A gazdálkodó feladata megvizsgálni, hogy tevékenysége során keletkezik-e termékdíj fizetési kötelezettsége. A termékköröket a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (továbbiakban: Kt.) határozza meg, mely alapján cukrászdában a termékdíjköteles termékek közül általában két termékkör lehet releváns:
- a csomagolás, ide értve a kereskedelmi csomagolást is, és
- a reklámhordozó papír.
E törvény hatálya alá tartozó termékek besorolásának alapjául a Kt. végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTMr.) 4. számú melléklete vámtarifaszám szerinti besorolás és a Kt.-ban meghatározott felhasználási cél szolgál. Kérdés csomagolás esetén merül fel, mert maga a csomagolás a köteles termék, melynek vámtarifaszám szerinti besorolását a KTMr. 4. számú melléklete nem tartalmazza.
A cukrászda tekintetében csomagolás lehet a papír csomagolás, papír tálca, tortadoboz, sütemény elválasztó műanyag fólia, műanyag „kiflis” zacskó stb., kereskedelmi csomagolás lehet a különböző italtermékek csomagolása, valamint a bevásárló reklám táskák, míg reklámhordozó papír vonatkozásában a leggyakoribb eset a szórólap.
Csomagolás alatt – a csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 92/2002. (V. 5.) Korm. rendelet alapján – azon termékeket értjük, melyeket áruk (a nyersanyagtól a feldolgozott áruig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására használnak, ide értve az egyszer használatos tételeket is. Lényeges, hogy nem a csomagolóeszköz a termékdíjköteles termék, hanem annak a csomagolás céljára történő felhasználása.
A termékdíjköteles termékeket a díjfizetés szempontjából két csoportba oszthatjuk:
1. Tömeg alapú termékdíjtétel számítás
A csomagolás termékdíjköteles termék esetében a csomagolás anyagának megfelelően, annak tömege után kell megfizetni a termékdíjat.
A Kt. 2. számú melléklete tartalmazza a csomagolás anyaga alapján fizetendő tömegalapú termékdíjakat
|
Termékdíjköteles termék előállított csomagolás anyaga |
Termékdíjtétel (Ft/kg) |
|
Műanyag |
36 |
|
Társított |
44 |
|
Alumínium |
16 |
|
Fém (kivéve alumínium) |
13 |
|
Papír, fa, természetes alapú textil |
16 |
|
Üveg |
6 |
|
Egyéb |
44 |
Tortadoboz: elsődlegesen a szállítás megkönnyítéséhez, csomagolásként szolgál, így a tömeg alapú díjtétellel sújtott termékek közé tartozik. Leginkább papírból készül, melynek termékdíjtétele 16 Ft/kg.
Műanyag, egyszer használatos, tetővel ellátott tálka, vagy doboz: például somlói galuska, vagy gesztenyepüré egy vagy több adagos előrecsomagolásához. Anyaga: műanyag, 36 Ft/kg termékdíjtétel alá tartozik.
Fagylalt szállítására/parfétorta szállítására használatos doboz. Anyaga szerint a fenti táblázatban foglalt díjtétel alkalmazásával.
Rekeszek, tálcák: amennyiben az áru tárolására vonatkozik, nem termékdíj köteles, de ha csomagolási funkciót lát el pl.: a termék kiszállítása alatt, akkor ebben az esetben keletkezik termékdíj fizetési kötelezettség. Az újrahasználható csomagolást a vámhatóság felé be kell jelenteni és amennyiben az újrahasználatot igazolni tudják, úgy levonható a keletkezett kötelezettség. Amennyiben az újrahasználható csomagolást a vámhatóság felé nem jelentik be, úgy annak minden csomagolási célú használata termékdíjfizetési kötelezettséget keletkeztet.
Ide tartozik még az az eset, amikor egyszer használatos pohárban történik az üdítőital/jégkása forgalmazása.
Műanyag/papír poharak: 2008-as szabályozás szerint a tömegalapú díjszabás alá tartozik, 2009. év első felében (pontosabban 2009. június 1-ig) darab alapú szabályozás alá tartozott, de a 2009. június 1-jétől hatályos jelenlegi módosítások alapján ismét a tömeg alapú díjtétellel számolandó.
