A szabályozással szemben régi elvárás volt a saját célú felhasználásnak a megfogalmazása. Ezen a területen sok kérdés merült fel és nagyon sok értelmezés, gondolat látott napvilágot. Ezeket igyekezett a jogszabály a vámhatóság konstruktív közreműködésével megfogalmazni.

A legtöbb kérdés csomagolás területén fogalmazódott meg, és nagyon sok érintett számára nem volt egyértelmű a csomagolás saját célú felhasználásának legkézenfekvőbb esete, ezért is került külön megfogalmazásra a törvényben (A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 2.§ (6) bekezdésében). A kötelezett az első belföldi forgalomba hozó vagy saját célú felhasználó. A saját célú felhasználáson belül a becsomagolt termék külföldről történő behozatala és kicsomagolása.

Külföldről árut hozz be a cég, ez jellemzően valamilyen csomagolásban történik. Például tejtermékeket (sajtot, joghurtot) hoz be Lengyelországból az X Kft. Vélhetően ebben az esetben továbbforgalmazási céllal történik a behozatal. Ennek megfelelően az X Kft. minden változtatás nélkül (ahogyan az áru beérkezik) tovább értékesíti azt Y Kft. áruházláncnak. Ebben az esetben X Kft. a magyarországi első forgalomba hozó és ezért a termékek (elsődleges vagy fogyasztói; másodlagos vagy gyűjtő; harmadlagos vagy szállítói) csomagolása után termékdíj fizetési kötelezettsége keletkezik. Ez az alapeset, és nézzük a további lehetséges eseteket.

X Kft. a behozott árut kisebb tételekben értékesíti hazai áruházláncoknak és kisebb eladóegységeknek. Ennek érdekében a szállítói csomagolást lebontja és a vevőknek gyűjtő csomagolásban értékesíti a terméket. Ebben az esetben csak jogelméletileg bonyolódik a helyzet, mivel X Kft. lesz a kötelezett. A kötelezettsége megegyezik a korábbi kötelezettségével azzal a különbséggel, hogy két jogcímen keletkezik a kötelezettség. Az előző esetben a Kft. az első belföldi forgalmazó, míg most a Kft. első belföldi forgalmazója a gyűjtő és fogyasztói csomagolásnak, és a szállítói csomagolást nem értékesíti, mivel azt lebontja (a gyűjtő és azon belül fogyasztói csomagolásban értékesíti az árut) és ez után a szállítói csomagolás után saját célú felhasználás jogcímen keletkezik termékdíjfizetési kötelezettsége.

Egyszerűbb példával élve, például a Robogó Kft. motorkerékpárokat gyárt. A gyártáshoz alkatrészeket szerez be külföldről, amelyeket becsomagolva hoz be Magyarországra. A Kft. a csomagolást lebontja, és az alkatrészt beépíti a motorba. Az alkatrész csomagolása megszűnik csomagolásként funkcionálni. Ugyanez történik az X Kft-nél is, de csak a szállítói csomagolással. Ezért keletkezik a szállítói csomagolás után saját célú felhasználás jogcímen termékdíjfizetési kötelezettség.

Nem keletkezik termékdíjfizetési kötelezettség a belföldi forgalomban beszerzett termékek csomagolásának lebontásából következően. A Robogó Kft. belföldön beszerzett alkatrészeinek csomagolása után annak első belföldi forgalmazója fizette meg a termékdíjat. Ez lehetet az alkatrész gyártója, aki az általa legyártott alkatrészt becsomagolva értékesíti, de lehet egy kereskedő is, aki külföldről behozta az alkatrést és Magyarországon forgalmazza.

Az X Kft. fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja eltérő, ha forgalomba hozatali jogcímen, és ha sajátcélú felhasználás jogcímen keletkezik a fizetési kötelezettség. Forgalomba hozatal esetén a számlán feltüntetett teljesítés napján, míg saját célú felhasználás esetén a költségként történő elszámolás napján keletkezik a fizetési kötelezettség.

Azon cégeknek, amelyeknek mindkét jogcímen keletkezik kötelezettségük, megfontolandó a készletre vétellel történő fizetési kötelezettség keletkezésének választása. Készletre vétel esetén a (behozatalhoz) készletre vételhez - egy dátumhoz – köthető a fizetési kötelezettség keletkezésének dátuma, így annak adminisztrációja egyszerűsödik.