Kérdés: 800 hl/év forgalmú termelői borkiméréssel foglalkozó egyszerűsített adóraktár vagyunk. Készletünk 90%-át végfogyasztóknak értékesítjük, helyben kimérve többnyire az általuk hozott kannákba, kis mértékben 0,75 l-es egyutas palackban. A fennmaradó rész éttermeknek értékesítjük szintén kimérve, ill. 0,75 l-es egyutas csomagolásban. Üzlethelyiségünk nincs, közvetlen a borházból értékesítünk. 2008-as évben a palackos forgalmunk 13 000 db (0,75 l-es)volt.
A kérdéseim a következők:
1. Érint-e minket valamilyen formában mentesség? Mi alapján?
2. Milyen díjtételek vonatkoznak ránk?
Ez alapján a 2008-as évre vonatkozóan kell e pótbevallást készítenünk?
Válasz:
A bor 0,75 l-es egyutas palack csomagolása kereskedelmi csomagolásnak minősül, amely után mindenképpen keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettségük, illetve minden olyan egyéb termék esetében is, ami csomagolásnak minősül (tehát a csomagolt terméket Önök állítják elő, majd azt értékesítik).
Azonban a 0,75 l-es egyutas palackok után termékdíj-fizetési kötelezettségük keletkezik, vagyis van bejelentkezési, bejelentési, bevallási, nyilvántartás vezetési és a termékdíj számlán való megjelenítésére vonatkozó kötelezettségük, de ez utóbbi csak akkor, ha nem közvetlenül a fogyasztónak végzik az értékesítést.
A termékdíj-törvény (Kt.) 12. § (4) bekezdése értelmében a termékdíj-fizetési kötelezettség H+E1 díjtételekből tevődik össze palackonként. Ez azonban csak az éttermeknek értékesített mennyiségre vonatkozik. Ebben az esetben az E2 díjtételt az étteremnek kell majd megfizetnie.
Mivel Önök a kereskedelmi csomagolást (bor üvegpalack csomagolása) kiskereskedelmi értékesítés keretében közvetlenül fogyasztónak is értékesítik, ezért a Kt. 12. § (6) bekezdése is vonatkozik Önökre, ami miatt – a fogyasztóknak értékesített mennyiség vonatkozásában – a díjfizetési kötelezettség H+E1+E2 díjtételekből tevődik össze palackonként.
A H díjtétel alól hulladékhasznosítási kötelezettségük teljesítésével mentesülhetnek, amelyet egy csomagolási hulladék hasznosítását koordináló szervezethez való csatlakozással vagy egyéni teljesítőként tehetnek meg /részletes feltételeket az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet tartalmazza/.
Az E1 díjtételt nem kell megfizetniük, hiszen az éves szinten értékesített kereskedelmi csomagolásuk (bor üveg palack csomagolása) nem nagyobb 75 000 darabnál (Kt. 12. § (7) bek.). Ez azonban ún. „de minimis” támogatásnak minősül, amellyel kapcsolatban nyilatkozatot kell tenni a vámhatóságnak.
Az üzlethelyiség fogalma „A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény értelmező rendelkezései között található (2. § r) pont), amely szerint
„r) üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármű- és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikk javítószolgáltató értékesítő hely, ideértve a lakástól vagy lakóingatlantól műszakilag el nem különíthető, fogyasztási cikk javító-szolgáltató tevékenység céljára kialakított helyet, a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató helyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítő helyeket is;”
A fentiek alapján az üzlethelyiség fogalmába a borház is beletartozik. Amennyiben kizárólag fogyasztónak értékesítenék a kereskedelmi csomagolást (bor üvegpalack csomagolása), és a bor üveg palack csomagolása éves szinten nem lenne nagyobb 75 000 darabnál, valamint az üzlethelyiség (borház) területe maximum 50 m2 lenne, akkor az E2 díjfizetési kötelezettség sem keletkezne /Kt. 12. § 8) bekezdés/. Mivel azonban az értékesítés nem csak fogyasztók részére történik, az E2 díjtétel alapján számított termékdíjat mindenképpen meg kell fizetniük a fogyasztóknak értékesített kereskedelmi csomagolás mennyisége után.
