Jelen cikk, modern korunk termékei közül a szolárium és infraszauna (elektromos és elektronikai) berendezések termékdíjas értelmezésében igyekszik útmutatóul szolgálni.

A termékdíjas szabályozás értelmében elektromos és elektronikai berendezéseknek tekintendők,

• olyan legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezések, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is, továbbá ezen berendezések, eszközök alkotórészeit[1] (Kt.20.§ 6. pontja) és
• amelyek vámtarifaszámát a KtMr. 4. számú melléklete tartalmazza, figyelemmel a vámtarifaszámhoz tartozó ex[2] és/vagy *[3] jelölésekre is.

I.                Általános rész – a törvény személyi hatálya

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) a termékdíjköteles termékek között nevesíti az elektromos és elektronikai berendezéseket[4], mellyel kapcsolatosan a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző gazdálkodókat környezetvédelmi termékdíj fizetésre kötelezi.

2005.01.01 – 2009.12.31-ig

A 2005-2009. évben hatályos Kt. értelmében az elektromos és elektronikai termékek, mint termékdíjköteles termék után – ideértve más termékkel együtt vagy annak részeként, illetve összetevőjeként forgalomba hozott terméket is – környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezett:

a) a belföldi előállítású termékdíjköteles termék esetében a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, bérgyártás esetén a bérgyártató[5],

b) az Európai Közösségen belüli behozatal esetén a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, valamint

c) import esetén a vámjogszabályok szerinti vámadós, illetve a vámszabad terület üzemeltetője.

A törvény személyi hatályra vonatkozó szövegezése 2010. évben annyiban módosult, hogy a korábbi forgalmi irányok megkülönböztetése kikerült a törvény szövegezéséből, de továbbra is a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, illetve bérgyártás esetén a termékdíjköteles termék bérgyártatója a díjfizetésre kötelezett!

II.              Díjfizetési kötelezettség keletkezése:

Általános szabály szerint a termékdíjfizetési kötelezettség az első belföldi forgalomba hozatalkor kiállított számlán feltűntetett teljesítés napján, illetve a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik (ez egyaránt vonatkozik a belföldi előállítású, valamint az Európai Közösségből behozott termékdíjköteles termékekre).

Az általános szabályok szerint keletkező termékdíjfizetésre vonatkozóan a kötelezettet – a díjfizetés keletkezését követő – 15 napon belül bejelentési, valamint az adott időállapotban hatályos Kt. eljárási szabályaiban megfogalmazott határidőig (és gyakorisággal) bevallási kötelezettség terheli.

Fentiek alól kivételt képez az import vámeljárásokhoz[6] kötődő termékdíjfizetési kötelezettség keletkezése, figyelemmel arra, hogy azt a vámhatóság a vámeljárás során vetette ki 2005-2009 években. Ennek értelmében arra vonatkozóan bevallás benyújtása nem volt szükséges, azonban a (tevékenységre és termékkörre vonatkozó) bejelentési kötelezettség továbbra is terhelte a kötelezettet. (Az így elmulasztott bejelentések pótlólag benyújthatók, de törvényi felhatalmazás értelmében az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező Regionális Ellenőrzési Központ jogköre annak szankcionálásának lehetősége.)

Díjtételek:

A Kt. 9. számú mellékletében 2005 évtől az alábbi díjtételeket rendeli a termékkörhöz:

Az elektromos és elektronikai berendezések termékdíjtétele

Az adott termékkörhöz rendelt díjtételekből is egyértelműen látszik, hogy a termékkört illetően a törvény további 9 termékcsoportot különböztet meg.

Az elektromos és elektronikai berendezések termékköre igen tág termékcsoportot ölel át, hasonlóan tág felhasználási és alkalmazási területtel, ezért nevezett termékkörbe tartozó díjköteles termékek tarifális besorolása szerteágazó.

A Kt. végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 4. számú melléklete (a továbbiakban: Ktmr.) tartalmazza a díjköteles termékek vámtarifaszám szerinti bontását, felsorolását.

A szóban forgó termékek vámtarifaszám szerinti (és azon keresztül a díjköteles termékkategória és díjköteles termék) besorolása érdekében elengedhetetlen azok technikai jellemzőinek, működési elvüknek,stb. ismerete!

III.            Szolárium – Játékok, szabadidős és sportfelszerelések termékcsoport

Általános termékleírás:

A szolárium vagy napágy egy olyan elektromos berendezés, amely ultraibolya sugárzás által – UV-A és UV-B sugárzás – a bőr kozmetikai célú barnulásának előidézésére használják.

