A számlán átvállalással szemben teljesen más rendszer a szerződéssel történő átvállalás. Mint a nevéből is látható a felek polgári jogi szerződést kötnek a termékdíjfizetési kötelezettség átvállalásáról. Szinte minden a szerződő felek megállapodásától függ: az átvállalás mértéke (részben vagy teljesen, az átvállalás feltételei, milyen termékekre terjed ki, stb.). A jogszabály az átvállalási szerződésre vonatkozóan néhány minimum feltételt határoz meg (53/2003. Kormányrendelet 15. § (4) bekezdése), egyébként a szerződés tartalma a felek megállapodásán alapszik.
Fontos! Rögtön az elején fel kell hívjam a figyelmet, hogy e terület jelentős változásokon ment keresztül 2009. január 1-jétől. Egyrészt a bérgyártás esetét tekintve, ahol a - kötelezett személyében - bekövetkező változás megfordította az átvállalhatóság irányát, másrészt az átvállalási lehetőségek köre bővült, és az eljárási rend teljesen átalakult.
1. A szerződések nyilvántartása a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe került
Az átvállalási szerződéseket, a korábbi évek eljárási rendjével ellentétben (amikor a szerződéseket a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak kellett benyújtani jóváhagyás céljából) a vámhatósághoz kell megküldeni nyilvántartásba vétel céljából. Erre a szerződést megkötését követő 30 napon belül kell sort keríteni.
A korábbi eljárásrendnek megfelelően megkötött és a Minisztérium által jóváhagyott átvállalási szerződések, azok lejártáig (vagy egyéb oknál fogva történő érvényvesztésig) érvényesek.
A vámhatóság a benyújtott szerződéseket nyilvántartásba veszi, kivéve a jogszabálynak meg nem felelő szerződéseket. A szerződés tartalmi feltételeit az 53/2003. Korm. rendelet 15.§ (4) bekezdése tartalmazza. Az itt felsorolt feltételek bármelyikének hiánya elutasításhoz vezet. Egyik lényeges elem a szerződés átvállalási időszakának, és kezdő időpontjának meghatározása. Az átvállalási időszak nem lehet hosszabb a jogszabályban rögzítettnél. Az 53/2003. Korm. rendelet általánosságban 5 év időtartamot határoz meg, azonban a hasznosítást koordináló szervezettel kötött szerződés átvállalási időszaka nem haladhatja meg, a hasznosítást koordináló szervezet mentességi engedélyének érvényességi idejét.
Bár természetesnek vesszük, mégis nem árt odafigyelni a szerződés tartalmi elemei között az aláírásra. Az átvállalási szerződések egy részénél jellemző hiba volt az aláírás elmaradása valamelyik fél részéről. Az aláírásnak cégszerűnek kell lennie!
A vámhatóság a jogszabálynak megfelelő benyújtott átvállalási szerződéseket nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételről mindkét szerződő felet értesíti. Az értesítésnek fontos tartalmi eleme a nyilvántartásba vétel időpontja, mivel leghamarabb az ezt követő hónap első napjától érvényes az átvállalási szerződés, hacsak a szerződésben a kezdő időpontra vonatkozóan későbbi időpontot nem határoztak meg. Két fél közötti első szerződés tekintetében ez különösebb gondot nem okoz, bár nem árt tudni, hogy az átvállalási szerződés nem a megkötésének napjától érvényes. Viszont a szerződések módosítása, korábbi szerződések lejárta okán a folyamatosságot biztosító új szerződések tekintetében fontos, hogy megfelelő időben megkezdődjön az eljárás.
Például Gépjármű Gyártó Rt.-nek átvállalási szerződése van gumiabroncsra Hasznosítást Koordináló Szervezet Nonprofit Zrt-vel. Az átvállalási szerződés lejár 2009. december 31-én, de Gépjármű Gyártó Rt. szeretne 2010-ben is mentesülni a termékdíjfizetési kötelezettség alól. Célszerű a 2010-re vonatkozó átvállalási szerződést előkészíteni és benyújtani 2009. október közepéig, hogy a háttérjogszabályokban előírt határidőkkel is 2010. január 1-től nyilvántartásba vett átvállalási szerződése legyen, ezért a Gépjármű Gyártó Rt. megköti az átvállalási szerződést a Hasznosítást Koordináló Szervezet Nonprofit Zrt-vel és benyújtják 2009. október 15-ig.