Reklámhordozó papír
„p) információhordozó papír: a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 20. § b) pontja által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes lapszámai, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány – ide nem értve a bankjegyet, értékpapírt, könyvet és tankönyvet, valamint azokat az időszaki lapokat, amelyek a kultúráért felelős miniszter nyilvántartásában szerepelnek és az Országos Széchenyi Könyvtár által kiadott ISSN számmal rendelkeznek - grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, valamint térkép;
r) reklámhordozó papír: olyan információhordozó papír, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja által meghatározott reklámot tartalmaz;”
„d) gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám)”
Cukrászda esetében tipikus reklámhordozó papír felhasználás lehet a szórólapok osztogatása, melyeknek célja szélesebb körben elterjeszteni, bemutatni a céget, termékeit, szolgáltatásait. Gazdasági célokat szolgál, így a reklámhordozó papír díjszabása alá tartozik, melynek díjtétele 26 Ft/kg.
Lényeges, hogy amennyiben a csomagoláson pl.: a a tortadobozon van gazdasági célú reklámtartalom, akkor is a fő funkcióját és felhasználási célját szem előtt tartva a csomagolás díjtételét kell megfizetni.
2. Darab alapú termékdíjtétel számítás
Italtermékek kereskedelmi csomagolása
Ide kell érteni a Kt. 20. § zs) pontjának alpontjaiban meghatározott italtermékek körét (pl.: sör, bor, üdítő, pezsgő, energia ital, ásványvíz, szódavíz stb.).
Felmerülő termékdíjtételek:
1. hasznosításra vonatkozó díjtétel „H”,
2. első forgalomba hozóra vonatkozó egységnyi díjtétel „E1”,
3. első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevőre vonatkozó egységnyi díjtétel „E2”.
Elsősorban azt kell tisztázni, hogy a cukrászda kitől szerzi be a kereskedelmi csomagolást, mert ettől függően keletkezhet fizetési kötelezettsége
- amennyiben a Kt. 2. § (1) bekezdésének a-c) pontjában meghatározottaktól (közvetlenül a gyártótól, vagy importőrtől, vagy a Közösségen belüli beszerzőtől) szerzi be, úgy abban az esetben keletkezik E2 díjtétel vonatkozásában bevallási-fizetési kötelezettsége (azaz belföldön második az értékesítési láncban.
- ha nem a fent nevesítettektől kerül beszerzésre, és nem is maga gyártja, importálja, vagy szerzi be a Közösségből a köteles terméket, úgy abban az esetben nem keletkezik termékdíj fizetési kötelezettsége (legalább harmadik az értékesítési láncban.
Amennyiben maga gyártja, palackozza, esetleg importálja, vagy Közösségen belül szerzi be a palackozott italterméket, úgy mint első belföldi forgalomba hozó „H”, „E1”, illetve az üzlethelyiség méretétől függően „E2” díjtétel fizetésére kötelezett is lehet, amennyiben kiskereskedelmi tevékenység keretében közvetlenül a fogyasztók számára értékesít.
Esetpéldák
Belföldi előállítás
1. értékesítési lánc
|
Gyártó |
Nagykereskedés |
Kiskereskedés (cukrászda) |
Végfelhasználó, fogyasztó |
|
egyben első belföldi forgalomba hozó is |
első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője |
harmadik a láncban |
- |
|
„H”+”E1” |
„E2” |
- |
- |
2. értékesítési lánc
|
Nagykereskedés |
Kiskereskedés (cukrászda) |
Végfelhasználó, fogyasztó |
|
„gyártó” és egyben első belföldi forgalomba hozó is |
első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője |
- |
|
„H”+”E1” |
„E2” |
- |
Európai Közösségen belüli behozatal
1. értékesítési lánc
|
Nagykereskedés |
Kiskereskedés (cukrászda) |
Végfelhasználó, fogyasztó |
|
„beszerző”, első belföldi forgalomba hozó |
első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője |
- |
|
„H”+”E1” |
„E2” |
- |
2. értékesítési lánc
|
Kiskereskedés (cukrászda) |
Végfelhasználó, fogyasztó |
|
„beszerző” első belföldi forgalomba hozó, aki kiskereskedelmi értékesítés keretében közvetlenül a fogyasztók számára értékesít |
- |
|
„H”+”E1”+”E2” |
- |
Abban az esetben, ha a kiskereskedés legalább harmadik az értékesítési láncban, akkor nem keletkezik termékdíjfizetési kötelezettsége e tekintetben.
