Kereskedelmi csomagolás 2010.

Jelen cikkben a 2010. január 1-jétől érvényes termékdíj szabályozás szerint kerülnek bemutatásra a kereskedelmi csomagolás alapvető leírásai, ismérvei. Az írás célja, hogy „eloszlassa” azokat a helytelen álláspontokat, kialakulóban lévő következtetéseket, melyek már a korábbi időszakban is megfigyelhetőek voltak és az utóbbi napokban- hetekben csak fokozódtak. Ha röviden kellene megfogalmazni ezt a fajta csomagolást, akkor talán így lehetne összefoglalni: különféle italtermékek elsődleges és a műanyag (bevásárló-reklám) táska tömegalapú termékdíjtétellel számított csomagolása. De ez így túl egyszerű és nem is ad mindenre jó és pontos meghatározást, azért nézzük egy kicsit részletesebben.

I. Mely termékek tartoznak a kereskedelmi csomagolások közé?

1.Egyes italok csomagolása:

A csomagolás termékkörön belül a 2009. január 1-jén hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti egyes italtermékek csomagolása minősül ennek.

Vtsz.	Árumegnevezés	Illusztráció
2009	gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is
21069020, 21069030, 21069051, 21069055, 21069059	ízesített vagy színezett cukorszirup
2201	(emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta
2202	víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével
2203	malátából készült sör
2204	bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével
2205	vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital

Ezen italtermékeknél a z elsődleges, vagyis fogyasztói csomagolást kell az italtermékek kereskedelmi csomagolásának érteni. Ennek a csomagolási szintnek a megértéséhez a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Cskr.) 2. § (2) bekezdés a) pontja szerintieket kell figyelembe venni, vagyis: „fogyasztói (elsődleges) csomagolás, amely a forgalmazás helyén a felhasználóknak való forgalmazás tekintetében egy egységet (forgalmazási egység) képez.”

Tehát az egyszerűség kedvért az italokat magába foglaló palackok, üvegek, dobozok és hordók stb. minősülnek kereskedelmi csomagolásnak.

2. Műanyag (bevásárló-reklám) táska

Jogszabályi feltételek:

A műanyag (bevásárló-reklám) táskáknak a jogszabály szerint az alábbi szempontoknak kell megfelelniük:

- fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott kiskereskedelmi termékek, áruk szállítására alkalmasnak kell lennie;

- hajlékonyfalúnak kell lennie;

- műanyagból hordtasak vagy hordtáskának kell lennie;

- csomagolási funkciót kell ellátnia.

Pl: fogyasztói csomagolás: tejföl doboza; gyűjtő csomagolás: külön-külön CD tokokba csomagolt CD-k papírdoboza; csomagolatlan áru: könyvek, ruházati áruk, sütőtök, sárga dinnye stb.

A szállításra történő alkalmasságnál a Cskr. 2. § (2) bekezdés c) pontját kell figyelembe venni, mely meghatározza a szállítási csomagolás fogalmát: a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás.”

A szállítási csomagolási funkció a kereskedelmi értékesítési helytől való elszállításra való használatot jelenti a vásárló telephelyére, lakhelyére. Az a következtetés nem ad helyes megoldást, ha kizárólag azt vizsgálják a vállalkozások, hogy a műanyag (bevásárló-reklám) táskának van-e „valamilyen kialakítású füle”, ami a műanyag (bevásárló-reklám) táska kialakítására abszolút jellemző tulajdonság, azonban ez félre vezető is lehet, mivel egyes műanyag zsákok, zacskók esetében a „füles kivitel” szintén fellelhető. A műanyag zsákok, zacskók füles kivitelben történő megjelenése és csomagolásként történő felhasználása nem jelenti azt, hogy ezen termékek műanyag (bevásárló-reklám) táskának minősülnének, hiszen az elsődleges szempont a műanyag zsákok, zacskók esetében a fogyasztói és gyűjtő csomagolási funkció. A hajlékonyfalú tulajdonság megegyező is lehet a műanyag zsákok, zacskók tulajdonságaival, de általában erősebb, strapabíróbb kivitelben készülnek. A műanyag (bevásárló-reklám) táskák megjelenésére jellemző, hogy nyomtatottak, színesek, céges logóval vagy felirattal ellátottak, és valamilyen füles kivitelben készülnek. Általában a pénztáraknál beszerezhetőek, akár ingyenesen, akár ellenszolgáltatás mellett.

II. Ki a kötelezett a kereskedelmi csomagolások esetében?

A korábbi évek szabályaitól eltérően - általános esetben az első belföldi forgalomba hozó vagy saját célú felhasználó a kötelezett személy, ebből az tűnik ki, hogy az első továbbforgalmazó vevőnek 2010. január 1-jétől nincs termékdíj-fizetési kötelezettsége, tehát a korábbi évek szabályainál jól megszokott „osztott termékdíj-fizetési kötelezettségek” megszűntek és csakis a gyártói kötelezettség maradt. Itt kell megjegyezni, hogy a Közösségen belülről és a harmadik országból (importőrök) behozóknak a termékdíj-fizetési kötelezettsége megmaradt, azaz a termékdíj fizetési kötelezettségük első belföldi forgalomba hozó vagy saját célú felhasználóként keletkezik.

III. Milyen termékdíjtétellel kell számolni a kereskedelmi csomagolások termékdíját?

Nem csak a kötelezett személyében következett be egyszerűsítés, hanem az alkalmazandó termékdíjtételeknél is. Talán a legfontosabb, hogy az italok csomagolásánál is egy díjtétellel, pontosabban tömegalapú díjtétellel kell számolni. A korábbi években a gyártónak a kereskedelmi csomagolás darab adatai mellett, a tömeg adatokat is meg kellett adnia a nyilvántartásában és a bevallásában egyaránt, ezért a tisztán tömeg adatokra való áttérés jelentős adminisztrációs egyszerűsítésnek mondható.

1.Egyes italok csomagolása:

A gyártót az alábbiak szerinti termékdíjtételek terhelik:

Kereskedelmi csomagolás	Termékdíjtétel (Ft/kg)
Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-reklám) táska]	350
Üveg	30
Társított csomagolás
Rétegzett italcsomagolás	450
Egyéb	700
Fém	1150
Egyéb anyagok	2200

Az előző két kérdésre adott válaszokból jól látható, hogy a 2009. évi szabályokhoz képest lényeges egyszerűsítések történtek a kereskedelmi csomagolásnál, melyet érdemes egy táblázatban összefoglalni:

2009. évben

(darab alapú díjtétel)

2010. évben

(tömeg alapú díjtétel)

első belföldi forgalomba hozó

„H + E₁”

díjtétel (Ft/db)

első továbbforgalmazó vevő

„E₂”

díjtétel (Ft/db)

első belföldi forgalomba hozó

„t”

díjtétel (Ft/kg)

A kereskedelmi csomagoláson lévő különféle címkék, kupakok minek minősülnek, ezek tömegét hogyan kell figyelembe venni?

A kereskedelmi csomagoláson lévő címkét, kupakot mint csomagolást, de nem mint kereskedelmi csomagolást kell figyelembe venni.

Az előző pontokhoz nézzünk egy példát, melyet bor palackozásán keresztül vizsgálunk:

„A” vállalkozás vörös bor készítését és palackozását végzi. A borok palackozásához üveget használnak, palacktípusa 0,75 literes rajnai sötétzöld palack. A palack lezárásául műanyag dugót, míg a palackozást követően műanyag kupakot, továbbá papírból készült főcímkét, szalagcímkét és hátsó címkét is használnak.

· Kereskedelmi csomagolásnak minősül:

- a 0,75 literes üveg, mely után 30 Ft/kg-os termékdíjtétellel kell számolni a termékdíjat;

· Csomagolásnak minősül:

- műanyag dugó és a műanyag kupak (mint műanyag csomagolás), mely után 36 Ft/kg-os termékdíjtétellel kell számolni a termékdíjat, illetve

- főcímke, szalagcímke és hátsó címke (mint papír csomagolás), mely után 16 Ft/kg-os termékdíjtétellel kell számolni a termékdíjat.

