A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatok 2008. január 1-jét követően − a folyamatban lévő ügyeket, és a kapcsolódó eljárásokat pl.: jogorvoslatok elbírálását, felülellenőrzéseket kivéve − teljes körűen az állami adóhatóságtól a Vám- és Pénzügyőrséghez (a továbbiakban: VP) kerültek.

A hatáskör átvételével együtt járó ügyféli bizonytalanság indokolta, hogy egyfajta moratórium kerüljön meghirdetésre, mely egyrészt azt jelentette, hogy a VP egy ideig nem folytatott le hatósági és adóellenőrzéseket, másrészt azt, hogy a késedelmi pótlékot kivéve a kötelezettségeket nem határidőben teljesítő kötelezetteknek nem kellett jogkövetkezményekkel számolniuk. A moratórium kizárólag 2008. első félévében volt érvényben, és ezalatt az idő alatt számos gazdálkodó meg tudta szerezni a szükséges azonosítókat és kérelmezni tudta a VP Elektronikus Ügyfél Címtárába történő regisztrációt ahhoz, hogy díjfizetési kötelezettségének eleget tudjon tenni. A moratórium lejártát követően azonban még mindig van olyan adózó, aki nem, vagy nem maradéktalanul tartja be a környezetvédelmi termékdíj bevallásával, befizetésével kapcsolatos feladatait egyrészt azért, mert talán nem is tudja, hogy van ilyen kötelezettsége, másrészt bízik abban, hogy mulasztására nem derül fény. A „potyautasok” tevékenysége azáltal, hogy egy adót, díjat nem fizetnek meg, és ezen keresztül árelőnyhöz jutnak, rontja a tisztességes magatartást tanúsító vállalkozások, és piaci szereplők versenyhelyzetét, mely állapot semmiképpen nem kívánatos.

A termékdíj VP-hez kerülésekor megfogalmazódott az a kormányzati elvárás, hogy a mulasztó kötelezetteket be kell terelni az adófizetők körébe, melynek érdekében 2009-től, az elmúlt év második feléhez képest fokozottabb ellenőrzésekre lehet számítani. Amellett, hogy a hatósági ellenőrzések számának jelentős megnövelésére kerül sor, megkezdődnek a termékdíjra vonatkozó adóellenőrzések is. A hatósági kontroll mellett azonban lehetőség van természetesen a kötelezettségek önkéntes teljesítésére is, hisz abban nincs vita, hogy a gazdálkodó számára előnyösebb, ha a mulasztást nem a hatóság tárja fel, hanem kötelezettségének pótlólag, önként tesz eleget, hiszen így számos jogkövetkezménytől mentesülhet.

A továbbiakban külön kerül tárgyalásra az adózó számára kedvezőbb, önkéntesen történő pótlólagos teljesítésre vonatkozó főbb ismeretek, és az az eset, amikor a vámhatóság tárja fel a mulasztást. (A könnyebb megértés érdekében az egyes résztémakörök félkövér, a témához tartozó gyakran felmerült ügyféli kérdések és tévedések dőlt betűtípussal külön kiemelésre kerültek a szövegben.)

I. Mi a teendő akkor, ha egy vállalkozás elkésve ismeri fel, hogy nem tett eleget adókötelezettségeinek?

Fontos, hogy szinte minden adókötelezettség pótolható, kivéve azokat, melyeknél ez nem képzelhető el (pl.: bizonylat megőrzési kötelezettség). Szintén lényeges, hogy csak addig van lehetősége a gazdálkodónak a kötelezettségeket pótlólag teljesíteni, amíg a vámhatóság az adott időszakra vonatkozóan meg nem indítja az adóellenőrzést.

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.), valamint a mögöttesen alkalmazandó jogszabály, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) tartalmazza azon feladatokat, melyek a termékdíj köteles tevékenységet végző adózóra hárulnak.

A kötelezettségek közül − hangsúlyozva, hogy a felsorolás korántsem teljes − a legfontosabbak az alábbiak:

1.     Termékdíj köteles tevékenység bejelentése [Kt. 3. § (6) bekezdése, és a Kt. végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTM rendelet) 3. § (1)-(2) bekezdése];

2.     A termékdíjra vonatkozó bevallások benyújtása [Kt. 3. § (8) bekezdése];

3.     A termékdíj megfizetése [Kt. 3. § (15) bekezdése];

4.     Termékdíj tartalom számla záradékban való feltüntetése [KTM rendelet 14. §];

5.     Nyilvántartások vezetése [2009. január 1-jétől meghatározott esetekben − kereskedelmi csomagolás egységes díjtétele levonásának igazolása érdekében[1] − külön nyilvántartási kötelezettsége van a gazdálkodónak, de általánosságban az Art. 14. § f) pontja szerinti könyvvezetési kötelezettségről van szó].

