Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai környezetünk számára számos veszélyforrást hordoznak, így azokról megfelelően gondoskodni kell. Ezért is tartoznak ezen berendezések az 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá, tehát termékdíj fizetési kötelezettség keletkezik utánuk. A termékdíj-köteles termékeket a Kt. 2. § (1) bekezdése és 20. § 6. pontja, míg a termékdíj mértékét a Kt. 9. számú melléklete határozza meg. A termékdíj-köteles termékeket vámtarifaszám szerint a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 4. számú melléklete sorolja fel - a csomagolás kivételével, ahol a KT-kódokkal történik a termékek meghatározása.

A termékdíjas szabályozás lehetőséget ad az elektromos és elektronikai berendezések termékdíjának megfizetése alóli mentességre. A mentesség lehetőségét a Kt. 5/A. § (3) bekezdése, míg a részletes szabályokat az 53/2003. (IV. 11.) Kormányrendelet határozza meg. A mentesség feltétele, hogy a kötelezett, vagy a vele szerződésben álló hasznosítást koordináló szervezet a hulladékká vált termékdíj-köteles terméket a 264/2004. (IX. 23.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően a tárgyévre meghatározott begyűjtési, hasznosítási, újrafeldolgozási arányt és ártalmatlanítási kötelezettséget teljesítse, melynek egyik lehetősége a hasznosítást koordináló szervezethez történő csatlakozás. Jelen cikkben a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül szerzett mentességet kívánom bemutatni.

Elektromos és elektronikai berendezések esetében a kötelezettek 100%-os mentességet kaphatnak a termékdíj megfizetése alól hasznosítást koordináló szervezethez történő csatlakozás útján, melynek fejében a kötelezett a hasznosítást koordináló szervezet számára hasznosítási díjat fizet. A termékdíj mentesség mellett a kötelezett - 264/2004.(IX.23.) Kormányrendeletben meghatározott - hulladékkezelési kötelezettségei is teljesülnek. Nézzük meg, hogyan is kell eljárnia ebben az esetben.

Mindenekelőtt fontos tudni, hogy a mentesség a kötelezettet csak a termékdíj-fizetési kötelezettség alól mentesíti, a többi kötelezettség (bejelentés, bevallás, számlán történő feltüntetés, nyilvántartás vezetés) továbbra is fennáll. Így a kötelezettnek, mint minden változást, a teljes mentességet is be kell jelenteni a vámhatóság felé a KT10-BEJKE nyomtatványcsomag BJ1 lapján.

További fontos tennivaló, amelyről nem szabad megfeledkezni, hogy a mentességgel rendelkező kötelezetteknek is fel kell tüntetni az értékesítésről kiállított számlán a termékdíj megfizetését, azonban a számlaszöveg jelentősen egyszerűsödik. A megfizetett termékdíj számlán történő feltüntetésére vonatkozó számlaszövegeket a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 14. § (1) bekezdése határozza meg, melyek közül a c) pontban szereplő vonatkozik a koordináló szervezeten keresztüli mentességre:

„a …………………környezetvédelmi termékdíj alól …..%-ban mentes, a hasznosítási díj megfizetve, továbbá az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból ……………Ft”.  

Tehát, a teljes termékdíj-fizetéssel ellentétben, 100% mentesség esetén 0,- Ft/kg díjtétellel kell feltüntetni az adott termékre vonatkozó termékdíj összegét, amely a kötelezettek számára jelentős könnyítést jelenthet az adminisztrációs terhek tekintetében.

A mentességgel rendelkező kötelezettnek a nyilvántartásában szereplő, a tárgyidőszakban forgalomba hozott és saját célra felhasznált (készletre vételt választó kötelezettek esetében a készletre vett) termékdíj-köteles termékek mennyiségéről adatot kell szolgáltatni – szerződése alapján - a hasznosítást koordináló szervezet felé, illetve a vámhatóság felé tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig, a KT10-BEV bevalláscsomagban benyújtott bevallásában. Mivel a hasznosítást koordináló szervezet elektromos és elektronikai berendezések esetében 100% termékdíj-mentességet biztosít, ezért a bevallásban a KT-kód 4-5 pozíciójában a „20 – teljes mentes” kódot kell alkalmazni. A hasznosítást koordináló szervezet a kötelezettek által jelentett forgalomba hozott és saját célra felhasznált mennyiségek alapján visszagyűjti az elektromos és elektronikai berendezések hulladékait és megszervezi azok hasznosítását. A begyűjtendő és hasznosítandó mennyiségeket a kötelezett által a tárgyévet megelőző évben forgalomba hozott és saját célra felhasznált termékdíj-köteles termékek mennyisége alapján kell meghatározni a hasznosítást koordináló szervezetnek az 53/2003. (IV. 11.) Kormányrendelet és a 264/2004. (IX. 23.) Kormányrendelet előírásai alapján. (Kivételt képeznek azok a kötelezettek, akik a tárgyévet megelőző két évben nem hoztak forgalomba termékdíj köteles terméket. Esetükben a begyűjtendő és hasznosítandó mennyiség a tárgyév forgalma alapján határozandó meg.) A hasznosítást koordináló szervezet a meghatározott mennyiségű elektromos és elektronikai berendezés hulladékok begyűjtésével és hasznosításával 100% mentességet biztosít a kötelezettnek a termékdíj megfizetési kötelezettség alól a tárgyidőszakban forgalmazott mennyiségekre. A hasznosítást koordináló szervezetnek mindezek mellett bevallásában fel kell tüntetni mely kötelezetteknek milyen mennyiségű elektromos és elektronikai berendezésre biztosított teljes mentességet, azaz azt a mennyiséget, amelyet a kötelezett felé jelentett.

