a csomagolás után keletkezik, tehát a csomagoló eszköz csomagolásként történő felhasználása okán.

A Kt. 2. § (3) bekezdés alapján a törvény alkalmazásában termékdíj-köteles termék:

a) az egyéb kőolajtermék,

b) a gumiabroncs,

c) a hűtőközeg,

d) a csomagolás,

e) az akkumulátor,

…

A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V.5.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének a) pontja részletesen körülírja a csomagolás fogalmát:

„2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) csomagolás:

aa) valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,

ab) az aa) pontban meghatározottaknak - a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül - megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,

ac) a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek,

ad) a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;

A fizetésre kötelezettek körét, valamint a kötelezettség keletkezésének időpontját (kinek, mikor kell fizetni) a Kt. 2. § (1) bekezdése, valamint a Kt. 4. § (1) bekezdése határozza meg:

„2. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott termékdíjköteles termék után - ideértve más termékkel együtt vagy annak részeként, illetve összetevőjeként forgalomba hozott terméket is - környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) fizet

a) a belföldi előállítású termékdíjköteles termék esetében a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, bérgyártás esetén a bérgyártató, a (3) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott termék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója,

b) az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli behozatal esetén a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, valamint

c) import esetén - a 4. § (1) bekezdésében meghatározott vámeljárások alkalmával - a vámjogszabályok szerinti vámadós, illetve a vámszabad terület üzemeltetője;

környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) köteles fizetni.

d) a kereskedelmi csomagolás esetében - az a)-c) pontokban meghatározottakon túl - az első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője [a továbbiakban a)-d) pontok együtt: kötelezett].

4. § (1) Termékdíj-fizetési kötelezettség - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a belföldi előállítású, valamint a Közösségen belül behozott termékdíjköteles termék esetén a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kötelezettnek az első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik. A 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kötelezett termékdíj-fizetési kötelezettsége a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti kötelezett által a részére kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján keletkezik.”

Környezetvédelmi termékdíj-köteles elektromos, elektronikai berendezések meghatározása

A Kt. 2. § (3) bekezdés g) pontja nevesíti az elektromos és elektronikai berendezéseket, mint gyűjtőfogalmat, az egyéb szabályokat a Kt. 19/E. §, a 20. § x) pontja és a 9. számú melléklet tartalmazza. A Kt. 21. §-a alapján a környezetvédelemért felelős miniszter felhatalmazást kapott, hogy a termékdíj-köteles termékek körét lehatárolja, besorolja, és vámtarifaszámait közzétegye. Ezen felhatalmazás alapján a Kt. végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet (továbbiakban: KtMr.) 1. §-a és a 4. számú melléklet (csomagolás esetében 7. számú melléklete) tartalmazza termékdíj-köteles termékeket.

2009. évtől a KtMr. 4. számú mellékletben lévő termékek meghatározásánál a 2009. január 1-jén hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámokat kell figyelembe venni, vagyis a BIZOTTSÁG 1031/2008/EK RENDELET-ét a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet (továbbiakban: KN) I. mellékletének módosítását.

A Kt. 2. § (1) bekezdése alapján a termékdíj-köteles termék önálló forgalomba hozatala, illetve más termékkel együtt vagy annak részeként, illetve összetevőjeként forgalomba hozott állapot szerint is termékdíj-fizetési kötelezettséget keletkeztet.

Az állásfoglalásában említett elemek nem tartoznak a Kt. hatálya alá, ezért nem környezetvédelmi termékdíj-köteles termékek.

A fentieken túl tájékoztatom, hogy a Kt. rendelkezéseit a Magyarországon forgalomba hozott környezetvédelmi termékdíj-köteles termékek tekintetében kell alkalmazni, ez önmagában kizárja, hogy a külföldi székhellyel, telephellyel rendelkező külföldi cég általi – interneten keresztül történő – értékesítések során, mint számlát kiállítónak keletkezzen e tekintetben kötelezettsége. A Kt. alapján az a valószínűbb, hogy a logisztikai cégnek, mint forgalomba hozónak keletkezhet kötelezettsége, azonban a tájékoztatás kérésében tisztelt Cím nem jelölte meg a forgalom irányát (pl. hogy Európai Közösségen belüli behozatalról, vagy importról van szó). Továbbá nem bocsátotta rendelkezésemre, hogy a logisztikai  - feltételezem belföldi -  cég tulajdonjogot szerez-e a termék vonatkozásában, vagy a Kt. 4/A §-ában foglalt csomagküldő kereskedelemről van szó. Megjegyzendő, hogy import esetén más jogszabályi rendelkezéseket is alkalmazni kell. 

Amennyiben a fentiekben hivatkozott hiányos információkat pótolja, akkor a kérdéses tárgykörre vonatkozóan konkrétabb választ tudok adni.

Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) Ab határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. A fentiek alapján jelen intézkedésem környezetvédelmi termékdíj szempontú tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen. 

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.