Fenti kötelezettségek közül az 1.-4. pont szerintiek utólag −az adóellenőrzés megkezdéséig bármikor−pótolhatóak. (A számla záradékok módosítására is lehetőség van a bizonylatok rendjére vonatkozó külön rendelkezések adta keretek között. )

Gyakori tévedés, hogy azon kötelezettnek, akinek mentességi engedélye, vagy átvállalási szerződése van, mivel termékdíj fizetési kötelezettsége nincs, így bevallást sem kell tennie. A nullás kötelezettségről is be kell vallani, akár azért nulla a kötelezettség, mert mentessége van a gazdálkodónak, akár azért, mert adott tárgyidőszakban nem végzett olyan tevékenységet, mely termékdíj fizetési kötelezettséget keletkeztetne (Lsd. még a Kt. 3. § (14) bekezdését).

1. Először is azt kell eldönteni, hogy elmulasztott, vagy hibás kötelezettség teljesítésről van-e szó, azaz adott tárgyidőszakra vonatkozóan a kötelezett nyújtott-e be termékdíjra vonatkozó bevallást vagy sem, mert a teendők ennek fényében különbözőek.
2. Meg kell vizsgálni, hogy rendelkezik-e a cég a szükséges azonosító számokkal (VPID és GLN szám).
3. Amennyiben a kötelezett még esetleg nem rendelkezik vele, le kell tölteni az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) az ABEV formanyomtatvány kitöltő programot, mert a bevallásokat ezen alkalmazás segítségével lehet kitölteni.
4. Ki kell munkálni a befizetendő termékdíj összegét, és arra vonatkozóan bevallást kell benyújtani a vám-és pénzügyőrség székhely szerinti regionális ellenőrzési központjához (VP REK), egyúttal meg kell fizetni a termékdíjat, és a pótlékokat.
5. A vámhatóság intézkedése alapján meg kell fizetni az esetlegesen kiszabott mulasztási bírságot.

1. Amennyiben az adózó a kérdéses időszakra nyújtott be termékdíj bevallást, úgy önellenőrzésre, míg ha nem, akkor pótbevallásra van lehetőség.

Kérdésként merül fel, hogy mi minősül bevallásnak, hiszen korábban az APEH-hoz nem külön bevallást kellett benyújtani, hanem az ún. „kisadókról” egyben kellett bevallást tenni. Abban az esetben, ha valamely termékkör tekintetében szerepel adatszolgáltatás a bevallásban, úgy megnyílik a lehetőség az önellenőrzésre, de ha pl.: kizárólag a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában került kitöltésre a nyomtatvány, úgy pótbevallást kell tenni.

• ha a hiba az adó alapját, vagy mértékét érinti, úgy ÖNELLENŐRZÉST kell végrehajtani,
• amennyiben egyéb hiba van a bevallásban, úgy lehetőség van a helyesbítésre.

Az önellenőrzés pótlékfizetési kötelezettséget vonhat maga után abban az esetben, ha a kötelezett által módosított fizetési kötelezettsége meghaladja az eredetileg bevallott fizetési kötelezettséget. Az önellenőrzési pótlék első önellenőrzésnél a késedelmi pótlék 50%-a, minden további, ismételt önellenőrzése esetén a késedelmi pótlék 75%-az önellenőrzéssel érintett időtartam minden napjára vonatkozóan. Természetesen amennyiben a tévedés során a kötelezett többet fizetett be, mint amennyit a helyes bevallása alapján kellett volna, úgy kérheti a túlfizetés visszatérítését.

Lényeges, hogy nem az állami adóhatóság, hanem a vámhatóság hatáskörébe tartozik az önellenőrzések feldolgozása, még akkor is, ha az eredeti bevallásokat az APEH felé nyújtotta be a gazdálkodó. Tehát az önellenőrzéseket a vámhatósághoz kell benyújtani és az esetleges befizetéseket is a vámhatóság megfelelő számlaszámára (külön az adóbevételt, azaz a termékdíjat, és külön az önellenőrzési pótlékot) kell befizetni.

