Sok esetben okozhat problémát a csomagolások megítélése és értelmezése, hogy mi minősül csomagolásnak és mi nem. További értelmezési kérdéseket szokott felvetni a gyűjtőcsomagolások kérdése is. Ebben a cikkben ezt a kérdést elemezzük a termékdíj-fizetés szempontjából.

Nem elsődleges csomagolások

A termékek egyedi csomagolásával kapcsolatosan a termékdíjas szabályozás tömeg és/vagy darab alapú díjtételeket határoz meg. Ebben a cikkben kizárólag a tömeg alapú termékdíjtétel kategóriába tartozó többször felhasználható csomagolások megítélésével foglalkozunk. Meg kell említenünk azonban, a termékeket nem közvetlenül csomagoló anyagokat is, melyek a szállításhoz, tároláshoz vagy a termékek gyűjtőcsomagolásához tartoznak. Ezeket nevezzük másod vagy harmadrendű csomagolásoknak.

Tipikus nem elsőrendű csomagolások lehetnek:

1. gyűjtőkarton,
2. rekesz,
3. paletta,
4. szállító rakoncák,
5. egyedileg kialakított szállító keretek és boxok,stb.

Csomagolásnak nem minősülő dolgok

Fontos, hogy a fentieket, és ezt a kategóriát nem szabad összekeverni az áru ömlesztett vagy egyedi szállítására, tárolására használt eszközökkel, melyek egyértelműen nem csomagolások.

Egy utas vagy több utas göngyölegek meghatározása

A termékdíjas szabályozás a gyakorlati életnek megfelelően több lehetőséget is biztosít a többszöri, azaz ismételt használatra alkalmas göngyölegek kezelésére. Röviden úgy lehet jellemezni, hogy a több utas csomagolás az, amelyet többször használnak, de ez nem zárja ki, hogy a többszöri alkalmazásra is használható göngyöleget csak egyszer használják fel. Természetesen a csomagolószerek típusa, jellege alapvetően meghatározza, hogy alkalmas-e arra, hogy életciklusában (amíg nem válik hulladékká) egyszeri vagy többszöri felhasználásra kerüljön. Erre egyszerű példa a szabványos EUR raklap, amely jellemzően több utas csomagolás és alkalmas többszöri használatra is, de ennek ellentéte a palettát biztonsági vagy állagmegóvási okokból „körbevevő” zsugorfólia, vagy pántoló szalag, amely anyagát illetően lehetne akár többször is felhasználható, mégis a használati módja miatt nem használható fel többször.

A fenti okfejtés alapján a többszöri felhasználásra is alkalmas csomagolások a termékdíjas szabályozásban kizárólag akkor minősülnek több utas csomagolásoknak, ha azokat többször használják és a vámhatósághoz ezt be is jelentették. Bármelyik feltétel hiányában nem tekinthető több utas csomagolásnak az arra alkalmas csomagolás, legyen az paletta, rekesz, láda vagy hasonló.

Feltételek:1. alkalmas többszöri felhasználásra,2. bejelentették a többszöri használatot a vámhatóságnak,3. az ügyfél olyan nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható az újrahasználható csomagolás kezelése, felhasználása, forgása.

Az újrahasználható csomagolásokat, ha azok még nem rendelkeznek GTIN számmal, a kötelezetteknek specifikálniuk kell. Ez a részletes jellemzők, úgymint a méret, forma és egyéb adatok megadásából áll. Amennyiben létezik a több utas csomagolásnak általános GTIN száma, akkor az a GS1 Magyarország honlapján megtalálható (http://www.gs1hu.org/default.asp?idx=54), és alkalmazható az újrahasználható csomagolás megadására. Az új BJ2-es lapon jelentősen egyszerűbbé vált a GTIN számmal rendelkező újrahasználható csomagolás megadása. A publikus GTIN katalógusban fényképekkel együtt látható az újrahasználható csomagolás, ezért könnyű pontosan meghatározni azt.

Ha van GTIN szám:

A GTIN számra kattintva megkapjuk a részletes leírást, melyet azonban a bejelentésben már – a szabványnak történő megfelelés miatt – nem kell feltüntetni.

A bejelentésben ebben az esetben az alábbiak szerint kell  feltüntetni az újrahasználható csomagolást a kitöltési útmutató szerint: a (b, c, és w) rovatok megadása a KÖTELEZŐ: 

Másként történik a GTIN szabványba még be nem sorolt újrahasználható csomagolások bejelentése, mert ilyenkor a részletes méret és csomagolási paramétereket is meg kell adni a BJ2 lapon.

