A 2010. évi termékdíjas szabályozásban az egyik legnagyobb érdeklődést mutató jogintézmény a készletre történő felvétel napján keletkező termékdíj-fizetési kötelezettség, vagyis ahogy az ügyfelek nevezik „a beszerzéskori termékdíj fizetés”, habár fontos tisztázni, hogy ez utóbbi kifejezés nem szakszerű.
A termékdíjfizetésre kötelezett ügyfelek sok esetben már ez év január 1-e előtt is alkalmazták „a beszerzéskori termékdíj fizetés”-t, vagyis a készletre történő felvétel napjának bevallási időszaka szerinti termékdíj megfizetést, azonban érdemes leszögezni, hogy 2009. december 31-ig erre nem volt jogszerű lehetőség, még azzal a szemlélettel sem, hogy „az előírtnál hamarabb kerül bevallásra és befizetésre a termékdíj”.
Milyen szempontokat kell mérlegelni a döntés előtt?
Ha már a vállalkozás érintett a termékdíjas szabályozásban, akkor felmerül a kérdés, hogy „milyen módon és formában kell teljesítenie a termékdíj-fizetési kötelezettségét? Ehhez ismerni kell a hatályos rendelkezéséket, ami a fizetési kötelezettség keletkezésének szempontjából három féle lehet:
- az első belföldi forgalomba hozatalkor, pontosabban az értékesítéskor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján;
- saját célú felhasználás esetén a költségként történő elszámolásának napján; illetve
- készletre történő felvétel esetében a készletre történő felvétel napján.
Mivel döntő többségében az 1. pont szerinti forgalomba hozatal, illetve a 3. pont szerinti készletre vétel között folyik a szakmai gondolkodás, ezért ezt a két variáció fogom a továbbiakban ismertetni, mivel a saját célú felhasználás külön cikkben kerül részletezésre.
Általános esetben, azaz külön a vámhatósághoz történő bejelentés nélkül, a termékdíj-köteles termék első belföldi forgalomba hozatalakor (vagyis a „ki oldali fizetés”), ezen belül egész pontosan a számlán feltüntetett teljesítés napján keletkezik a termékdíj-fizetési kötelezettség. Ez annyit jelent, hogy ahány értékesítési tranzakció történik, annyi alkalommal a számlán lévő teljesítés napja a mérvadó a fizetési kötelezettség megállapításánál. Vagyis az adott hónap értékesítései szerint kell vezetni a termékdíjjal kapcsolatos nyilvántartást és az adott negyedév értékesítései és a vezetett nyilvántartás adatai alapján a tárgynegyedévet követő hónap 20-ik napjáig kell beküldeni elektronikus úton a bevallást és teljesíteni a termékdíj befizetést. Persze ha az adott tárgynegyedévben a belföldi értékesítések száma több száz, vagy esetleg több ezer, akkor a termékdíjat érintő nyilvántartási és bevallási kötelezettség teljesítéséhez is nagyobb erőforrásokat kell rendelni, illetve – ha az adott vállalkozás rendelkezik vele – komolyabb odafigyelést igényel az informatikai támogatás szakszerűségének folyamatos kontrollja.
Az a vállalkozás, aki a termékdíj-köteles terméket különböző alapanyagokból belföldön állítja elő – kivéve a csomagoláshoz felhasznált csomagolás összetevők beszerzését –, annak így kell figyelembe vennie a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezését.
Ez utóbbi bekezdéstől eltérő a készletre történő felvétellel keletkeztetett termékdíj-fizetési kötelezettség, ami nem más, mint a „be oldali fizetés”. Azon ügyfeleknek, akiknek termelési - értékesítési rendszerében a beszerzések száma kevesebb, mint az értékesítések száma, vagy a felhasznált anyagok, termékek beszerzésének vagy felhasználásának nyomonkövethetősége egyszerűbb és/vagy kevesebb erőforrást igényel, azoknak mindenképpen érdemes áttekinteni a készletre vétel során keletkező termékdíj-fizetési kötelezettség keletkeztetésében rejlő jogszabályi előírások adta előnyöket.
Milyen termékdíj-köteles termékekre alkalmazható a készletre vétel napja szerinti termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezése?
Valamennyi termékre, azaz
- a gumiabroncsra;
- a csomagolásra;
- az egyéb kőolajtermékre;
- az akkumulátorra;
- a reklámhordozó papírra;
- az elektromos és elektronikai berendezésre; illetve a termékdíj-köteles termékeken túl a
- a csomagolás előállításához felhasznált csomagolási összetevő(k)re.
A felsorolásból jól kitűnik, hogy a készletre vételre történő felvétel napján keletkeztetett termékdíj-fizetési kötelezettséget minden termékdíj-köteles termékre és a „beszerzett” csomagolási összetevőkre alkalmaznia kell a kötelezettnek. Tehát az nem választható a kötelezett részéről, hogy a termékdíj-köteles termékek egy részére a forgalomba hozatalt, míg a többi részére a készletre vétel szabályait alkalmazza.
Példa: Gyártó és Kereskedő Kft. nem termékdíj-köteles gépalkatrészek gyártásával és csomagolt állapotban történő belföldi kereskedelmével-értékesítésével foglalkozik, illetve akkumulátorokat és gumiabroncsokat szerez be külföldről és értékesíti a belföldi piacon.
Mikor jár el a példa alapján jogszerűen a kötelezett, ha december 20-ig megteszi a bejelentést arra vonatkozóan, hogy 2011. évben a készletre történő felvétel napján keletkezteti a termékdíj-fizetési kötelezettséget?
|
A csomagoláshoz felhasznált csomagolási összetevők, valamint a külföldről beszerzett akkumulátorokat és gumiabroncsokat érintő termékdíj-fizetési kötelezettséget a készletre történő felvétel napján keletkezteti. |
igen |
|
Az értékesített gépalkatrészek csomagolásának termékdíj-fizetési kötelezettségét a forgalomba hozatalt érintően a teljesítés napján veszi figyelembe, míg a külföldről beszerzett akkumulátorokat és gumiabroncsokat érintő termékdíj-fizetési kötelezettséget a készletre történő felvétel napján keletkezteti. |
nem |
|
A csomagoláshoz felhasznált csomagolási összetevőket érintő termékdíj-fizetési kötelezettséget a készletre történő felvétel napján keletkezteti, míg a külföldről beszerzett akkumulátorok és gumiabroncsok után a termékdíj-fizetési kötelezettségét a forgalomba hozatalt érintően a teljesítés napján veszi figyelembe. |
nem |
Mikortól alkalmazható a készletre vétel szerinti termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezés?
A tárgyévben, ha a tárgyévet megelőző év december 20-ig megtette a bejelentést a kötelezett.
Meddig és hogyan kell megtenni a bejelentést?
Aki a készletre történő felvétellel kívánja keletkeztetni a termékdíj-fizetési kötelezettséget a következő évben, annak a bejelentést 2010. december 20-ig kell teljesítenie. Fontos leszögezni, hogy a határidő jogvesztő, tehát érdemes a hátralévő néhány hétben eldönteni, hogy ezen lehetőséggel kíván-e élni a vállalkozás.
Amennyiben nem kerül bejelentésre a fenti jogcím, abban az esetben 2011-ben a termékdíj-fizetési kötelezettség az általános szabályok szerint az első belföldi értékesítéskor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy saját célú felhasználás esetén a költségként történő elszámolás napján keletkezik.
Termékdíj-fizetési kötelezettség készletre történő felvétel napjával történő keletkeztetés bejelentését a KT10 BEJKE nyomtatványcsomag Főlapjának kitöltésével és beküldésével kell teljesíteni.
A http://www.vam.hu/enyomtatvany/index.html linkre kattintva érhető el a KT10 BEJKE nyomtatványcsomag 1.0-ás verziója.
Milyen egyéb szabályokat kell még figyelembe venni?
A bejelentést követően a vállalkozásnak fel kell készülnie arra, hogy a 2010. december 31-én készleten lévő, ezen jogcím szerint, a termékdíj-fizetési kötelezettség szempontjából számításba vehető termékdíj-köteles termékekről, valamint a csomagolás előállításához felhasznált csomagolási összetevő(k)ről leltárt kell készítenie. A leltár szerint megállapított adatok képezik a 2011. évi nyitókészletet. A nyitókészletről 2011. január 20-ig bevallást kell benyújtani a KT-KESZ nyomtatványcsomagon, illetve a termékdíjat meg kell fizetni, de már a 2011. évben alkalmazandó termékdíjtételek figyelembe vételével.
Amennyiben a vállalkozás 2010. december 20-ig megtette a bejelentést, abban az esetben 2011. évben a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezés nem változtatható meg.
Annak ellenére, hogy a kötelezett a készletre történő felvétel napján keletkezteti a termékdíj-fizetési kötelezettséget, a termékdíj-köteles termék belföldi értékesítésekor alkalmaznia kell a termékdíj számlán való megjelenítésére vonatkozó szabályokat, a kiskereskedelmi értékesítés kivételével.