Hogyan is alakulnak a kötelezettek kiadásai hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozva? Vizsgáljuk meg ezt az Elektro-Waste Nonprofit Közhasznú Kft. példáján keresztül:

A kötelezettnek nem kell megfizetnie a termékdíjat, így a vámhatóság felé benyújtott bevallásában az elektromos és elektronikai berendezések után fizetendő termékdíj összege 0 Ft lesz. Termékdíj fizetés helyett a kötelezett hasznosítást koordináló szervezetnek hasznosítási díjat fizet. A hasznosítási díjat a koordináló szervezet a tárgyévet megelőző év forgalma alapján határozza meg, hiszen a hasznosítási tevékenységnek is ezen mennyiségek szolgáltatnak alapot. Az Elekro-Waste Nonprofit Közhasznú Kft. hasznosítási díjai jelentősen alacsonyabbak, mint a termékdíj, de alábbi példáinkban tekintsük úgy, mintha ugyanannyi lenne a két összeg, továbbá a fizetendő kötelezettség a jogszabályban előírt, ténylegesen begyűjtött mennyiség alapján kerül meghatározásra. Ez a gyakorlatban a következőképpen alakul.

1. Motorkerékpár példája

A motorkerékpár önmagában nem tartozik a termékdíj-köteles termékek körébe (hiszen vámtarifaszámát nem tartalmazza a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 4. számú melléklete), azonban termékdíj-köteles alkotórészeket tartalmaz, melyek után az első belföldi forgalomba hozónak vagy saját célú felhasználónak termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik. Egy motorkerékpár esetében termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik több termékdíj-köteles termék tekintetében, így a különböző elektronikai alkotórészek, az akkumulátor és a gumiabroncs, a kenőolaj és a csomagolás tekintetében is.

Tegyük fel, hogy a Motorkerékpár Kft - amely 2006 óta hoz forgalomba termékdíj-köteles elektromos és elektronikai berendezéseket - 2010. első negyedévében forgalomba hozott külföldről behozott motorokkal 2000 kg háztartási nagygép (pl.: indítómotor részét is képező elektromotor), és 200 kg háztartási kisgép (pl.: kapcsolók, dugaszok, lámpafoglalatok) kategóriába tartozó elektromos és elektronikai berendezést. Ebben az esetben a fizetendő termékdíja 182 600 Ft lenne.  

A kötelezett teljes mentességének biztosításához a hasznosítást koordináló szervezetnek a kötelezett által 2009-ben forgalmazott elektromos és elektronikai berendezések mennyiségének meghatározott részét be kell gyűjteni, majd hasznosítani. Háztartási nagygépek esetében 2010-ben 39% a begyűjtési kötelezettség, háztartási kisgépek esetében 20%. Az egyszerűbb összehasonlíthatóság kedvéért tegyük fel, hogy a Motorkerékpár Kft. 2009-ben forgalomba hozott 8000 kg háztartási nagygép, 800 kg háztartási kisgép kategóriába tartozó elektromos és elektronikai berendezést. A hasznosítási díjat – a felek között létrejött szerződés alapján - ezen mennyiség alapján kell megfizetnie az év folyamán négy egyenlő részletben.

(A hasznosítási díj alacsonyabb, mint a termékdíj, de példánkban tekintsük úgy, mintha ugyanannyi lenne a két összeg.) Így: 

A hasznosítást koordináló szervezet felé fizetendő díj az első negyedévben: 68 060 Ft

A különbség tehát ezen mennyiségnél több, mint 114 540 Ft, hiszen a hasznosítási díj a valóságban alacsonyabb, mint példánkban.

2. Informatikai és szórakoztató elektronikai berendezések példája

A 2010 januárjában alakult Hangfal Bt. elsődlegesen hangszórókat, erősítőket forgalmaz, azonban emellett értékesít számítógépeket és nyomtatókat is. A berendezéseket Európai Közösségből hozza be Magyarországra. Tegyük fel, hogy 2010. első negyedévében a következő mennyiségeket forgalmazta: 

Tehát a fizetendő termékdíj 435 000 Ft lenne.

A tárgyévet megelőző két évben a Hangfal Bt. nem hozott forgalomba termékdíj-köteles terméket, ezért a begyűjtési és hasznosítási kötelezettsége a tárgyév forgalma alapján határozható meg. (A hasznosítási díj alacsonyabb, mint a termékdíj, de példánkban tekintsük úgy, mintha ugyanannyi lenne a két összeg.) Az IT berendezések esetében 2010-ben 37% a begyűjtési kötelezettség, szórakoztató elektronika esetében 35%. Így: 

A hasznosítást koordináló szervezet felé fizetendő díj 154 950 Ft.

A különbség tehát ezen mennyiségnél több, mint 280 050 Ft, hiszen a hasznosítási díj a valóságban jelentősen alacsonyabb, mint példánkban.

Látható, hogy a kötelezettek jelentős költségcsökkentést érhetnek el hasznosítást koordináló szervezethez történő csatlakozással az elektromos és elektronikai berendezések termékdíjához képest, mindazonáltal teljesítik a jogszabályban előírt begyűjtési és hasznosítási kötelezettségüket is. Így Magyarország Európai Uniós irányelveknek történő megfelelése is erősödik, hiszen a kötelezett által forgalomba hozott elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak szakszerű kezelése is biztosított.