A termékdíj szabályozásának célja, hogy „…hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetőleg csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetőleg azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen.”
Jól látható, hogy nemcsak az értékesítéssel, hanem a felhasználással is bekövetkezik/bekövetkezhet a környezet terhelése, illetve egyes esetekben a szennyezése.
A gazdasági tevékenységet végző személyek sokszor nem hozzák kereskedelmi forgalomba az általuk előállított és/vagy külföldről behozott termékdíj-köteles terméket, vagyis nem végeznek értékesítést, hanem céljaiknak megfelelően felhasználják azokat.Korábbi szakcikkeinkben már volt szó arról, hogy milyen jelentőséggel bír annak a megállapítása, hogy „MIKOR KELETKEZIK A TERMÉKDÍJ-FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG?”.
Először is ezt tekintsük át!
|
jogcím |
kötelezett személy |
termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja |
|
általános eset
(kivéve az ezt követő jogcímek) |
első belföldi forgalomba hozó |
első belföldi értékesítéskor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja |
|
saját célú felhasználó |
saját célú felhasználás, költségként történő elszámolás napja |
|
belföldi előállítású:
· egyéb kőolajtermék,
· reklámhordozó papír
esete |
első belföldi forgalomba hozó első vevője |
első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja |
|
saját célú felhasználó |
első belföldi forgalomba hozó első vevőjének a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napja |
|
bérgyártás esete
|
bérgyártató |
belföldi értékesítéskor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja |
|
saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napja |
|
· termékdíj-köteles termék,
· csomagolás esetében a csomagolás összetevő készletre vételének
esete |
készletre felvevő |
készletre történő felvétel napja |
A saját célú felhasználás – a készletre történő felvétel kivételével – valamennyi jogcímnél előfordulhat.
De milyen esetben/esetekben beszélhetünk „saját célú felhasználásról”!
Erre a kérdésre adandó válasznál két fontos momentumról kell említést tenni:
ad.1.: a belföldi előállító vagy külföldről behozó vagy bérgyártató személynél meg kell történnie a tényleges fizikai értelemben vett felhasználásnak;
ad.2.: és ezzel egyidőben vagy ezt követően meg kell történnie a könyvelési értelemben vett költségként történő elszámolásnak.
A termékdíj törvény2010. évi szabályai között már részletesen megtalálható, hogy a saját célú felhasználásnak milyen formái vannak. Az egyszerűség kedvéért ezeket az eseteket is táblázatos formában mutatom be:
|
a kötelezett saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása |
azoknak a termékdíj-köteles termékek felhasználásának az összessége, amelyeket a vállalkozások elsősorban nem gazdasági cél elérése érdekében, hanem bizonyos egyéni/magán fogyasztási igények kielégítésére, hiány fedezésére és/vagy megszüntetésére használnak fel |
|
megsemmisítése (alaktalanítása), illetve elfogyasztása |
a termékdíj-köteles termék eredeti célra történő felhasználásának alkalmatlanná tétele, illetve a termékdíj-köteles termék rendeltetésének megfelelő, a szükségletek kielégítése lévén történő felhasználása |
az Sztv. -ben meghatározott
/az Sztv. „Értelmező rendelkezések, fogalmak” rész 3. § (4) bekezdése szerinti/ |
|
alapkutatás, |
olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül |
|
alkalmazott kutatás |
új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek |
|
kísérleti fejlesztés |
olyan a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása; |
|
beruházás |
a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt |
|
felújítás |
az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától |
|
karbantartás |
a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi |
A táblázatban felsorolt jogcímeken túl minden más, olyan használat is saját célú felhasználásnak minősül, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi. Ehhez ismerni kell a saját termelésű készlet fogalmát, ami nem más, mint az Sztv. 3. § (6) bekezdés 6. pont szerinti: a befejezetlen termelés, a félkész termékek, a késztermékek, a növendék-, hízó- és egyéb állatok.
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha egy vállalkozás külföldről behoz olyan termékdíj-köteles terméket, amelyik például a saját termelési tevékenységében alapanyagként, félkész-termékként szolgál, vagy esetleg beépítésre kerül az általa gyártott késztermékbe, akkor a gyártáshoz, termeléshez beérkező anyagokat érintően nem keletkezik saját célú felhasználásként termékdíj-fizetési kötelezettség feltéve, hogy azt saját termelésű készletként kezeli.
Mit jelent a csomagolás elválasztása a terméktől?
Általános esetben a külföldről történő termékdíj-köteles termék behozatala, majd ezt követő értékesítése vagy felhasználása során a forgalomba hozónak vagy felhasználónak termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik, és ez érvényes a csomagolásra is.
De milyen formában jelenik ez meg a csomagolásnál? Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi ügylet tárgyát képező egyes termékeket azok természetéből, tulajdonságaiból adódóan, illetve a kezelés, szállítás irányultságához és módjához mérten fogyasztó, gyűjtő és szállítási csomagolással látják el, annak érdekében, hogy a rendeltetési, felhasználási helyre történő eljuttatás ideje alatt az áru kárt ne szenvedjen, valamint maga az áru ne okozzon kárt a különféle szállítóeszközökben. Ezeket a különböző szintű csomagolásokat a szállítás egyes fázisainál, vagy a behozó személy az áru és anyagkezelési műveletek első fázisaiként eltávolítja a behozott áruról/termékről, ezáltal különválasztja az ügylet tárgyát képező árut és a csomagolásként funkcionáló egyes csomagolási összetevőket.
Néhány jellemző példa: a behozó személy a logisztikai és raktárműveletek, valamint az értékesítésre való előkészítés érdekében:
1. levágja a műanyag pántot;
2. lebontja az egységrakományt védő műanyag fóliát;
3. kiveszi az árut a papír kartondobozból;
4. leveszi az árut a fa raklapról.
stb.
A példa alapján csomagolási hulladék keletkezik, mégpedig műanyag hulladék a műanyag pántból és a műanyag fóliából, papír hulladék a papír kartondobozból, illetve fa hulladék a fa raklapból, melyek a tömegük szerint terhelik a környezetünket, ezért - illetve a fenti első bekezdés levezetéséből adódóan - keletkezik a behozónak termékdíj-fizetési kötelezettsége, mely a termékdíj törvény 2. § (6) bekezdésében úgy került megfogalmazásra, hogy „Csomagolás esetén továbbá saját célú felhasználásnak minősül a csomagolás elválasztása a terméktől.” Ez utóbbi gondolat azzal a kivétellel érvényes, ha a külföldről történő behozatal és forgalomba hozatal még nem történt meg, hiszen az első forgalomba hozatalt követő elválasztás már nem keletkeztet fizetési-kötelezettséget.