Import
1. értékesítési lánc
|
Nagykereskedés |
Kiskereskedés (cukrászda) |
Végfelhasználó, fogyasztó |
|
importáló, „vámadós”, „első belföldi forgalomba hozó” |
első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője |
- |
|
„H”+”E1” |
„E2” |
- |
2. értékesítési lánc
|
Kiskereskedés (cukrászda) |
Végfelhasználó, fogyasztó |
|
importáló, „vámadós” első belföldi forgalomba hozó, aki kiskereskedelmi értékesítés keretében közvetlenül a fogyasztók számára értékesít |
- |
|
„H”+”E1”+”E2” |
- |
Abban az esetben, ha a kiskereskedés legalább harmadik az értékesítési láncban, akkor nem keletkezik termékdíjfizetési kötelezettsége e tekintetben.
Műanyag (bevásárló-reklám) táska
Mivel e termék a vásárlás helyén, áru megtöltésére szolgál, a kereskedés e tekintetben első belföldi forgalomba hozónak minősül. A műanyag (bevásárló-reklám) táska sajátossága, hogy közvetlenül a fogyasztó számára történik meg az értékesítése, melynek következményeként a „H”+”E1”+”E2” díjtétel megfizetésére válik kötelezetté.
A Kt. 2. számú melléklet 2.4. pontja tartalmazza a kereskedelmi csomagolás díjtételeit
a) „H” (hasznosításra vonatkozó) termékdíjtétel mértéke
|
Termékdíjköteles csomagolás |
Termékdíjtétel (Ft/db) |
|
Műanyag 1,5 literig |
11 |
|
Műanyag 1,5 liter felett |
22 |
|
Műanyag (bevásárló-reklám) táska 3 literig |
3 |
|
Műanyag (bevásárló-reklám) táska 3,001-20 liter között |
10 |
|
Műanyag (bevásárló-reklám) táska 20 liter felett |
25 |
|
Üveg 1 literig |
6 |
|
Üveg 1 liter felett |
11 |
|
|
|
|
Társított csomagolás 1,5 literig |
|
|
Rétegzett italcsomagolás |
13 |
|
Egyéb |
27 |
|
|
|
|
Társított csomagolás 1,5 liter felett |
|
|
Rétegzett italcsomagolás |
27 |
|
Egyéb |
50 |
|
|
|
|
Fém 1,0 literig |
33 |
|
Fém 1,0 liter felett |
66 |
|
Egyéb anyagok 1,0 literig |
11 |
|
Egyéb anyagok 1,0 liter felett |
22 |
b) „E” (egység) termékdíjtétel mértéke
|
Termékdíjköteles |
Termékdíjtétel (Ft/db) |
|
csomagolás |
2009-ben |
|
|
E1 |
1,80 |
|
|
E2 |
3,50 |
|
Mentesülési/mentességi lehetőségek
1. Számlán történő átvállalás:
a, Csomagolás esetén
Számla alapján – a Kt. 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kötelezett (első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője) kivételével – a termékdíjfizetési kötelezettséget, a csomagolás összetevőit a kötelezett számára gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó átvállalhatja, ha hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez.
A termékdíj fizetési kötelezettség a számla kiállításának napján száll át az átvállalóra.
