A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása
Az átvállalás intézményrendszerének célja, hogy a kötelezettek akár gazdasági, akár adminisztrációs jellegű feladatait csökkentse. Az utóbbi csak szűk körben, - a számlán átvállalások esetében - érezhető. A gazdasági cél inkább a szerződéses átvállalásokra jellemző.
Amikor átvállalásról beszélünk elkülönítendő:
I. a számlán történő átvállalás és
II. a szerződésben történő átvállalás.
Már a nevükből is jól látható az alapvető különbség, miszerint az első a számlán keresztül (esetenként), míg a második szerződéses formában (a szerződés érvényessége alatt) történik. Természetesen két eltérő módon történő átvállalással kapcsolatos eljárásrend és lehetőségek is eltérőek.
I. Átvállalás számlával
A szálán történő átvállalást nem szabad a szerződéses átvállalás típusával összekeverni. A számlán való átvállalás intézménye kizárólag két termékkörnél jöhet szóba:
a) az egyéb kőolajtermékeknél ( kenőolajnál), vagy
b) a csomagolások termékkörénél.
Mindkét esetben, a számlát a kötelezettnek kiállító vállalja át a termékdíjfizetési kötelezettséget, méghozzá a számlán kötelezően feltüntetendő szöveggel.
Figyelem! Nagyon fontos, hogy a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003.(IV.11.) Kormányrendelet 14. §-ában meghatározott szövegnek kell szerepelnie a számlán, különben az átvállalás jogszerűen nem jön létre. Ha az átvállalás nem jön létre, az eredeti kötelezettet terheli a fizetési kötelezettség.
A számlán átvállalás intézményét sokan összetévesztik a termékdíjfizetési kötelezettség számlán történő feltüntetésének kötelezettségével. Például egy bolt csomagolószert szerez be. A csomagolószert gyártó becsomagolja a csomagolószert, és ezután a csomagolás után termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezik (a boltnak majd a csomagolószer után keletkezik termékdíjfizetési kötelezettsége, amikor abba csomagol és a becsomagolt terméket eladja). Ezt a gyártó a termékdíj törvény (1995. évi LVI. törvény) 23.§-a, és annak végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet (10/1995. KTM rendelet) 14. (1) bekezdése szerint feltünteti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csomagolószer utáni a termékdíjfizetési kötelezettséget átvállalta volna, csak jelzi, hogy Ő teljesítette a termékdíjfizetési kötelezettségét (a csomagolóeszköz csomagolása tekintetében), és azt, hogy az adott számla mennyi termékdíjat tartalmaz (a csomagolóeszköz csomagolására vetítve).
A kötelezettnek nagyon oda kell figyelnie milyen számlát fogad be, és mi került azon feltüntetésre.
I./a Átvállalás számlán egyéb kőolajtermék (kenőolaj) esetén
Egyéb kőolajtermékek esetén a számlán átvállalás intézményének a belföldi előállítású egyéb kőolajtermékeknél van jelentősége.
A kötelezettségeknél már szóba került, hogy az egyéb kőolajtermék termékkörnél, belföldi előállításnál nem az első belföldi forgalomba hozó (azaz a gyártó) a kötelezett, hanem annak első vevője.
A belföldi előállítású egyéb kőolajtermék első belföldi forgalomba hozójának lehetősége van a termékdíjfizetési kötelezettséget átvállalni vevőjétől. Ehhez nem kell mást tennie, mint a számlán pontosan feltünteti az 53/2003. Kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdés b) pontjában előírt szöveget („a termékdíj fizetés alól mentes, mivel a bruttó árból ............ Ft termékdíj megfizetésre került”). Ezzel a termékdíjfizetési kötelezettséget átvállalta vevőjétől. A vevőnek nincs más dolga, mint a számlát megőrizni, és a vámhatóság ellenőrzése esetén azt bemutatni. Ezzel a számlával igazolja, hogy tőle a termékdíjfizetési kötelezettséget átvállalták.
I./b 1. Átvállalás számlán csomagolás esetén
Csomagolás termékkörnél a termékdíj-fizetési kötelezettség számlán történő átvállalásának, az átvállalás tényének a számlán történő feltüntetési kötelezettségén kívül még egy feltétele van. Az átvállalónak hasznosítást koordináló szervezettel érvényes szerződésének kell lennie! Ez annyira szigorú feltétel, hogy a számlán feltüntetendő szövegben a szerződött hasznosítást koordináló szervezete(ke)t meg is kell nevezni.
Például a csomagolópapírt gyártó (amibe a sajtot, hentesárut csomagolják) ívben hozza forgalomba a csomagolópapírt (az ő esetében ez az áru), amelyet műanyag fóliába csomagol. Átvállalná a termékdíjfizetési kötelezettséget a boltostól, akinek a csomagolópapírt értékesíti. Mit kell tennie? Az első kritérium, hogy hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozzon. Ezt követően az általa kibocsátott számlán kettő szöveget kell feltüntessen. Egyrészt a műanyag fólia (mint csomagolás) utáni termékdíjfizetési kötelezettségének teljesítésére vonatkozót („a .......................... környezetvédelmi termékdíj alól .....%-ban mentes, a hasznosítási díj megfizetve, továbbá az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból ......................... Ft”[1]) másrészt a csomagolópapírra vonatkozóan az átvállalási - jogszabályban előírt – szöveget („a termékdíj-fizetés átvállalásra került, mivel a hasznosítási díj a (cég neve) ................................... hasznosítást koordináló szervezetnek, valamint az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból .............. Ft megfizetésre került”[2]) A boltos innen fogja tudni, hogy a csomagolópapírra vonatkozóan Tőle átvállalták a termékdíjfizetési kötelezettséget.
Az egyéb kőolajtermékek esetén egyszerűbb a helyzet, mert az átvállalás szűkebb körben mozog. A csomagolásnál viszont a csomagolószer értékesítési láncnak több szereplője is lehet. Nagyon fontos, hogy a kötelezett az, aki a csomagolószerbe a terméket (árut) becsomagolja! Jellemző hiba, hogy a csomagolószert gyártó átvállalná ugyan a termékdíjfizetési kötelezettséget, azonban nincs közvetlen kapcsolatban a kötelezettel, hiszen a kötelezetthez, az értékesítési láncon (akár több szereplőn) keresztül jut el a csomagolószer. A számlán történő átvállalás során a kötelezettnek a számlát kiállító vállalhatja át a termékdíjfizetési kötelezettséget, az Őt megelőző értékesítési lánc szereplői nem.
Például „Gyártó Kt.” csomagolópapír gyártó és a termékét értékesíti „Bolti Ellátó Kft.” kereskedőnek, aki azt továbbadja „Kis Bolt Ktf.” kereskedőnek, aki sajtot csomagol bele (ebben az esetben „Kis Bolt Kft.” a KÖTELEZETT). „Bolti Ellátó Kft.” nem csinált mást, mint az árut továbbértékesítette, csomagolást nem végzett, így termékdíjfizetési kötelezettsége nem keletkezett. „Gyártó Kt.” csomagol (ebben a példában a csomagolószert csomagolja), így termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezik. Az általa gyártott csomagolószer után számlán a termékdíjat átvállalni nem tudja, mivel a számlát nem a kötelezettnek („Kis Bolt Kft.”-nek) állította ki, hanem „Bolti Ellátó Kft.” kereskedőnek. „Kis Bolt Kft.”-nek így nem lehet olyan számlája, amelyre igaz lenne, hogy a számlát kiállító, hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozott és ezzel együtt átvállalhatná a termékdíjat.
A számlán átvállalás intézményrendszerének célja, hogy lehetőséget biztosítson a gyártóknak, illetve csomagolószer kereskedőknek – a kis forgalmú cégek adminisztrációtól való tehermentesítésére. Arról már korábban is szó volt, hogy akitől számlán átvállalják a termékdíjfizetési kötelezettséget, annak a számla megőrzésén túl semmi más teendője nincs.
Például a bútorkészítő kisiparos az elkészült bútorokat becsomagolja, de a csomagolásra felhasznált csomagolószert maradéktalanul olyan cégektől szerzi be, akik számlán átvállalták tőle a termékdíjfizetési kötelezettséget. Így a bútorkészítő kisiparosnak nem kell bejelentkeznie és bevallást sem kell készítenie.
Figyelem! A fentiekből azonban egy nagyon fontos dolog következik. A számlán átvállalás, mindig a teljes termékdíjfizetési kötelezettségről szól, azaz nem lehet részben átvállalni a termékdíjfizetési kötelezettséget!
Például egy részét átvállalják a termékdíjnak, másik részét pedig nem. Egyszerűen hangzik a tiltás ott, ahol csak tömegalapú csomagolás termékdíjfizetési kötelezettség keletkezik. Mi a helyzet azonban a kereskedelmi csomagolásnál? Az átvállalásnak szólnia kell a teljes termékdíjfizetési kötelezettségről, azaz a H+E1 (esetenként +E2) termékdíjtételekről. Nem lehetséges csak a H díjtételt számlán átvállalni és az E díjtételt pedig a kötelezettnél hagyni.
I/b 2. Átvállalás számlán kereskedelmi csomagolás esetén
Felmerülhet a kérdés, hogy számlán átvállalható-e a kereskedelmi csomagolás termékdíja, hiszen az E díjtétel alól nincs mentességi lehetőség?
Egyik jogszabály sem írja elő feltételként, hogy az átvállalónak teljes mentességgel kell rendelkeznie. A H díjtétel alól részben vagy teljesen mentesülhet a kötelezett, hasznosítás koordináló szervezethez való csatlakozással, és ez az előírt feltétel.
Ugyanakkor a számlán történő átvállalás megfogalmazása alapján csak a gyártói (első belföldi forgalmazói) kötelezettségek átvállalását teszi lehetővé a szabályozás. Mit jelent ez a gyakorlatban? A gyártónak kereskedelmi csomagolás esetén fizetnie kell a H+E1 díjtételt. Amennyiben a gyártó értékesítési láncot mellőzve közvetlenül a fogyasztónak értékesít (jellemező példa a műanyag reklám bevásárló táska), akkor a H+E1+E2 díjtételt is ő fizeti. Számlán átvállalás esetén a partnereknek egyeztetniük kell a kötelezettségeiket, mert akármelyik esetről is van szó, a számlán átvállalás esetében, a (H+E1 díjtételt vagy H+E1+E2 díjtételt), a teljes termékdíjfizetési kötelezettséget át kell vállalni.
Figyelem! A fentiekben leírt feltételek alapján azonban az első továbbforgalmazó vevő önálló kötelezettsége (E2 díjtétel) számlán nem vállalható át!
A legegyszerűbb hiányzó feltétel, aminek nem tud a továbbforgalmazó vevő eleget tenni, a mentességi feltétel teljesítése (hasznosítást koordináló szervezeten keresztül), hiszen az E2 díjtétel alól mentesülni nem lehet.
Folytatása következik, mely a szerződéssel történő átvállalást mutatja majd be...
[1] a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995.(IX.28.) KTM rendelet 14.§ (1) bekezdés c) pontja
[2] a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003.(IV.11.) Kormányrendelet 14.§ (3) bekezdés a) pontja