A termékdíj mint környezetvédelmi célból működő gazdasági szabályozó eszköz 1995 óta képezi részét a hazai jogrendszernek. Sokszor hallható az a vélemény, hogy a termékdíj nem más, mint az állam újabb, bevételt teremtő adóztatási formája.
Mint minden költségvetési bevételre, erre is igaz, hogy nem elhanyagolható bevétel, de nem ez a meghatározó feladata a termékdíjnak.. Ennek megfelelően nem adó, csak egy díj, amelynek működése adójellegű. Éppen ezért a költségvetési bevétel szempontjából érzékeny a kiesése (ebből a szempontból nem elhanyagolható), de a célkitűzés nem a bevétel jelentős növelése.
Mi a feladata a termékdíjnak, és hol alkalmazható?
Azt gondolom, a kérdést célszerű különválasztani. Elméletileg a termékdíj feladata környezetvédelmi célok elérése. Például a termékdíj alkalmazása olyan termékekre, amelyeknek összetevői veszélyesek a környezetre (ilyen lehet az akkumulátor), vagy nagy mennyiségük (például csomagolás) miatt jelentős gondot okozhatnak.
A termékdíjjal többféle hatás vagy cél érhető el. A legkézenfekvőbb hatás a termék fogyasztói árának növelése. A fogyasztói ár növelése a vásárlót döntési helyzet elé állíthatja. Adott terméket megveszem vagy sem, esetleg hasonló, de más terméket veszek. Nagyon leegyszerűsítve a döntési alternatívákat és befolyásoló tényezőket, gondoljunk egy mosógép vásárlására. A vásárlók túlnyomó többsége elsőként a fogyasztói árat veszi szemügyre. Alapesetben az energiatakarékosabb berendezésnek a fogyasztói ára magasabb, azonban ilyen szempontból a termékdíj ezt az árkülönbséget csökkentheti, esetleg megszüntetheti. Amikor azonos vagy hasonló árkategóriában több termék is található, akkor megjelennek egyéb szempontok is, esetünkben az egyszerűség kedvéért az energiafelhasználás (vagy ma már a vízfelhasználás) mértéke. A termékdíj egyik célja tehát nem más, mint a termék árának megdrágításán keresztül olyan konkurens termék használata irányába elmozdítani a fogyasztót, amely hasonló környezeti veszélyt, terhelést, költséget nem okoz.
A termékhez érezhető érték hozzárendelése
A termékdíj feladata a termékhez érezhető érték hozzárendelése, amely a használat, az alkalmazás ésszerűségét hivatott erősíteni. Egyszerű példán keresztül rögtön érthető lesz, mire gondolok. Világszerte elterjedt a műanyag alkalmazása különböző területeken, így a kereskedelem területén is megjelent a vásárolt áruk hazaszállítása területén. Nem egyedi példa, hogy a vásárlók közvetlenül a termékhez nem rendelt ellenérték nélkül jutnak/jutottak ehhez a termékhez. Ennek eredménye lett egy jelentős mértékű túlfogyasztás, szükségtelen használat, amely hulladékgazdálkodási oldalon megnövekedett környezeti terhelést jelent. A termékdíj akár mint ellenérték megjelenésével a vásárlót, és akár mint költség megjelenésével az eladót is ösztönzi a túlfogyasztás elkerülésére, annyit használnak, amennyi ténylegesen szükséges. Az előző példához kapcsolódik, hogy a termékdíj hatására több helyen megjelentek a választási lehetőségek (papír, textil vagy környezetbarát alapanyagú konkurens termékek).
Értéket ad a hulladéknak
Az elméleti feladatok zárásaként, de nem utolsósorban a termékdíj célja, hogy a környezetre veszélyt jelentő termékek esetén olyan mértékben növelje meg az adott termék árát, amely tartalmazza a társadalom számára a környezetvédelmi veszély elhárításához szükséges fellépés költségét. Kicsit hasonlít az előző feladathoz, és ha ahhoz hasonlóan próbálom megfogalmazni, akkor azt mondhatom, hogy a termékdíj célja értéket teremteni a termékből keletkező hulladéknak. Érték sok szempontból. Érték a hulladék tulajdonosának, valamint a hulladékkezelőnek. Ez az érték igazából ellenérték, méghozzá a hulladékgazdálkodási költségek ellenértéke. Gondoljunk bele. Azon használati cikkeinktől, amelyeknek még értéket tulajdonítunk – akár az újnak a magas ára miatt, akár mint hulladék-ellenérték – nem válunk meg odafigyelés nélkül. Így a termékdíj és mentességi eljárási szabályai együttesen forrást képeznek a kötelezetteknél az általuk gyártott/forgalmazott termékből keletkező hulladék visszagyűjtésére és hasznosítására.
Az elméleti feladatok ismeretében elmondható, hogy gyakorlatilag hangsúlyosan a legutolsóként említett feladat dominál a termékdíj-szabályozáson belül, igaz esetenként csak korlátozott mértékben. Ennek megfelelően nem mondható el minden anyagáram tekintetében, hogy a termékdíj révén a hulladékgazdálkodási költség megjelenik a termék árában. Mint láthattuk, akad példa – igaz csak egy – a konkurens (helyettesítő) termékek árhátrányának csökkentésére.