Figyelem! Az önellenőrzést mindig papír alapon kell benyújtani, ha annak elektronikus benyújtására a http:vam.gov.hu honlapon közzétett táblázat szerint nincs lehetőség. A kötelezettségek teljesítéséhez − figyelemmel arra, hogy nem mindenki fér hozzá könnyen a korábbi jogszabályokhoz − készült egy olyan segédlet, mely tartalmazza a mindenkor hatályos jogszabálynak megfelelően a köteles termékek körét és vámtarifaszámát, az alkalmazandó KT-kódokat és díjtételeket. (Minden említett nyomtatvány és dokumentum megtalálható a vámhatóság hivatalos honlapján a www.vam.gov.hu oldalon a Környezetvédelmi termékdíj link alatt, a leölthető elektronikus nyomtatványokat tartalmazó színes táblázatban.)

b) PÓTBEVALLÁSRA akkor kerülhet sor, ha az adott időszakra vonatkozóan egyáltalán nem került sor termékdíj bevallás benyújtására.

A pótbevallás benyújtásával egyidejűleg a teljes elmulasztott termékdíjat és az annak alapul vételével számított késedelmi pótlékot is meg kell fizetni. [2]

Lényeges, hogy a bevallással egyidejűleg a tevékenység bejelentést is meg kell tenni, méghozzá visszamenőleges időponttal (2008. január 1-jei érvényességgel, amennyiben a tevékenységet már akkor is folytatta a kötelezett).

A pótbevallásra a 2008-as év vonatkozásában a KT08-BEV csomagot kell használni, mert külön nyomtatványcsomag erre az esetre nem készült, míg a korábbi évek tekintetében a Pótbevallás 2003-2007 elnevezésű (nem ABEV-es) nyomtatványt kell megfelelően alkalmazni. A kötelezettségek teljesítéséhez − figyelemmel arra, hogy nem mindenki fér hozzá könnyen a korábbi jogszabályokhoz − készült egy olyan segédlet, mely tartalmazza a mindenkor hatályos jogszabálynak megfelelően a köteles termékek körét és vámtarifaszámát, az alkalmazandó KT-kódokat és díjtételeket. (Minden említett nyomtatvány és dokumentum megtalálható a vámhatóság hivatalos honlapján a www.vam.gov.hu oldalon a Környezetvédelmi termékdíj link alatt, a leölthető elektronikus nyomtatványokat tartalmazó színes táblázatban.)

2) A termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez két azonosító szám feltétlenül szükséges, ezek

• a VPID, azaz vámazonosítószám (nem helyettesíti az adószám, illetve adóazonosító jel), és
• a GLN szám, azaz Globális Szervezetazonosító Szám (Kt. 3. § (7) bekezdése).

A GLN számot a GS1 Közhasznú társaság állítja ki, a mindenkori üzletszabályzatának megfelelően térítés ellenében. Az erre vonatkozó fizetési kötelezettségre a vámhatóságnak nincs ráhatása (további információ: www.gs1.org ). A GLN szám igénylésének folyamatáról portálunkon (www.termekdijinfo.hu ) az Önök kérdezték rovat alatt is található szakcikk.

Lényeges, hogy e két azonosító szám feltétlenül szükséges, de nem akadályozza meg a bevallás beküldését. Ebben az esetben hiánypótlásra szólítjuk fel az ügyfelet, kivéve, ha a VPID szám kiállítására vonatkozó formanyomtatványt és a KT08 vagy KT09 nyomtatványokat egyszerre küldik meg a vámhatósághoz, mert ebben az esetben a hivatal először kiállítja a VPID számot, majd azt követően feldolgozza a bevallást.

3) Mivel a KT08 és KT09 formanyomtatványok kitöltéséhez az ABEV program szükséges, ezért azt le kell tölteni az APEH hivatalos honlapjáról (www.apeh.hu ). Érdemes mind az ABEV programot, mind a formanyomtatványokat rendszeresen frissíteni.

4) Az 1. pont alatt részletezésre kerültek az alkalmazandó nyomtatványok. Fontos, hogy a bevallás benyújtásával egyidejűleg a fizetési kötelezettségnek is eleget kell tenni méghozzá a megfelelő számlaszámra, melyről pontos információk találhatóak a vámhatóság hivatalos honlapján a www.vam.gov.hu oldalon a Környezetvédelmi termékdíj link alatti 1. menüpontban.

5) Abban az esetben, ha az önellenőrzés és pótbevallás helyes (nincs termékdíjhiány), úgy termékdíj bírság jogkövetkezményre nem kell számítani, azonban a vámhatóság mulasztási bírságot alkalmazhat (Kt. 4/G. §).

