A környezetvédelmi termékdíjról, valamint egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (továbbiakban Kt.) az információhordozó papírok közül, a reklámhordozó papírok esetében termékdíjfizetési kötelezettséget határoz meg.

Milyen termékek tartoznak ide?

Tekintsük át a kérdést, mely első hallásra nem nagy szegmense a termékdíjas szabályozásnak. Az információhordozó papírok kérdésköre egy alapvetően jóval bővebb árukört takar, mint maga a szabályozásban említett reklámhordozó papír.

Mi is ez?

A Kt. 20. § p) és r) pontjai határozzák meg az érintett termékkört. A meghatározás szűkítő jellegű és kizárólag a nagytömegben előállított, reklám célú sajtótermékekre vonatkozik. Azt hiszem senkinek, sem kell bemutatni azokat a szórólapokat, amelyekkel tele a postaláda, fiatalok osztogatják az aluljáróban, a közlekedési jelzőlámpánál stb. Sok esetben értelmezési kérdés merül fel, hogy mely termékek minősülnek reklámhordozó papíroknak, és melyek nem. Alapelvként kell kezelni, hogy az előállított termék milyen célt szolgál! Kérdésként merült már fel, hogy a termékek mellé csomagolt és jogszabályi kötelezettség alapján biztosított garancialevelek, használati útmutatók reklámhordozó papírnak számítanak-e? Ezen áruk célja, hogy a megvásárolt eszközt a vevő – felhasználó, rendeltetésszerűen tudja használni és a terméket nem azért vásárolta meg, mert kiváló használati útmutatót helyeztek mellé. A szabályozásban a reklám céllal készített, nyomtatott kiadványokra került a hangsúly, amelyek jelentős mennyiséget képviselnek. További jellemzője ennek a termékkörnek, hogy nem rendelkezik ISBN vagy ISSN számmal, mely számok a könyvek és a rendszeres kiadványok jellemzői.

Ki válik kötelezetté a reklámhordozó papírok esetében?

A reklámhordozó papírok esetében belföldi előállításnál az első belföldi forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója a kötelezett. A gyakorlatban a kérdés úgy szokott felmerülni, hogy a nyomda fizeti-e a termékdíjat? Ha a nyomda állítja elő a reklámhordozó papírt, akkor nem, hanem a nyomda első vevője lesz a kötelezett. Ha import keretében hozzák be a reklámhordozó papírt vagy közösségen belüli forgalomban érkezik be, akkor az importőr vagy behozó lesz a kötelezett. Viszont a belföldi előállítású reklámhordozó papírok esetén, ha grafikai stúdió vagy más közreműködő van a termék értékesítési sorában, akkor alapszabály, hogy mindig a „lánc” második szereplőjénél keletkezik a kötelezettség.

Átvállalható-e a fizetési kötelezettség?

Számlán történő átvállalással egyértelmű, hogy nem lehetséges a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása. A szerződéses átvállalás jogi feltételei adottak, viszont a gyakorlatban nem jellemző az előfordulása, annak ellenére, hogy az export vagy kiszállítás esetén előfordulhat olyan gazdasági esemény amikor indokolt lehet az alkalmazása.

Kik általában a kötelezettek?

Mindannyian ismerjük a szórólapok dömpingjét, ezeket nagy áruházláncok, autókereskedések, helyi hirdetési magazinok ISSN szám nélkül térítésmentesen forgalmazzák, de ide tartoznak a vásárlóközpontokban a bejáratoknál elhelyezett akciós újságok és hasonló termékek is. Sokan elfelejtik, hogy az ISSN vagy ISBN számmal ellátott kiadványokba elhelyezett reklámcélú betétlapok, színes vagy kétszínű (lényegtelen a színesség) reklám mellékletek szintén a termékdíj köteles termékek körébe tartoznak. A reklámhordozó papírok termékdíja 2006. január 1-jétől 26,-Ft/kg.