A kötelezettek jellemzően a termékdíjas anyagi- és eljárásjogi ismeretek hiánya miatt a bejelentések, bevallások elkészítésénél, a termékdíj-visszaigénylésénél és a nyilvántartások vezetésénél stb. alkalmaznak képviselőt.

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (továbbiakban: Kt.) 3. § (2) bekezdése szerint a belföldi előállítású, illetve Közösség más tagállamából behozott termékdíj-köteles termék esetén /2010.01.01-től a Kt.3.§ (1) bekezdése szerint termékdíjjal kapcsolatos ügyben/ az adóigazgatási eljárásra és a jogkövetkezményekre az e törvényben meghatározott eltérésekkel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.), azaz a Kt. képviseleti előírásait és az Art. adózó képviseletére vonatkozó szabályait a termékdíjas eljárásoknál, illetve a képviseletnél értelemszerűen kell alkalmazni.

Az első szempont, hogy a kötelezettet csak az Art. szerinti állandó meghatalmazással, megbízással rendelkező képviselő képviselheti a következő esetekben:

• bejelentési kötelezettség;
• bevallási kötelezettség;
• igazolások kérés;
• termékdíj-visszaigénylése;
• mentességi eljárás;
• ellenőrzés, hatósági eljárás, jogorvoslati eljárás;
• koordináló szervezettel történő kapcsolattartás;
• nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos kötelezettségek;
• fizetéshalasztás, részletfizetés,
• termékdíj befizetése /2010.01.01-től/.

A második szempont, hogy az eseti meghatalmazások/megbízások a felsorolt ügytípusokban nem alkalmazhatóak.

Ki képviselheti a kötelezettet a termékdíjas eljárásokban a vámhatóság előtt?

Külön jogszabály alapján a különféle vállalkozási formákat a vezető tisztségviselők képviselik, törvényes képviselőként. A vállalkozások törvényes képviselőinek képviseleti jogosultságát a társasági szerződésben korlátozhatják. 

Azonban a vezető tisztségviselők pl: a fenti ügycsoportokban a vállalkozások munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatják fel. Ez annyit jelent, hogy a kötelezett termékdíjas tevékenységének, illetve kötelezettségeinek (pl: bejelentés, bevallás elkészítése és beküldése) teljesítése során a vállalkozás alkalmazottja is eljárhat. Ebben az esetben az alkalmazott a képviseleti jogosultságát a törvényes képviselőtől kapott felhatalmazással (meghatalmazással) igazolja.

A kötelezettet (vállalkozás esetén) képviseleti joggal rendelkező személy, a képviseleti jogosultságát igazoló jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti, vagyis a kötelezettre vonatkozó bejelentéseket, bevallásokat meghatározott időpontig vagy visszavonásig, ezen személyek képviselőként írhatják alá.

A felsorolt személyek közül pl: külön jogszabály szerinti szakképesítéssel, adótanácsadói bizonyítvánnyal kell rendelkeznie az adótanácsadónak, míg az adószakértők úgy láthatják el tevékenységüket, ha adószakértői tevékenységre jogosító engedéllyel bírnak.

Meg kell említeni, hogy az állandó meghatalmazással, megbízással rendelkező képviselőnek 2011. január 01-jétől külön jogszabály [1] szerinti termékdíj ügyintézői végzettséggel is rendelkeznie kell. (Időközben a Kt.-t módosító 2009. évi CXI. törvény úgy rendelkezett, hogy a Kt. 3.§ (11) bekezdésének új szövege nerm lép hatályba. szerk.)

Milyen formái vannak a képviseletnek?

A kötelezett a kötelezettségeinek teljesítésére a fentiek szerint csak állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat, mivel így lesz jogszerű a képviselet. A meghatalmazás a meghatalmazó részéről egyoldalú jognyilatkozattal, a megbízás pedig a kötelezett és képviselője közötti szerződéssel jön létre.

A vámhatósághoz be nem jelentett, viszont a vállalkozásoknál képviseletként kezelt állandó meghatalmazások/megbízások nem minősülnek jogszerű képviseletnek.

Hogyan kell a képviselőt bejelenteni a vámhatósághoz?

A képviselet, vagyis a meghatalmazás vagy megbízás akkor lesz jogszerű, ha azt a Kt. 3. § (8) bekezdése és a Kt. végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet (továbbiakban: KtMr.) szerinti adattartalommal a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon bejelentik. A képviselet keletkezése és megszűnése a vámhatósághoz történő bejelentéstől hatályos.

A KtMr. 2. számú mellékletének V. pontja szerinti adattartalommal kell bejelenteni a képviseletet a vámhatósághoz. Itt a képviselő adatait kell megadni, vagyis: név, GLN szám, adószám, KSH törzsszám, VPID szám, KÜJ szám, bankszámlaszám, székhely, levelezési cím, ügyintéző neve és telefonszáma, keltezés, cégszerű aláírás adatok közlésével.

A KTÉÉ-BEJKE nyomtatványcsomag BJ4 részletező lapjának kitöltésével és beküldésével kell teljesíteni a képviselet bejelentését. Arra figyelemmel kell lenni, hogy nemcsak a képviselet létrejöttét kell bejelenteni, hanem az abban bekövetkezett változásokat (pl: a képviselő személyének vagy adatainak változását), illetve a képviselet megszűnését is.

Az első bejelentés alkalmával, amennyiben a kötelezett képviselő útján kíván eljárni, a KTÉÉ-BEJKE nyomtatványcsomag Főlapja és a BJ1-es részletező lapja mellett ki kell tölteni és be kell küldeni a BJ4-es részletező lapot is. Arra mindenképpen figyelemmel kell lenni, hogy a termékdíjas kötelezettségek teljesítésénél, ezen belül a BEJKE és BEV nyomtatványok kitöltésénél csak a kötelezett képviseletére jogosult személy írhat alá.

A kötelezettnek a képviseletben bekövetkezett változást, annak visszavonását, felmondását haladéktalanul be kell jelenteni a vámhatósághoz, viszont a képviselet megszűnését a képviselő is bejelentheti.

Kinek kell megfizetni a mulasztási bírságot képviselet esetében, ha a bejelentés vagy bevallás késedelmesen kerül teljesítésre vagy az nem jogszerű?

A jogszerűen bejelentett állandó képviselet időtartama alatt a képviselő által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírságot a vámhatóság a képviselőnek szabja ki. Azonban, ha a kötelezett képviselője más vállalkozás tagja (az Art. szerint gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja) amely számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult, a mulasztási bírságot a vállalkozással szemben állapítja meg a vámhatóság.

A képviselőnek abban az esetben nem kell megfizetni a mulasztási bírságot, ha bizonyítja, hogy a bejelentés, bevallás stb. „az ő érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos, illetve a bevallási késedelem az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza”, vagyis ekkor a kötelezettnek kell megfizetni a mulasztási bírságot.