(A lapon sorfolytonosan kell megadni az adatokat! Itt a példa és a jó láthatóság kedvéért kerültek most a 6. sorba az újrahasználható csomagolás adatai.)

A termékdíjas szabályozás nem tesz különbséget a gazdálkodó által beszerzett több utasként használható csomagolás új vagy használt állaga között. Minden esetben új bejelentésként kell figyelembe venni azt a több utas csomagolást, amelyet a gazdálkodó első alkalommal von be a csomagolási technológiájába és bejelenti a több utas csomagolás adatait (függetlenül attól, hogy éppen egy használt állagú több utas csomagolásról van esetleg szó). Természetesen csak egyszer, az adott újrahasználható csomagolás első alkalommal történő felhasználásakor kell az adatokat bejelenteni 15 napon belül a vámhatóság részére. A későbbi problémák elkerülése érdekében figyelemmel kell arra lenni, hogy az újrahasználható csomagolás kizárólag bejelentése után minősül újrahasználható csomagolásnak a termékdíj törvény szerint, ezért amennyiben már a gazdálkodó használatba vette azt, csomagolt abba, vagy saját célból felhasználta, de még vezette be nyilvántartásába és nem jelentette be, akkor a nyilvántartásba vételig és bejelentésig egyszer használhatónak minősül és minden egyes „körben” termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik!

A nyitókészlet bejelentése és az elszámolás évente egyszer keletkeztet kötelezettséget, mely először a hatályos szabályozás értelmében majd 2010-ben jelentkezik a KT09BEV csomagban. Nem szabad elfelejteni, hogy az újrahasználható termékek esetében a bevallási csomagban a kibocsátást, visszafogadást és újrahasználatot, továbbá az újonnan beszerzett újrahasználható csomagolást és az azokból keletkezett hulladékot egyaránt be kell vallani, melyre az UHA lapok szolgálnak, de erről a későbbiekben fogunk még írunk. („A kötelezett az újrahasználható csomagolásra vonatkozó környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bevallási kötelezettségét évente teljesíti.” Kt. 3.§ (8) bekezdése)

A gyakorlati használhatóság érdekében, a cikk végén egy esetpéldán át bemutatunk egy bejelentést és bevallást az újrahasználható csomagolás forgásának figyelembe vételével.A több utas csomagolások életciklusának vége

Természetes elhasználódásuk eredményeként a több utas csomagolások is egy idő után már nem használhatók tovább, azaz hulladékká válnak. A termékdíjas szabályozás értelmében ezekre a csomagolási termékekre az életciklusuk elején, amikor a kötelezett megvásárolta és megkezdte a használatot, a vámhatóság felé történő bejelentéssel megnövelte nyilvántartási készletét. Az újrahasználható termékek, – de ne felejtsük el csak az, ami bejelentésre is került – jelentik majd a készletnyilvántartás egyik alapadatát, az előző évről áthozott készlet mellett és ezeket a mennyiségeket csökkentik a kiadási oldal adatai. Az újrahasználható termékek forgását a kötelezett saját nyilvántartásában eseményszerűen vezeti. Levonással jár, ha a kötelezett az újrahasználhatóként nyilvántartott csomagolóeszközt esetleg eladja, hasznosításra átadja selejtté válás miatt. A levonást eredményező tételek az év végi zárókészlet és a követező évi nyitókészlet megállapításához szükségesek.

Újrahasználható csomagolás értékesítése és a valós kereskedelmi ügylet

Az újrahasználható csomagolással, mint áruval folytatott kereskedelem, nem termékdíj-köteles tevékenység, ha a csomagolóeszköz vagy csomagolási segédeszköz maga az áru. Ebben az esetben a gazdálkodónak be sem kell jelentenie a vámhatósághoz az újrahasználható csomagolást (ha ez az áru), mivel az nem csomagolás, hanem áru. Termékdíj legfeljebb az újrahasználható csomagolás becsomagolása okán jöhet szóba (például a raklapokat tízesével összrakva fém pántoló szalaggal összefogva értékesítik. Ebben az esetben a pántoló szalag a termékdíj köteles csomagolás.) Sokan tévesen úgy gondolják, hogy ha a számlán külön sorban tüntetik fel az árukat és az újrahasználható csomagolást, akkor az újrahasználható csomagolás is áruként viselkedik. Ez alapvető tévedés vagy a jogszabályok hiányos ismeretére utal, és nem jó gyakorlat. Maga a csomagolás, mint termék a termékdíjköteles kategória, ezért ha az újrahasználatra is alkalmas csomagolás az árut befogadja, tartalmazza , akkor az csomagolási célra került felhasználásra, függetlenül attól, hogy önállóan számlázták-e annak értékét vagy sem!

