Az elmúlt időszakban kevés szó esett az importőröket érintő termékdíj-fizetési kötelezettségről, melynek oka minden bizonnyal az, hogy a kötelezettségük 2010. január 1-jétől megszűnt. Ez persze csak azt jelenti, hogy a szabad forgalomba bocsátás vámkezelés részeként már nem kell teljesíteni a termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségeket, mivel az kitolódott – a belföldi előállítású termékekhez hasonlóan – a forgalomba hozatal vagy saját célú felhasználás, illetve a készletre vétel idejére. Természetesen annak, aki utólagosan kívánja teljesíteni az elmaradt kötelezettségeit, annak számolnia kell az elmúlt évek szabályaival.

A környezetvédelmi termékdíj szabályai szerint 2009. december 31-ig a harmadik országból történő behozatal esetén a termékdíj-köteles termékeknél a termékdíj fizetésre kötelezett a vámjogszabályok szerinti vámadós, illetve a vámszabad terület üzemeltetője volt. Azonban volt egy eltérés az általánostól, ami nem más, mint a kereskedelmi csomagolás esete, vagyis az első belföldi forgalomba hozó, mint importőr mellett az első továbbforgalmazó vevő (akinek az importőr az értékesítést végezte) szintén a személyi hatály alá tartozott. A kereskedelmi csomagolásnál - ne feledjük - ez két személy önállóan kötelezett.

Mivel a környezetvédelmi termékdíjas jogszabályok a kötelezetteken kívül más személynek nem határoztak meg termékdíj-fizetési kötelezettséget, ezért az „értékesítési láncban” azon gazdálkodó, aki nem tartozott a kötelezetti körbe, annak termékdíj-fizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Ki a termékdíj-fizetésre kötelezett import esetében?

Visszatérve az első bekezdésben leírtakra az import során általános szabály volt, hogy az importőr a termékdíj fizetésre kötelezett személy 2009.12.31-ig. Az importőr a termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségeit az Egységes Vámárunyilatkozat (a továbbiakban: EV) kitöltési útmutatójának megfelelően az EV 3. számú mellékletében tüntette fel a szükséges adatokat és a vámeljárás részeként kellett a termékdíjat megfizetnie, amennyiben viszont a közösségen belüli behozatalban nem volt érintett, illetve belföldi előállítású termékdíj-köteles terméket nem hozott forgalomba, úgy az önadózási szabályok szerinti termékdíj-fizetési kötelezettsége - az áfa önadózási engedéllyel rendelkezők kivételével - nem keletkezett.

Az áfa önadózási engedéllyel rendelkező importőrnek az importot érintő termékdíj-fizetési kötelezettségéről az önadózási szabályok szerint kellett bevallást és befizetést teljesítenie. Amennyiben az importőr közvetett vámjogi képviselőt alkalmazott a szabad forgalomba bocsátás során, és a közvetett vámjogi képviselő az általános forgalmi adóra vonatkozóan önadózói engedéllyel rendelkezett úgy abban az esetben a közvetett vámjogi képviselőnek a vámeljárás során keletkező termékdíj fizetési kötelezettségéről (is) önadózás útján kellett bevallást tennie, azaz a közvetett vámjogi képviselő az importáló helyett saját nevében kellett hogy benyújtsa a bevallást. A közvetett vámjogi képviselő a megfizetett termékdíjat az általa kiállított számlán – az általános szabályok szerint – volt köteles a megbízója felé feltüntetni.

Termékdíj szempontból az utóbbi évek legfontosabb paramétereit tartalmazza a következő táblázat:

Kinek kell mentességgel rendelkeznie?

A környezetvédelmi termékdíj alapvető szabályaiból adódóan a kötelezettnek kell/kellett akár egyéni, vagy akár hasznosítást koordináló szervezethez való csatlakozással mentességgel rendelkeznie. A közvetett vámjogi képviselő alkalmazása esetében ez azt jelentette, hogy a vámjogi képviselőnek kellett az import ügylet kapcsán érintett termékdíj köteles termékekre vonatkozóan hasznosítást koordináló szervezethez csatlakoznia, mivel csak így volt alkalmazható részére a mentességi szabály.

Milyen megoldás lehetséges a reexport ügyleteknél?

Egyszerű a helyzet, ha az importőr saját maga nevében indítványozta a szabad forgalomba bocsátás vámeljárást, és ez után szállította ki egy későbbi időpontban külföldre az árut. Ekkor a vámkezelés során megfizetett termékdíjat a rendszeresített termékdíjas bevallási nyomtatvány főlapjának és megfelelő részletező lapjának a kitöltésével és beküldésével igényelhette vissza.

Egészen más helyzet áll elő, ha az importőr közvetett vámjogi képviselőn keresztül teljesítette a vám, az áfa és a termékdíjas kötelezettségeit is, hiszen a közvetett vámjogi képviselő a kötelezett, míg az importőr a termék első vevője.

Itt két megoldás lehetséges:

1.   az importőr mint első belföldi vevő a termékdíj törvény 5/C. § (2) bekezdése alapján igényli vissza a termékdíjat feltéve, hogy számára kiállításra került olyan számla, amelyen a termékdíjköteles termék mennyisége és a termékdíj összege is feltüntetésre került. Itt kívánom megjegyezni, azt a sokszor felmerült kérdést, hogy az importőr mentessége miért nem alkalmazható? Válasz: az a jogi helyzet, hogy a belföldi vevő, mint exportáló hasznosítást koordinálóhoz csatlakozott és így teljes mentességgel rendelkezik, nem ad lehetőséget arra, hogy ezt átruházza a közvetett vámjogi képviselőnek.

2.   az importőr szerződés alapján átvállalja a közvetett vámjogi képviselőtől a termékdíj-fizetési kötelezettséget, így ebben az esetben az átvállalt és a kiszállított mennyiségekről csak bevallást kell teljesítenie, ha valamennyi beérkező terméket kiszállít külföldre.