2. Műanyag (bevásárló-reklám) táska

Műanyag (bevásárló-reklám) táska termékdíjtételei 2009-ben és 2010-ben!

2009. évben „H + E₁ + E₂” termékdíjtétel Ft/db		2010. évben „t” termékdíjtétel Ft/kg
„H” termékdíjtétel űrtartalom szerint		1900
Műanyag (bevásárló-reklám) táska 3 literig	3
Műanyag (bevásárló-reklám) táska 3,001-20 liter között	10
Műanyag (bevásárló-reklám) táska 20 liter felett	25
„E₁” termékdíjtétel	1,8
„E₂” termékdíjtétel	3,5

A műanyag zsákok, zacskók esetében, vagyis ha a csomagolást előállító az ún. „eladóhelyi csomagolások”-at hoz forgalomba, úgy 36 Ft/kg díjtétellel kell számolnia a műanyag csomagolás kg-ja után. A műanyag zsákokra, zacskókra vonatkozó szabályokat külön szakcikk ismerteti.

IV. Alkalmazható-e a termékdíjkedvezmény?

Igen, feltéve, hogy a műanyag (bevásárló-reklám) táskát forgalomba hozó rendelkezik az ökocímke vagy a környezetbarát végjegy jogszerű alkalmazásának feltételeivel, és ekkor a termékdíj 75 százalékát kell megfizetnie.

V. Mentesség, levonás

A kereskedelmi csomagolásokra, ezen belül a műanyag (bevásárló-reklám) táskára 2010. január 1-jétől nem alkalmazható a mentesség, azonban a levonási szabályok már igen, viszont a levonást a bevallás során lehet alkalmazni, ami annyit jelent, hogy akár megfizetendő termékdíj 100 %-a levonható. A termékdíjtétel 70 %-os levonásához szükséges hasznosítási, illetve a termékdíjtétel 100 %-os levonásához szükséges anyagában történő hasznosítási feltételeket „A kereskedelmi csomagolásra vonatkozó szabályok, levonási lehetőségek 2010-ben” című szakcikkben kerültek ismertetésre.

Milyen szabályok érvényesek a korábban megszerzett kereskedelmi csomagolásokra vonatkozó H termékdíjtételt érintő mentességekre?

A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 298/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet 12. § (1)-(4) bekezdéseit kell figyelembe venni, vagyis

(1) A 2009. december 31-ig a jogerősen el nem bírált, kizárólag a kereskedelmi csomagolás „H” díjtételére vonatkozó mentességi kérelem esetében az eljáró hatóság az eljárást megszünteti.

(2) A 2009. december 31-ig jogerősen elbírált, kizárólag a kereskedelmi csomagolás „H” díjtételére vonatkozó mentességi kérelem, és az (1) bekezdés esetén az eljáró hatóság a megfizetett igazgatási-szolgáltatási díjat – kérelemtől függetlenül – a kérelmezőnek 2010. január 31-ig visszafizeti.

(3) A csomagolásra és a kereskedelmi csomagolás „H” díjtételére együttesen, 2010. január 1. utáni időszakra kiadott mentességi engedélyt a kibocsátó hatóság 2010. március 1-jéig hivatalból módosítja.

(4) E rendelettel a forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott 3923 21 és 3923 29 vámtarifaszámú, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti műanyag zsák és zacskó (ideértve a kúp alakút is) – kivéve a műanyag (bevásárló-reklám) táska – csomagolásra megállapított mentességi szabályokra alapítva a kötelezett a 2010. évi mentességi engedély megszerzése iránt 2010. március 31-ig nyújthat be kérelmet a Főfelügyelőséghez. A Főfelügyelőség a benyújtott a kérelem alapján a mentességi engedélyt 2010. január 1-jétől adja meg.