Alapszabály: 

Ha a csomagolóanyag maga az áru, nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség. Csomagolás, mint termék előállítása esetén a csomagolásra használt anyagok után viszont minden esetben kötelezetté válik a csomagolást előállító, és tőle a termékdíj-fizetési kötelezettséget át lehet vállalni. Az átvállalás típusa (számlán vagy külön szerződéssel) termékkörönként, és akár azon belül is, csomagolásonként is eltérő lehet, mellyel korábbi szakcikkeink már részletesen foglalkoztak. (Termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása: I. számlán, II. szerződéssel címekkel.)

Első szempontként meg kell említeni, hogy az újrahasználható csomagolás önálló értéket képvisel, önálló értékkel bír. Természetes, és fel sem merül kérdésként, hogy ezek az újrahasználható csomagolások jellemzően egyedileg nem azonosíthatóak, azaz darabszámot, mennyiséget, tömeget kell nyilvántartani. (raklap, rekesz, láda, stb.) Tipikusan mennyiségi nyilvántartás a készletnyilvántartás, mely a terméket azonosítja és annak a terméknek a készletmozgását követi nyomon, azaz a csökkenést és növekedést. A termékdíjas szabályozás szempontjából kétféle növekedés a jellemző (vásárlás vagy visszafogadás), míg a csökkentő tényezők is jellemzően két főcsoportra oszthatók (rendeltetésszerű használat, azaz csomagolnak vele és kiszállításra kerül, illetve elhasználódik, eltörik, azaz selejtezésre kerül vagy eladják). A nyilvántartás vezetése a fentiekből adódóan mennyiség alapú, míg az újrahasználható csomagolás gyakorlati útja jellemzően FIFO elvet követ (First in-First out). Tipikus példa, amikor raklapok forognak, és a visszavétel után, ismételt kiszállítás következik, tehát a korábban visszafogadott kerül előrébb a folyamatba és így tovább.

Az egyedileg azonosított újrahasználható csomagolások esetén az egyedi nyilvántartás vezetése egyéb oknál fogva is indokolt, tehát a mennyiségi alapú nyilvántartás vezetésének problémája nem merül fel.

Az újra használat bevallása a hatóság felé

Ha már az újrahasználható csomagolás bejelentésén túl vagyunk (BJ2 lap), akkor a gazdasági események során ezekből a csomagolásokból csökken és növekedik a készletünk. Mennyiségi alapú nyilvántartást vezetünk, tehát nem egyedileg azonosítjuk a csomagolásokat, semmilyen garancia nincs arra, hogy ugyanaz a paletta kerül hozzánk vissza. A bejelentett készletünk mozgását, újrahasználható termékenként évente kell bevallanunk a bevallási csomag UHA lapján. Az UHA lap az újrahasználható csomagolások és kereskedelmi csomagolások mennyiségét tartalmazza.

Ezen a lapon az éves forgalmat összegezve valljuk be az adatokat. A hatóság a bevallás alátámasztására a készletnyilvántartást ellenőrizheti, amelyből a feltüntetett adatokat bevallottuk. Ez jelentős egyszerűsítés a korábbi évhez képest, ahol is a bevallási időszaknak megfelelően kellett bemutatni a mozgási adatokat.

Esetpélda:

A gazdálkodó vásárolt 2009. január 16-án 50 db szabványos EUR fa palettát. Az eladó mivel ő terméket értékesített (ezért így rá nem vonatkozik a termékdíjas szabályozás) a számlán áruként tüntette fel a palettákat. Az eladott palettákat csomagolás nélkül vette a gazdálkodó (ömlesztve). A vásárló január 18-án vette át a vásárolt árut és még aznap bevonta azokat a logisztikai láncba (csomagolt azokra) és nyilvántartásba is vette a palettákat. Tevékenysége során – papírgyárról lévén szó – termékeinek harmadlagos csomagolásához használja fel a palettákat az áru szállításához.

Megoldás szövegesen: