Navigációs hivatkozások átugrása
2012 KvKgF állásfoglalások
2011 KvKgF állásfoglalások
2010 VPOP állásfoglalások
2009 VPOP állásfoglalások
2008 VPOP állásfoglalások
----------------------------------
2010 VPOP Tájékoztatók
2009 VPOP Tájékoztatók
2008 VPOP Tájékoztatók
----------------------------------
Vámigazgatóság tájékoztatója
----------------------------------
Csomagolás és egyéb cél elhatárolása 
 
 
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (továbbiakban: Kt.) 2. § (3) bekezdése határozza meg azokat a termékeket, amelyek a törvény hatálya alá tartoznak, ezen belül is a d) pont nevesíti a csomagolást.

A csomagolás definícióját a Kt. 20. § o) pontja tartalmazza: „csomagolás: a külön jogszabályban meghatározott olyan termék, amelyet termékek, áruk beburkolására, befogadására a megóvásuk, kezelésük, szállításuk, csoportosításuk és kínálásuk érdekében használnak”

Belföldi értékesítés esetén az a személy a termékdíj-fizetésre kötelezett, aki a termékdíj-köteles terméket (esetünkben a csomagolást) először hozza belföldön forgalomba vagy használja fel saját célra, és arra is figyelemmel kell lenni, hogy a csomagolás többféleképpen is megjelenhet.

A csomagolás lehetséges fajtáit a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés a)-c) pontjai részletezik az alábbiak szerint:

„a) fogyasztói (elsődleges) csomagolás, amely a forgalmazás helyén a felhasználóknak való forgalmazás tekintetében egy egységet (forgalmazási egység) képez;

b) gyűjtő- (másodlagos) csomagolás az, amely a forgalmazás helyén több forgalmazási egységet foglal össze - függetlenül attól, hogy azok a felhasználók részére együttesen vagy külön kerülnek forgalmazásra -, és amely a terméktől elkülöníthető anélkül, hogy ez annak tulajdonságait megváltoztatná;

c) szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás.”

A fentiek alapján az Ön által megnevezettek – bálakötöző zsineg, bálázó fólia, „neccháló”, – akkor minősülnek csomagolásnak, ha azokat az áruk befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására használják, és az a vállalkozás lesz a kötelezett, aki a csomagolást, mint termékdíj-köteles terméket előállítja, és forgalomba hozza. A kötelezettnek belföldi forgalomba hozatal esetén az értékesítéskor, míg saját célú felhasználáskor (itt nem kerül értékesítésre a becsomagolt termék) a költségként történő elszámolásának napján keletkezik a termékdíj-fizetési kötelezettség.

A gazdálkodó telephelyén az áru tárolására, időjárás elleni védelmére szolgáló kazaltakaró ponyva, silótakaró ponyva és terményeket lefedő fólia (amennyiben csak erre a funkcióra használják) nem minősül csomagolásnak.

Tájékoztatom továbbá, hogy az Alkotmánybíróság által hozott 60/1992. (XI. 17.) Ab határozat értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes.

A fentiek alapján jelen intézkedésem tájékoztatásnak minősül, melynek jogi kötelező ereje bíróság vagy más hatóság előtt nincsen.

   © Copyright 2009 Viva Media. Minden jog fenntartva.

Jogi nyilatkozat     Adatvédelem     Impresszum     Kapcsolat