Készletre vétel időpontjában keletkező termékdíj-fizetési kötelezettség
A termékdíjas szabályozásban 2010. január 1-től van lehetőség a fizetési kötelezettség keletkezésének időpontját a készletre vételkori időpontra vonatkozóan választani. A készletre vételkori fizetési kötelezettség időpontja bár időben megelőzi a forgalomba hozatalt vagy a saját célú felhasználást, önmagában azonban egy Kt. tárgyi hatálya alá tartozó termék készletre vétele kötelezetti jogállást nem keletkeztet. A készletre vételkori fizetési kötelezettség nem jelent mást, mint a fizetési kötelezettség keletkezése időpontjának technikai előrehozása.
Például Kaviár Kft. külföldről hoz be kaviárt, melyet Magyarországon csupán hűtőházban tárol és azt követően maradéktalanul szintén külföldre értékesíti az árut változatlan állapotban. Kaviár Kft-nek nem keletkezik termékdíjfizetési kötelezettsége (nem válik kötelezetté), így részéről értelmezhetetlen a készletre vétellel történő fizetési kötelezettség választása.
A Habcsók Zrt. édességeket hozz be uniós tagállamból és azokat Magyarországon forgalmazza. A Zrt. alapvetően a Magyarországon történő édességek csomagolásának forgalomba hozatala miatt kerül a termékdíj szabályozás hatálya alá (válik kötelezetté), mint a csomagolás első belföldi forgalomba hozója.
Hasonló cégként működik a Sütnivaló Kft. is. Azonban míg az Habcsók Zrt. kizárólag belföldön értékesíti a külföldről behozott áruit (édességeit), addig a Sütnivaló Kft. magyarországi székhellyel és telephellyel nemzetközi kereskedelmet is folytat. A külföldön beszerzett sós és édes süteményeket behozzák a magyarországi telephelyre és innen történik az értékesítés belföldre és külföldre egyaránt.Mind két cég hasznosítást koordináló szervezettel kötött átvállalási és hulladékhasznosítási szerződést.
Alapesetben a forgalomba hozatal során kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja a fizetési kötelezettség keletkezésének az időpontja. Adminisztrációs megfontolásból sok esetben egyszerűbbnek tekinthető a készletre vételkori időpont szerinti fizetési kötelezettség keletkezése. Ettől kezdve azonban a készletre vett termékdíjköteles termékek (példánkban a csomagolás) után, a készletre vétel időpontjában keletkezik a termékdíjfizetési kötelezettség.
A példában szereplő cégek közül adminisztrációs szempontból a Habcsók Zrt.-nek megfontolandó, hogy áttérjen-e a készletre történő vételkor keletkező fizetési kötelezettség időpontjára, mert a beérkezett szállítmányok után azonnal el tudja készíteni bevallását, és jól tervezhető a várható kötelezettsége is.
Ezzel szemben a Sütnivaló Kft.-nek nem érdemes a készletre vétellel történő fizetési kötelezettség keletkezését választania, hiszen azzal jelentős adminisztrációs többletterhet vállalna magára. A többletteher a behozott, azonban külföldre értékesített áruk csomagolásának termékdíja adminisztrációjából adódik. Alapesetben ezen áruk csomagolása után nem keletkezik termékdíjfizetési kötelezettség, így azokról nem kell bevallást benyújtani a vámhatóság felé, valamint lejelenteni a hasznosítást koordináló szervezet felé az adatokat. De mint azt már korábban írtam a készletre vett termékek csomagolása után, azok tömege alapján kiszámított termékdíjfizetési kötelezettség a készletre vétellel keletkezik függetlenül attól, hogy Sütnivaló Kft. azt belföldön vagy külföldön fogja a továbbiakban értékesíteni.
Összefoglalásként elmondható, hogy a készletre vételkori időpont szerinti fizetési kötelezettség alapvetően azon cégek számára nyújthat kedvezőbb adminisztrációs lehetőséget, akik teljes egészében belföldön értékesítik a termékdíjköteles termékeket.