Az átvállalás megvalósulásának feltétele fentieken kívül, hogy a vásárláskor kiállított számlán az alábbi szöveg feltüntetésre kerüljön:
„a termékdíj-fizetés átvállalásra került, mivel a hasznosítási díj a (cég neve) ....................hasznosítást koordináló szervezetnek, valamint az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból ..........Ft megfizetésre került”;
b, Kereskedelmi csomagolás esetén – műanyag (bevásárló-reklám) táska –:
műanyag (bevásárló-reklám) táska a 2009. június 1-jétől hatályos jogszabályi változások értelmében:
A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 14. § (5) bekezdése szerint a műanyag (bevásárló-reklám) táska „H” termékdíjtétele külön is átvállalható.
Az átvállalás megvalósulásának feltétele, hogy a vásárláskor kapott számlán az alábbi szöveg feltüntetésre kerüljön:
„a termékdíj „H” díjtétel megfizetése átvállalásra került, mivel a hasznosítási díj a (cég neve)
..................................................... hasznosítást koordináló szervezetnek, valamint az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból ............................ Ft megfizetésre került”;
A Kt. 5/E. § (5) bekezdés rendelkezése szerint a műanyag (bevásárló-reklám) táska után fizetendő „E” (ahol a jogalkotó az „E1” mellett az „E2” díjtételt egyaránt érti) termékdíjtétel 100%-át levonhatja a kötelezett, amennyiben a csomagolás helyén az általa kibocsátott műanyag (bevásárló-reklám) táska mennyiségének legalább 25%-át környezetbarát védjeggyel hozza forgalomba.
A KTMr. 10. § (1) és (2) bekezdése szerint a termékdíjkedvezményt a Környezetbarát Termék Kht.-val kötött érvényes környezetbarát védjegyhasználati szerződés alapján lehet igénybe venni, amennyiben a csomagolás vagy annak összetevője a környezetbarát védjegyhasználati joggal rendelkezik, a termékdíjfizetésre kötelezett a védjegyhasználati jogot kibocsátó igazolásával is jogosult termékdíj-kedvezményre.
A műanyag (bevásárló-reklám) táskán a mentesség érdekében feltüntetett környezetbarát védjegynek a műanyag (bevásárló-reklám) táska egyik főoldala legalább 20%-át kitevő felülettel kell fednie.
A Kr. 7/C. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint a nyilvántartásnak a műanyag (bevásárló-reklám) táska „E” díjtételének a Kt. 5/E. § (5) bekezdés szerinti levonása esetén tartalmaznia kell:
- a tárgyidőszakban forgalomba hozott műanyag (bevásárló-reklám) táska mennyiségét,
- a tárgyidőszakban környezetbarát védjeggyel forgalomba hozott műanyag (bevásárló-reklám) táska mennyiségét.
2. Szerződéssel történő átvállalás:
Hasznosítást koordináló szervezeten keresztül történő szerződéses mentesülésnek sajátos jellemzői vannak. A két fél államigazgatási jellegű elemeket is tartalmazó polgárjogi szerződése alapján teljesíti a koordináló szervezet a megfelelő mennyiségű hulladék visszagyűjtését és hasznosítását a kötelezett helyett.
A Kr. 15. § és 16. § alapján a szerződéses átvállalás esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség része vagy egésze átvállalható.
Az átvállalási szerződés legfeljebb 5 évre köthető, ha a felek másképp nem rendelkeznek. Ezen szerződéseket a vámhatóság tartja nyilván, így a szerződés megkötését követő 30 napon belül a szerződés 1 példányát a megfelelő nyomtatvány kitöltésével be kell nyújtani a vámhatósághoz. Az átvállalási szerződés a vámhatóság nyilvántartásba vételét követő hónap első napjától alkalmazható.
Átvállalás esetén a szerződésnek tartalmaznia kell:
- a szerződő felek adatait (VPID és GLN szám),
- a termék KT kódját, vámtarifaszámát (kivéve csomagolás esetében),
- az átvállalás időszakának, illetve kezdő időpontjának meghatározását,
- az átvállalás típusát (export, bérgyártás, hasznosítást koordináló szervezet).
2009. június 1-jétől hatályos jogszabályi változások értelmében a Kr. 7. § (1) bekezdése értelmében a kötelezett anyagáramonként egyidejűleg egy hasznosítást koordináló szervezettel köthet megállapodást a termékdíjfizetési kötelezettség átvállalásáról.