A kötelezett amennyiben az Art. 172. §-ban részletezett esetekben, az ott meghatározott mérték kétszeresének megfelelő mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető, ami magánszemély esetében 400 ezer Ft, más adózó esetében egymillió Ft-ig terjedhet. Minden más esetben a mulasztási bírság maximális összege a magánszemély adózónál 100 ezer, más adózónál 200 ezer forint.

Természetesen a vámhatóság a bírságot mérlegelési jogkörében eljárva, az eset összes körülményét figyelembe véve, egyedien állapítja meg, melynek során az önkéntes jogkövető magatartás tanúsítása az adózó előnyére értékelendő, és a bírság akár mellőzhető is.

II. A könnyítések és kedvezmények

Figyelemmel arra, hogy az adókötelezettség pótlólag történő teljesítése bizony komoly összeget jelenthet, a vonatkozó jogszabályok számos kedvezményt biztosítanak annak érdekében, hogy az adókötelezettség teljesítése ne vonja maga után a gazdálkodó ellehetetlenülését.

Az Art. alapján a következő lehetőségek adódnak:

• fizetési kötelezettség halasztása,
• részletekben történő megfizetés,
• adómérséklés,
• adóelengedés,

Figyelem! Adómérséklést termékdíj tekintetében csak magánszemély kötelezett kérhet.

A fizetési halasztás és részletfizetés a nyilvántartott adóra kérhető, míg mérséklés és elengedés − kivételes méltányosságból − a pótlékok és bírságok tekintetében is kérelmezhető akár vállalkozások és cégek esetében is.

Fontos, hogy a fizetési könnyítés nem jár automatikusan, azt az adózónak kérelmeznie kell az elsőfokú eljárásra illetékes vámhatóságnál (VP REK), és annak alkalmazására csak az adózási szabályokban meghatározott feltételek fennállásakor van lehetősége.

Termékdíj tekintetében a fizetési könnyítés (fizetési halasztás, részletfizetés) feltételei:

A kérelmek előterjesztésére a KT09-BEJKE formanyomtatvány csomag KE2-KE3 lapjai szolgálnak. Célszerű a kérelmeket a bevallással egyidejűleg megküldeni.

III. Mire számíthat az a gazdálkodó, akinél a VP tárja fel, hogy kötelezettségeinek nem tesz eleget?

1. Meg kell fizetni a befizetni elmulasztott termékdíjat.
2. Bírság alkalmazására kerül sor:

a) hatósági ellenőrzés

Az egyszerűbb ellenőrzési forma az ún. hatósági felügyelet keretében végrehajtott hatósági ellenőrzés (Kt. 4/C.-4/D. §), melyre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a Ket.) hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályainak alkalmazásával kerül sor. Amennyiben a gazdálkodó hatósági ellenőrzésére és ennek keretében a kötelezettségek teljesítésére való felszólítására került sor, úgy már nem lehet elodázni a kötelezettségek pótlólag történő teljesítését, hiszen a felszólítás eredményességét egy későbbi ellenőrzés során a VP ismételten megvizsgálja, és a felszólítás ellenére történő mulasztás a jogkövetkezmények kiszabásakor az adózó terhére állapítható meg. A hatósági ellenőrzés tipikus jogkövetkezménye az I. 5) pontban részletezett mulasztási bírság. Emellett meghatározott körben lehetősége van a vámhatóságnak a Ket. szabályai szerinti ún. eljárási bírság kiszabására is (pl.: idézésnek nem tesz eleget). A hatósági ellenőrzések egy későbbi adóellenőrzést is megalapozhatnak.

b) adóellenőrzés

Az adóellenőrzés a termékdíj ellenőrzések összetettebb megjelenési formája, melynek lefolytatására vonatkozó szabályokat az Art. tartalmazza.

Lényeges, hogy a korábbi évek termékdíjra vonatkozó adóellenőrzésére is a vámhatóságnak van hatásköre.

• a termékdíj hiányos megfizetése, illetve
• megfizetésének elmulasztása kerül megállapításra, illetve
• jogellenes visszaigénylésre került sor,

A termékdíjbírság mértéke az első két esetben a hiány 100%-a, míg jogellenes visszaigénylés esetén a termékdíjköteles termék mennyisége után e törvény díjtételének háromszorosával számított termékdíj szerinti összeg (Kt. 4/F. §).A termékdíjbírság kiszabása esetén a vámhatóság mérlegelése alapján szűk körben lehetőség van − kérelemre, az ellehetetlenülés igazolása esetén − mérséklésre, vagy akár a bírság elengedésére.