2. Csak meghatározott célból köthető átvállalására szerződés
Átvállalási szerződés
a) export,
b) bérgyártás, valamint
c) hasznosítást koordináló szervezeten keresztüli mentesség
esetén köthető.
2. a) Export esetén
Export esetén az átvállalás célja: az adminisztráció csökkentése, valamint a forgóeszköz lekötés elkerülése. Alaphelyzetben a gyártó a termékdíjat megfizeti és az exportőr a kivitelt követően a termékdíjat visszaigényelheti (a visszaigényléssel másik cikk foglalkozik majd hamarosan).
Az export átvállalási szerződést a kötelezett köti a vevőjével, aki a termékdíjköteles terméket kiviszi az országból.
Például az Akkumulátorgyár Zrt. eladja a termékdíjköteles termékét (akkumulátort) az Autógyártó Kft.-nek, aki az elkészült gépkocsikat nem Magyarországon értékesíti. A termékdíj szempontjából lényegtelen, hogy a kivitel az Unió valamely tagállamába vagy harmadik országba történik. A szerződés alapján a gyártó, mint alapesetben kötelezett nem vallja be és nem fizeti meg a termékdíjat. A másodlagos kötelezett (aki átvállalta a termékdíjfizetési kötelezettséget) szintén nem nyújt be bevallást és nem fizet termékdíjat, mivel külföldre viszi a termékdíjköteles terméket (és ezért termékdíjfizetési kötelezettsége nem keletkezik). A gyártó kötelezett az átvállalási szerződés szerint vezeti nyilvántartását, míg a másodlagos kötelezett (az átvállaló) a nyilvántartásával köteles igazolni (és az azt alátámasztó bizonylatokkal – fuvarlevelek illetve vámokmányokkal) a kivitelt.
Nagyon fontos, hogy átvállalás csak arra a termékre vonatkozhat, amelyet az első vevő belföldön nem hozz forgalomba és saját céljára nem használ fel, azaz kiviszi az országból. A kivitelt sokan úgy értelmezik, hogy az áru fizikai valója elhagyja az országot, azonban nem csak fizikai valójáéban de „pénzügyileg” is elhagyja az országot. Nem minősül kivitelnek a CÉG Kft. szempontjából, ha például a CÉG Kft. az árut feladja a KÜLFÖLDI Kft. címére, de a számlát egy belföldi KERESKEDŐ Kft. részére állítja ki, és ezen belföldi KERESKEDŐ Kft. az aki a KÜLFÖLDI VEVŐ Kft. számára a számláz.
Azon első vevő cégek esetében, akiknek a forgalma megoszlik, bonyodalmat jelent a belföldi és a export forgalom elkülönítése.
Maradjunk a korábbi példánál: az Akkumulátorgyár Zrt. eladja a termékdíjköteles termékét (akkumulátort) az Autógyártó Kft.-nek, aki az elkészült gépkocsikat kisebb részben Magyarországon értékesíti, nagyobb részben külföldre szállítja. A fentiek alapján értelemszerűen az átvállalást csak azon akkumulátorokra terjeszthette ki, amelyeket maradéktalanul kivitt külföldre, (Ez alatt nem azt kell érteni, hogy pontosan azon akkumulátorokra, amelyek lehagyták az országot, hanem azon mennyiségre), a belföldre kerülő kocsikban lévő akkumulátorokra a termékdíjfizetési kötelezettség nem vállalható át.
Az adminisztráció csökkentése érdekében 2009. január 1-től új átvállalási lehetőség került a törvénybe, époen ezen probléma kiküszöbölésére. A törvény lehetőséget biztosít a teljes vásárolt mennyiség után a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására, ha a megvásárolt mennyiség legalább 60%-át exportálja a vevő (másodlagos kötelezett).
