I. rész: Terméklehatárolás és fizetési kötelezettség

1. A műanyag (bevásárló-reklám) táska, mint termékdíjköteles kereskedelmi csomagolás meghatározása

A termékdíj törvény[1] 2005. január 1-jétől életbe lépő módosításával egy új termékdíjköteles termékcsoport jött létre a csomagolás termékkörén belül: ez az ún. „kereskedelmi csomagolás”, amelyre a klasszikus, tömeg-alapú csomagolástól eltérő, speciális szabályok vonatkoznak. Ilyen speciális szabály például a darab alapon történő termékdíj fizetés, vagy az új kötelezetti kör megjelenése: a kereskedelmi csomagolás esetében az első belföldi forgalomba hozó (tehát aki csomagol, illetve aki a csomagolt terméket behozza és belföldön elsőként értékesíti) személyén túl annak első továbbforgalmazó vevő­je (legtöbbször kereskedő) is kötelezetté válik. Cikkünk a kereskedelmi csomagoláson belül elkülönülő műanyag (bevásárló-reklám) táskák termékcsoportjával foglalkozik, amelyre a kereskedelmi csomagoláson belül is sajátos szabályok vonatkoznak.

A 2008. december 31-ig hatályos termékdíj törvény 20. § zs) pontja szerint a kereskedelmi csomagolás definíciója így szólt:

„alkoholtermék, sör, bor, köztes alkoholtermék, üdítőital, szörp, ásványvíz, kristályvíz, szikvíz, valamint az ivóvíz - a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti - csomagolása, továbbá a műanyag (bevásárló-reklám) táskák.”

A 2009. január 1-jétől hatályos termékdíj törvény 20. § zs) pontjában a kereskedelmi csomagolás új definíciót kapott, amelynek részeként az egyes italtermékek lehatárolása a hatályos Kombinált Nómenklatúra segítségével történik meg, ezen túlmenően a korábbi műanyag (bevásárló-reklám) táskákra vonatkozó meghatározás is megváltozik. Az új szöveg szerint a kereskedelmi csomagolások közé tartozik

„… a forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott 3923 21 és 3923 29 vámtarifaszámú, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály[2] szerinti műanyag zsák és zacskó (ideértve a kúp alakút is) csomagolás.”

Amellett tehát, hogy a korábbi elnevezés szerinti műanyag (bevásárló-reklám) táskák csoportjának meghatározása a termékdíj törvény szintjén vámtarifaszámok és definíció megadásával történik meg, a termék-kategória neve is megváltozik: az új megnevezés a törvényi definícióban a „műanyag zsák és zacskó”. Ettől függetlenül a termékdíjas jogszabályok továbbra is használják a „műanyag (bevásárló-reklám) táska” fogalmat, így cikkünkben mi is ezt az elnevezést alkalmazzuk.

A termékdíj törvény végrehajtásáról szóló KTM rendelet[3] termékdíjköteles termékek és anyagok körét tartalmazó 4. sz. melléklete tovább pontosítja a műanyag (bevásárló-reklám) táskák fogalmát: 

A műanyag (bevásárló-reklám) táska meghatározása és lehatárolása

A műanyag (bevásárló-reklám) táskák fenti, KTM rendelet szerinti meghatározása 2008. január 1-jével lépett életbe, amely pontosította a termékkör korábbi megnevezését. A jelenlegi szabályozás szerint a termékkör kiterjed valamennyi - nevezett vámtarifaszámhoz tartozó - műanyag zsákra és zacskóra, amely az eladási helyen történő megtöltésre tervezett és szánt műanyagból készült zsák és zacskó, valamint az eladás helyén eladott, megtöltött vagy ott történő megtöltésre tervezett és szánt eldobható zsák és zacskó, amennyiben csomagolási funkciót lát el. Mindebből látható, hogy valamennyi értékesítési helyen megtöltött műanyag zacskót (ideértve a kenyeres, a gyümölcsös pultnál kihelyezett és a vásárló által megtöltött műanyag zacskót, vagy éppen a ruházati cikkeket védő zacskót is) termékdíj-fizetési kötelezettség terhel, nem csak a bevásárló és reklám táskának nevezett zacskókat. (Érdekesség, hogy a fentiekkel ellentétben viszont nem minősül csomagolásnak és nem termékdíjköteles a műanyag szemetes zsák vagy zacskó, mivel ez nem sorolható a csomagolás definíciója alá, amennyiben nem áru, hanem hulladék „becsomagolására” alkalmazzák.)

A termékdíjas szabályozás 2009. január 1-jén életbe lépő változásai a műanyag (bevásárló-reklám) táskák után keletkező termékdíj-fizetési kötelezettség kiszámítását, valamint a termékdíj alóli mentesség meghatározását is érintették.

2. A műanyag (bevásárló-reklám) táskák után keletkező termékdíj-fizetési kötelezettség kiszámítása

A műanyag (bevásárló-reklám) táskák után a termékdíj törvény 2. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti kötelezett[4] által fizetendő termékdíj megállapítása a törvény 2. sz. mellékletének 2.1. pontja szerint az alábbi képlettel történik:

T=A * (H+E₁)

Ahol

T = a fizetendő termékdíj összege (Ft)

A = a forgalmazott termékhez adott műanyag (bevásárló-reklám) táska mennyisége (db)

H = hasznosításra vonatkozó termékdíjtétel (Ft/db)

E₁ = egységes termékdíjtétel (Ft/db)

A „H” (hasznosításra vonatkozó) termékdíjtételek mértéke a műanyag (bevásárló-reklám) táskák esetében a termékdíj törvény 2. sz. mellékletének 2.4. a) pontja szerint: 

Az „E₁” és „E₂” (egységes) termékdíjtételek mértéke a termékdíj törvény 2. sz. mellékletének 2.4. b) pontja szerint: 

A három különböző űrtartalmú műanyag (bevásárló-reklám) táska után tehát, teljes termékdíj-fizetés esetén, a törvény 2. sz. mellékletének 2.1. pontja szerint az alábbi összegek fizetendőek darabonként: 

FIGYELEM! Az első belföldi forgalomba hozó, ha a kereskedelmi csomagolást kiskereskedelmi értékesítés keretében közvetlenül a fogyasztónak értékesíti, - a törvény 2. számú mellékletének 2.1. pontja szerint számított termékdíjon (H+E₁) túlmenően - a 2. számú melléklet 2.2. pontja szerinti számított termékdíjat (E₂) is fizet!

Mivel a műanyag (bevásárló-reklám) táskát a kötelezett (pl. egy kis élelmiszerbolt, egy szupermarket, vagy akár egy hipermarket) a forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez legtöbbször a fogyasztónak adja az értékesítéskor, ezért neki E₂ díjfizetési kötelezettsége is keletkezik.

A három különböző űrtartalmú műanyag (bevásárló-reklám) táska után, teljes termékdíj-fizetés esetén, minden jelenlegi szabályt figyelembe véve az alábbi összegek fizetendőek darabonként: