A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá az egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) alapján, a környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség nem a csomagolóanyag gyártása és forgalmazása után, hanem a csomagolási tevékenység végzése alapján keletkezik. A termékdíj-fizetésére kötelezett személyének a meghatározására a Kt. 2. § (1) bekezdése az alábbiak szerint ad iránymutatást: 

• Belföldi előállítású termékdíj-köteles termék esetében a termékdíj-köteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója;
• Európai Közösségen belüli behozatal esetén a termékdíj-köteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója;
• Import esetén a vámjogszabályok szerinti vámadós, illetve a vámszabad terület üzemeltetője;
• Kereskedelmi csomagolás esetén a - fentieken túl – az első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője.

A kereskedelmi csomagolás után fizetendő környezetvédelmi termékdíj három részből tevődik össze. Azaz kereskedelmi csomagolás tekintetében a belföldi előállítású termékdíj-köteles termékek, valamint a Közösségből behozott illetve importált termékdíj-köteles termékek esetében az első belföldi forgalomba hozó, vagy saját célú felhasználó „H” +”Ú” díjtétel fizetésére (ez vonatkozik Önökre a külföldről behozott borok esetében, illetve a saját gyártású alkoholtermék tekintetében), míg az első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője „K” díjtétel fizetésére kötelezett (ez vonatkozik Önökre a belföldről vásárolt boroknál). (2009-től H+E1+E2 díjtételek vannak. szerk.)

Bérgyártás esetén a bérgyártó – aki csomagol – az első belföldi forgalomba hozó, aki egyben a termékdíj fizetésre kötelezett, még abban az esetben is, ha csak a csomagolási tevékenységről állít ki számlát, mely alkalommal nem feltétel, hogy a termelőeszköz és/vagy a felhasznált csomagolóeszköz a kötelezett tulajdonában legyen. (Figyelem: 2008.12.31-ig volt így, 2009-től megfordult a kötelezettség. szerk.)

Az Önök konkrét kérdését illetően, hogy ki, milyen termékdíj megfizetésére kötelezett, válaszom a következő: A pincészetnek, aki a folyóbort árulja és a bérpalackozást végzi, termékdíj-fizetési kötelezettsége az üvegpalackok tekintetében darab alapon, mint kereskedelmi csomagolás után („H” + „Ú”) illetve az egyéb csomagolóeszközök (pl. dugó, kapszula, címke, gyűjtőkarton) esetében kg alapon, mint csomagolás után keletkezik. Vélelmezve, hogy a levélben említett „Cs” termékdíj a csomagolásra utal, helyes az Önök nézőpontja, mely szerint a pincészetnek kell fizetnie „H” és az „Ú” kereskedelmi csomagolás termékdíjtételeket, valamint a csomagolásra („Cs”) vonatkozó díjtételeket az általuk bérpalackozás keretében megtöltött palackok után.

A kötelezettnek a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 14. § alapján a számlán fel kell tüntetnie a környezetvédelmi termékdíj megfizetésére vonatkozó szöveget.

A fent említett folyóbor bérpalackozása esetében a Önöket, mint első továbbforgalmazó vevőt a „K” termékdíj fizetési kötelezettség terheli.

A jogszabály –Kt. 2. § (2) bekezdése- lehetőséget nyújt arra, hogy a bérgyártató a bérgyártótól átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget átvállalási szerződés keretében.

Felhívom figyelmét, hogy fentiek a kérelemben felvetett konkrét esetre vonatkozó álláspontomat tartalmazzák, ezért a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény értelmében, valamint az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatában rögzítettekkel összhangban bíróság vagy más hatóság előtt kötelező erővel nem rendelkezik.