A kereskedelmi csomagolás után fennálló termékdíj-fizetési kötelezettség egyébként tavaly is fennállt, csak természetesen az akkor érvényes jogszabályi rendelkezések szerint (H + Ú díjtételek alapján számított termékdíj-fizetési kötelezettség), ami miatt az elmaradt bevallásokat (és befizetéseket) pótolni kell az elévülési időn belül. (Lásd. Elmulasztott kötelezettségek pótlólag történő teljesítése szakírást)
A kereskedelmi csomagolás termékdíja mellett még egy dolgot nem szabad elfelejteni: esetünkben tömeg alapú csomagolás után is keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség! A kereskedelmi csomagolás Kt. 20. § zs) pontjában található definíciója ugyanis kimondja, hogy az olyan ún. csomagolási segédeszközök, mint pl. a kupak és a címke (de ide sorolhatjuk például a parafadugót, vagy a nyakcímkét is) nem minősülnek kereskedelmi csomagolásnak. Ebből következik, hogy utánuk tömeg alapon, anyagfajtától függő díjtétellel kell a termékdíj-fizetési kötelezettséget meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a 0,75 l-es egyutas palackok esetében az üveg palack kereskedelmi csomagolásnak minősül (amely után a fentiekben leírtak szerint kell a darab alapú termékdíj-fizetési kötelezettséget meghatározni), míg a dugó és a címkék (és bármilyen egyéb csomagolási összetevő után) után azok tömege alapján kell egy adott időszakban értékesített mennyiség után termékdíjat fizetni az adott csomagolási összetevő anyagfajtájához tartozó díjtétellel.
Például jelen esetben a fa 16 Ft/kg és a papír vagy alumínium 16 Ft/kg anyagfajtákhoz tartozó díjtételeket kel alkalmazni. A kötelezettség alapja legpontosabban úgy állapítható meg, ha tudjuk (szükség esetén méréssel megállapítjuk) az egy darab 0,75 l-es egyutas üveg palackhoz tartozó parafa dugó, papír címke, esetleg alumínium nyakcímke tömegét! Ekkor egy adott bevallási időszakban értékesített teljes palack mennyiség után kiszámolható a csomagolási segédeszközök (dugó és a címkék) anyagfajtáihoz (fa, papír, esetleg alumínium) tartozó kg érték, amely a termékdíj alapja.
Mint minden csomagolást előállító kötelezettnek a borkimérést működtető vállalkozásnak is keletkezik csomagolási hulladékhasznosítási kötelezettsége. A kötelezett ezen kötelezettségének – ahogy azt korábban a H díjtétel alóli mentességgel kapcsolatban említettük – egy csomagolási hulladék hasznosítását koordináló szervezethez való csatlakozással vagy egyéni teljesítőként tehet eleget. Ekkor egyúttal a termékdíj-fizetési kötelezettség alól is mentesség szerezhető: jelen esetben az üveg palack H díjtétele alól, valamint a tömeg alapú díjtételek alól. (A bevallásokban természetesen a teljes mentességben részesülő termékdíj-köteles mennyiségeket is szerepeltetni kell.) Az alanyi jogon szerezhető tömeg alapú mentesség igénybevételére azonban ebben az esetben nem kerülhet sor, mert nem kizárólag a fogyasztóknak történik az értékesítés.
|
Figyelem! A lédig termék értékesítésével kapcsolatban a jogalkotó jelenlegi álláspontja az, hogy aki a csomagolást, mint termékdíj-köteles terméket előállítja és abban értékesíti termékét (jelen esetben a lédig terméket, tehát a bort), az kötelezett, függetlenül attól, hogy a csomagolóanyag (eszköz, segédeszköz) kinek a tulajdona. (Lásd: a Termékdíj Tanácsadó Portál Fórumában a Bevallás topicban a „Termékdíj mentesség” témában ezzel kapcsolatos szerkesztői bejegyzést.) Ezen álláspont alapján a borkimérésnek a végfogyasztók által hozott kannák után is keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége, mégpedig – mivel a kannák ez esetben kereskedelmi csomagolásnak minősülnek – H+E1+E2 díjtétellel, amelyre a 0,75 l-es egyutas palack csomagolásával kapcsolatosan jelen cikkben leírt szabályokat kell megvizsgálni és alkalmazni. |