A szolárium berendezések UV-fénycsövekkel működnek, melyeknek belső felületét fénypor-keverékkel vonják be egy meghatározott UV spektrumban történő sugárzás átengedésére. A megfelelő sugárzási erősség beállításán múlik az UV cső barnítási teljesítménye.

A kisebb, otthoni berendezések 12-28 csővel, a professzionális használatra készült szoláriumok 30-60 csővel készülnek, ahol a csövek egyenként 100 W – 200 W teljesítményűek és 180 – 200 cm hosszúak. Megkülönböztetünk álló és fekvő szoláriumot.

A modernebb szoláriumok olyan wellness funkciókat is tartalmaznak, mint. pl. vízpermet- és illatanyag-befújás, légkondicionálás, zenehallgatási lehetőség, stb.

Tarifális besorolásnál a fent részletezett technológiai jellemzők közül kiemelendő az ultraibolya sugár fajtája és a beépített fénycsövek hossza.

Vámtarifaszám szerinti besorolása a Kombinált Nómenklatúra 2010. évben hatályos szabályai alapján (a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló 948/2009/EK bizottsági rendelet):

A táblázatban részletezett vámtarifaszámokat a Ktmr. 4. számú melléklete az elektromos és elektronikai termékeken belül a Játékok, szabadidős és sportfelszerelések termékcsoport alatt tartalmazza.

IV.            Infraszauna – Háztartási nagygép / Háztartási kisgép termékcsoportok

Általános termékleírás:

A normál szaunához képest eltérő a működése. Az infraszauna esetében az elektromos vagy fa kályha helyett infrasugarakkal melegítik fel a helyiséget. Az infrasugarak a láthatatlan fény tartományhoz tartoznak, 2-25 mikrométeres hullámhosszon. Mélyen behatolnak a szervezetbe és belülről-kifelé felmelegítik azt.

[Az infravörös sugárzás (Infrared, IR) egy elektromágneses sugárzás, melynek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak. A legnagyobb hullámhosszal rendelkező látható szín a vörös. Az infravörös sugárzást 780 nm és 1 mm között értjük.]

Az infraszauna egyik legfontosabb része a fűtőegység. A régebbi, kerámia típusú betétek felfűtési ideje - felépítéséből adódóan - hosszabb, a sugárzó felülete jóval kisebb, mint a legmodernebb szénalapú fűtőbetéteké.

Vannak olyan infraszauák, melyek fűtőegységei rendkívül szűk hullámhosszúságú infrasugarakat bocsátanak ki, pontosan akkora hullámhosszúságúakat, mint amelyek a napból jövő "melegítő" sugarak. Ezeket az infraszaunákat napsugárszaunáknak is nevezik.

Az ilyen termékek vámtarifaszám szerinti besorolása a Kombinált Nómenklatúra 2010. évben hatályos szabályai szerint (a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló 948/2009/EK bizottsági rendelet) és a többi, lentebb említett jogforrás alapján a következő.

A Kombinált Nómenklatúra Magyarázat 2008. évi verziója szerint a 8516 79 70 „Más” vámtarifaszámhoz tartozó magyarázata 1. pontja alapján ezen vámtarifaszám alá sorolandó a szauna infravörös fűtőtestekkel (különálló cellák). 

A táblázatban részletezett vámtarifaszámokat a Ktmr. 4. számú melléklete az elektromos és elektronikai termékeken belül a Háztartási kisgépek termékcsoportban tartalmazza.

V.              Fűtőberendezések szaunákhoz

A 2008. évi HL C sorozatának 133. lapszámában megjelent, a Kombinált Nómenklatúra Magyarázata, 8516 21 00 – 8516 29 99 vámtarifaszámokhoz tartozó magyarázatának 1. pontja alapján ezen vámtarifaszámok alá tartoznak a „Helyiségek fűtésére szolgáló, elektromos lég- és talajmelegítő készülék”-eken belül az elektromos fűtőberendezések szaunákhoz. 

A táblázatban részletezett vámtarifaszámokat a Ktmr. 4. számú melléklete az elektromos és elektronikai termékeken belül a Háztartási nagygépek termékcsoportban tartalmazza.

További alkatrészek, tartozékok

Az alkatrészek vámtarifaszám szerinti besorolása (az általánosan használható részek kivételével és az alkatrészekre vonatkozó általános áruosztályozási szabályok figyelembevételével):

Az elmulasztott bejelentés és bevallás pótlólag történő teljesítéséről, valamint a vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványcsomagokról bővebben a „Az adagoló automaták termékdíja a kezdetektől napjainkig” című cikkből, vagy a www.vam.gov.hu internetes oldalon tájékozódhat.