2011.12.31-ig
A termékdíj nevéből adódóan is meghatározott termékek után – a termékdíj törvényben leírt kivételekkel, az adózás rendjéről szóló törvény eljárási szabályai alapján fizetendő - díjfizetési kötelezettség keletkezik. Az első szempont, amelyet vizsgálnunk kell, ennek megfelelően - jogi nyelven szólva a tárgyi hatály –, a termék. Azt, hogy az általam gyártott, vagy külföldről behozott termék után kell-e termékdíjat fizetni vagy sem a termékdíj törvény[1] határozza meg.
A törvény általánosságban fogalmazza meg a kötelezettséget, így el lehet különíteni, hogy a párna termékdíjköteles termék-e vagy sem. Azonban a kérdés nem ennyire egyszerű, hiszen sok esetben a törvény összefoglaló névvel határozza meg azt a termékkört, amelyet a szabályozás alá von. Az összefoglaló név lehet olyan, hogy az ide érthető termékek egy része tartozik csak a szabályozás hatálya alá.
Vegyük például gumiabroncsokat. Van egy motorkerékpár gumiabroncs. Csak a törvény alapján kiindulva nem lehet eldönteni a kérdést, hiszen a motorkerékpár gumiabroncsa gumiabroncsnak ugyan gumiabroncs, de ide tartozik sok más jármű gumiabroncsa is.
Általános esetben a termék vámtarifaszáma a meghatározó
Éppen ezért a miniszteri rendelet – a törvény felhatalmazása alapján - a vámtarifaszámok segítségével határolja le a termékdíjköteles termékeket. A miniszteri rendeletet (4. számú melléklete) a motorkerékpár gumiabroncs vámtarifaszámát nem tartalmazza, így tehát az nem termékdíjköteles. (2010-től viszont már a motorkerékpár gumiabroncs vámtarifaszámát is tartalmazza a 4. számú melléklet, így 2010-től már termékdíj-köteles termék. szerk.)
Az összefoglaló név lehet olyan, amely több terméket magába foglal, sőt akár a nevéből nem következtethetünk a tartalmára. Ilyen a kereskedelmi csomagolás, amely az italtermékek elsődleges vagy fogyasztói csomagolásának és a műanyag zacskók, szatyrok összefoglaló neve.
2011.12.31-ig kivétel a csomagolás, ahol a törvény szövege a meghatározó
Az általános szabály alól kivétel a csomagolás, mivel a csomagolásnak – mint a tevékenység eredményeként létrejövő állapotnak és terméknek - nincs vámtarifaszáma. A csomagolóanyagnak, a csomagolóeszköznek és a csomagolási segédeszköznek van vámtarifaszáma, de a termékdíjfizetési kötelezettség a csomagolásra terjed ki. (2011.12.31-ig.szerk.)
|
A csomagolás esetében a termékdíjfizetési kötelezettség nem a csomagolószer (csomagolóeszköz, csomagolóanyag, csomagolási segédeszköz) forgalmazásához kapcsolódik, hanem a csomagolás forgalomba hozatalához, vagy saját célú felhasználásához. Ennek megfelelően nem az üveggyár a kötelezett az üres üvegpalack után, hanem a szörpgyártó, aki az üres üvegpalackba a szörpöt tölti (csomagolja a szörpöt). |
Csomagolás esetében így a vámtarifaszámok alkalmazására nincs lehetőség, ezért
a törvény szövege a meghatározó, a miniszteri rendelet - segédletként - az úgynevezett Kt (környezetvédelmi termékdíj) kódokat rendeli a törvényhez.
A csomagolás termékkörön belül elkülönítésre került a kereskedelmi csomagolás termékkör, amely nem a kereskedelemben forgalmazott csomagolásokat foglalja magában, hanem a termékdíj törvényben meghatározott italtermékek csomagolásának egyes összetevőit, és a műanyag szatyrokat, táskákat. Az italtermékek csomagolásából csak azon elemek kerültek elkülönítésre, amelyek a termékkel közvetlenül érintkeznek (ezt nevezzük elsődleges vagy fogyasztói csomagolásnak), a kupak, a címke kivételével.