Adóellenőrzés során lehetőség van mulasztási bírság és eljárási bírság kiszabására is.

3.     Meghatározott feltételek fennállása esetén (összeghatár) a vámhatóság intézkedik az esetleges büntetőjogi következmények érvényesítése érdekében (pl.: adócsalás törvényi tényállása).

 4.     A gazdálkodónak viselnie kell a nem megbízható adófizetői státusszal együtt járó hátrányokat.

Az előzőekben (I-III. rész) leírtak arra vonatkoznak, amikor a termékdíj fizetési kötelezettség közösségből beszerzett, illetve belföldi előállításból származó termékkel kapcsolatban keletkezik, illetve ha a harmadik országból importáló kötelezett Áfa-önadózói engedéllyel rendelkezik. (Lsd.: Kt. 4. § (7) bekezdés.)

Az a harmadik országból importáló, aki nem rendelkezik Áfa-önadózói engedéllyel, a vámeljárás során kell nyilatkozzon (az Egységes Vámárunyilatkozat 3. számú mellékletének kitöltésével) a termékdíjfizetési kötelezettségéről, melyet követően a befizetendő termékdíjat a vámhatóság határozattal állapítja meg.

Amennyiben az importáló a vámeljárást követően, de még az esetleges vámhatósági ellenőrzés előtt rájön, hogy nem megfelelően nyilatkozott, úgy a vámjogszabályok által biztosított keretek között lehetősége van arra, hogy nyilatkozatát módosítsa (a Tanács 3913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról, 65. cikk).

Mása helyzet, ha a vámhatóság maga tárja fel azt, hogy a nyilatkozat nem tükrözte a valóságot (akár a vámeljárás, akár az EV utólag történő ellenőrzése során). Ez esetben a speciális jogkövetkezménytől (Kt. 4/E. §) nem mentesülhet az importőr, miszerint a hatóság maga állapítja meg a hiányzó adatokat és a termékdíj fizetési kötelezettség kiszámításakor a meghatározott díjtétel és ezen felül a megállapításhoz kötődően számított díjtétel kétszeresének alkalmazásával veti ki a termékdíjat. A Kt. hivatkozott 4/E. §-a 2008. január 1-jétől alkalmazandó.

Lényeges azonban, hogy az importálónak is be kell jelentenie tevékenységét a megfelelő formanyomtatvány alkalmazásával (2009-ben a KT09-BEJKE csomag BJ1 lapján). A bejelentésre a vámeljárástól függetlenül, akár volt befizetése, akár nem, sort kell keríteni, és amennyiben nem importból származó termékdíjfizetési kötelezettsége is van a gazdálkodónak, úgy arra vonatkozóan természetesen bevallást is kell tenni.

Sok esetben kérdésként merül fel az ügyfelek részéről, hogy mi a teendő abban az esetben, amikor a vámhatóság, a nyilatkozat ellenére nem szabja ki a termékdíjat? Kell-e vajon erre vonatkozóan bevallást kitölteni? A zavart az okozza, hogy az import során a vámeljárás szabályait kell követni, és sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a 10 euro alatti nem közösségi adókat és díjakat, köztük a termékdíjat is, a vámhatóság főszabály szerint nem szabja ki, így azokat megfizetni sem kell. Ennek megfelelően az ilyen tételekről a későbbiekben bevallást sem kell benyújtani.

 Gyakran találkozunk azzal is, hogy az ügyintézője nem biztos abban, hogy a cég Áfa-önadózó-e vagy se, és kérdezik, honnan lehet ezt megtudni? Le kell szögezni, hogy ez a lehetőség nem automatikus, azt külön kérelmeznie kell, így tehát a válasz a cégnél közvetlenül megtalálható. Az Áfa-önadózói engedély birtokában a gazdálkodó az importra vonatkozó általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget nem a vámeljárás során, a kiszabott vámmal együtt teljesíti, hanem arról külön adóbevallást tesz. Ha sem az engedélyről, sem az importból származó általános forgalmi adó fizetési kötelezettségre vonatkozó bevallásról nincs információ, úgy a cég minden bizonnyal nem Áfa-önadózó, és a vámeljárás során nyilatkozatot kell tennie és meg kell fizetnie a vámhatóság határozatával kiszabott termékdíjat.