3. „E1” díjtétel (italtermékek csomagolása vonatkozásában):
Mentesülési és levonási lehetőségeket „E1” díjtétel vonatkozásában az 5/E. § (1) bekezdése és a 12. § (7) bekezdése tartalmazza:
A Kt. 5/E. § (1) bekezdése szerint, a 2. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezett levonhatja az újrahasználható csomagolás után megfizetendő „E1” termékdíjtétel 100%-át, amennyiben annak újrahasználható csomagolás visszavételi rendszer keretében történő visszavételét és újrahasználatát igazolja.
A Kt. 5/E. § (3) bekezdése szerint 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezett vagy a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása esetén a hasznosítást koordináló szervezet a nem újrahasználható csomagolás után megfizetendő „E1” termékdíjtételnek 85%-át levonhatja, amelyre vonatkozóan a nem újrahasználható csomagolásból keletkezett hulladéknak az anyagában történő hasznosításra történő átadás-átvételének tényét vagy az anyagában történő hasznosítás tényét igazolja.
A Kt. 12. § (7) bekezdése szerint a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezettnek a kereskedelmi csomagolás tekintetében nem kell környezetvédelmi termékdíjat fizetnie, ha a csomagolás mennyisége éves szinten nem nagyobb 75000 darabnál. A mérték kiszámításakor mind az italtermék fogyasztói csomagolását, mind a műanyag táskákat össze kell számolni, úgy, hogy az újrahasználható csomagolást csak egyszer kell figyelembe venni.
4. E2 díjtétel (italtermékek csomagolása vonatkozásában):
A Kt. 5/E. § (2) bekezdése szerint, a 2. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott kötelezet levonhatja az újrahasználható csomagolás után megfizetendő „E2” termékdíjtételnek 100%-át, amennyiben igazolja, hogy a visszavett újrahasználható csomagolás a 2. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettnek átadásra került.
A Kt. 5/E. § (4) bekezdése szerint a 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezett a nem újrahasználható csomagolás után megfizetendő „E2” termékdíjtételnek 85%-át levonhatja, amelyre vonatkozóan igazolja, hogy a visszavett nem újrahasználható csomagolás hulladéka a 2. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettnek, vagy a kötelezett, illetve a hasznosítást koordináló szervezet által megbízott hulladékkezelőnek átadásra került.
A Kt. 12. § (8) bekezdése szerint a 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, kötelezettnek a kereskedelmi csomagolás tekintetében nem keletkezik termékdíj fizetési kötelezettsége, ha a csomagolás mennyisége éves szinten nem nagyobb 75 000 darabnál és legfeljebb 50 m2 alapterületű üzlethelyiséggel rendelkezik.
5. A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002.(V.5.) Kormányrendelet 6. § (3) bekezdése alapján szintén van egy mentességi lehetőség abban az esetben, ha a csomagolás nem jelentős mennyiséget képvisel, miszerint:
A felhasználók számára terméket forgalmazó gyártó mentesül a visszavételi és hasznosítási kötelezettség teljesítése alól, ha a felhasználóknak forgalmazott termék csomagolása éves szinten
a) műanyag vagy fém esetén összesen a 200 kg-ot,
b) papír vagy fa esetén az 500 kg-ot,
c) üveg esetén a 800 kg-ot
nem haladja meg.
Ebben az esetben a mentességi kérelmet az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez kell benyújtani, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésével.
2009. június 1-jétől hatályos jogszabályi változások értelmében a Kr. 25. § (2) bekezdése szerint a mentesség csomagolás esetén 2009. évben a 2008. évre előírt, 2010. évben a 2009. évre előírt mentességi arányok teljesítésével is elérhető. A hatálybalépéskor érvényes mentességi engedélyek módosítása iránt a kötelezett 2009. július 31-ig nyújthat be kérelmet az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez.
Kr. szerint, a fent megállapított mennyiségeken felül történő forgalmazás esetén – koordináló szervezettel kötött szerződés és számlán történő átvállalás hiányában termékdíj-fizetésre kötelezetté válás mellett – egyedi mentességi kérelem benyújtására is lehetőség van.