Példánkat folytatva, ha az Autógyártó Kft. a gépkocsik legalább 60%-át Magyarországon kívül értékesíti, akkor a megvásárolt összes akkumulátor utáni termékdíjfizetési kötelezettséget átvállalhatja Akkumulátorgyár Zrt.-től. Ekkor az Autógyártó Kft. lesz a kötelezett (másodlagos kötelezett). A kivitt autókba szerelt akkumulátor után termékdíjfizetési kötelezettsége nem keletkezik, de a belföldön forgalomba hozott (eladott) gépkocsikba épített akkumulátorok után igen. Az Autógyártó Kft.-nek a termékdíjfizetési kötelezettségével kapcsolatban pontosan olyan kötelezettségei vannak mintha Ő lenne az Akkumulátorgyár Zrt. (bevallási stb.), azzal, hogy a mentesség érdekében hasznosítást koordináló szervezettel szerződést köthet.
2. b) Bérgyártás esetén
Bérgyártás esetében a korábbiakban a bérgyártót tekintette a szabályozás kötelezettnek, de 2009. január 1-től a bérgyártató a kötelezett.
Figyelem! A bérgyártás fogalmát a törvény egyértelműen meghatározta, így csakis az ott meghatározott tevékenység tekinthető bérgyártásnak.
Átvállalási lehetősége most a bérgyártónak van, a bérgyártatótól. Hol lehet ennek jelentősége? Eddig – mivel a bérgyártó volt a kötelezett –, a bérgyártó teljesítette az adminisztrációs kötelezettségeket, melyek 2009. január 1-jétől a bérgyártatóra szálltak át. Ha a bérgyártónak van kialakult rendszere a kötelezettségek teljesítésére, akkor azt többlet szolgáltatásként tudja nyújtani a bérgyártatónak.
2. c) Hasznosítást koordináló szervezeten keresztüli mentesség esetén
Hasznosítást koordináló szervezeten keresztüli mentesség érdekében kötött átvállalási szerződés során az alapeset szerinti kötelezett (cég) helyett, a hasznosítást koordináló szervezet szervezi meg a megfelelő mennyiségű hulladék visszagyűjtését és megfelelő módon történő hasznosítását. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a szerződés milyen KT-kódokat és milyen vámtarifaszámokat (csomagolás esetében csak KT-kódokat) tartalmaz, mert az átvállalás csakis a szerződésbe foglalt ezen termékekre fog vonatkozni. Ha a szerződés nem tartalmazza valamelyik átvállalni szándékolt termék KT-kódját vagy vámtarifaszámát (és így a kötelezettség egy része nem száll át az átvállalóra), akkor természetesen módosítható a szerződés, de nem visszamenőleges érvényességgel! Az általános részben már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy meddig érvényes az átvállalási szerződés. Az átvállalási szerződés érvényvesztése történhet a szerződésben meghatározott feltétel nem teljesülése okán, de történhet a hasznosítást koordináló szervezet mentességi engedélyének visszavonásával is. Ugyanis ekkor az érintett átvállalási szerződések érvényüket veszítik.
A hasznosítást koordináló szervezetek nyílt szervezetek, és kötelesek az átvállalási szerződési feltételeknek megfelelő szerződéskötési ajánlatokat elfogadni. Nem mérlegelhetnek a szerződéssel érintett termékek mennyisége alapján.
A szerződéssel történő termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása során, a számlán történő átvállalással szemben a kötelezett felelőssége megmarad és nem lép a helyébe teljes mértékben az átvállaló. Ennek oka, hogy a termékdíjfizetési kötelezettséget valótlanátvállalási szerződésekkel ne lehessen kikerülni. Hasonló okokból kifolyólag nem lehet természetes személy az átvállaló. Még a cikk elején eset szó róla, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettséget részben vagy egészben lehet szerződésben átadni-átvállalni, és ennek mértéke a szerződő felektől függ. Ennek megfelelően előfordulhat, hogy egy gazdálkodó több termékre vonatkozó termékdíj-fizetési kötelezettségét több átvállalási szerződéssel adja át. Jellemző példa erre az elektromos és elektronikai cikkek, ahol a berendezésekre és annak csomagolására más-más hasznosítást koordináló szervezettel kell szerződést kötni. De másik oldalról megközelítve a kérdést, a jogszabály szempontjából az sem kizárt, hogy egy termékkör esetében - pl.: csomagolás -, több hasznosítást koordináló szervezettel legyen szerződésben a kötelezett. Mindkét esetben a hasznosítást koordináló szervezeteknek „lejelentett”mennyiség jelenti az átvállalt mennyiséget, abban az esetben is amikor csak egy hasznosítást koordináló szervezettel vagyunk kapcsolatban.