Navigációs hivatkozások átugrása
Jogszabályváltozások
------------------------------
2012 Bejelentkezés, bejelentés
2008/11 Rám is vonatkozik?
2008/11 Első lépések
------------------------------
2010/11 Csomagolás
2009 Csomagolás
2010/11 Ker. csomagolás
2009 Ker. csomagolás
2008/11 Újrahasználható csomagolás
2008/12 Reklámhordozó papír
2008/11 Akkumulátor
2008/11 Elektronika
2008/11 Kenőolaj
2008/11 Gumiabroncs
------------------------------
2008/11 Kötelezettség napja, megfizetés
2008/11 Bérgyártás
2008/12 Mezőgazdasági termelő
2009 Eljárás import során
2008/11 Általános szabályok
2008/11 Képviselet
2008/11 e-Nyomtatványok
2008/11 Fiz. kötelezettség átvállalása
2008/11 Termékdíj-mentesség
2008/11 Visszaigénylés, korrekció
2008/11 Önellenőrzés, pótbevallás
2008/11 Vámhatósági ellenőrzések
------------------------------
Rendezvényeinken kérdezték
-----------------------------
2008/11 Hulladékgazdálkodás
Csomagolás anyagáram szabályainak változásai 2003-2004 
 
 

A csomagolás környezetvédelmi termékdíjára vonatkozó szabályozás történeti áttekintése 2003-2008.

1.     rész (2003-2004)

A csomagolásról, mint termékdíjköteles termékről, illetve a csomagolás környezetvédelmi termékdíjával kapcsolatos 2009. évi kötelezettségekről számos hasznos és részletes szakcikk jelent már meg a Termékdíj Tanácsadó Portál hasábjain. Nem született azonban még olyan egységes, átfogó elemzés, amely a Kt. csomagolással kapcsolatos változásait időrendi sorrendben tekinti át, bemutatva ennek a gazdálkodók legszélesebb rétegét érintő termékkörnek gyakran változó jogszabályi életútját az elmúlt 6 évben.

A csomagolás (mint termékdíj-köteles termék) elnevezéssel 2003. január 1-jén találkozhattunk először a környezetvédelmi termékdíjas szabályozásban. Ezt megelőzően, 1996. január 1. és 2002. december 31. között a termékdíj-köteles termékek körében a csomagolóeszköz megnevezés szerepelt. A változás igen nagy jelentőséggel bírt: egyrészt a szabályozás hatálya alá került minden csomagolószer (a csomagolóeszközök mellett a különböző csomagolóanyagok és csomagolási segédeszközök is, másrészt megváltozott a termékdíj-fizetési kötelezettséggel érintettek köre is: 2003. január 1-jétől ugyanis nem a csomagolóeszköz, hanem a csomagolás első belföldi forgalomba hozói vagy saját célú felhasználói lettek a termékdíj-fizetésre kötelezettek. Ez főként a belföldi előállítású csomagolás esetén jelentett óriási változást, hiszen ettől kezdve azok a gazdálkodók (kis boltoktól kezdve a nagy multinacionális vállalatokig) kerültek a szabályozás fókuszába, akik termékeiket becsomagolták és így a csomagolást (természetesen a csomagolt termékkel együtt) először belföldön forgalomba hozták.

A külföldről behozatal esetén  – Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásáig, – minden behozott csomagolóeszköz (2003. január 1-ig), illetve csomagolás után a vámhatóság vetette ki a termékdíjat a vámkezelések alkalmával.

Jelen cikkünkben a 2003. január 1. és 2008. december 31. közötti időszakban követjük végig a csomagolással, mint termékdíj-köteles termékkel kapcsolatos jogszabályi változásokat, évről évre megvizsgálva az alábbi elemzési szempontokat:

-         csomagolás fogalma (tárgyi hatály);

-         csomagolási termékdíj fizetésére kötelezettek köre (alanyi hatály);

-         csomagolás termékdíj meghatározásának módja (termékdíj alapja, termékdíj-tételek, termékdíj kiszámításának képlete);

-         adminisztratív és adatszolgáltatási kötelezettségek (bejelentési, bevallási, beszámolási és nyilvántartási kötelezettségek);

-         csomagolás termékdíja alóli mentesség szabályai.

-         csomagolás termékdíjának átvállalási lehetőségei;


I. IDŐSZAK (2003.01.01. – 2004.04.30.)

Az első vizsgált időszak 2003. január 1. és 2004. április 30. közé esik, az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkig ugyanis a 2003-ban érvényes szabályok – a termékdíj-tételek és a mentesség feltételeként előírt hasznosítási arányszámok kivételével – tulajdonképpen nem változtak.

ELEMZÉSI SZEMPONT

HATÁLYOS, VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Szabályozási időszak

2003.01.01. – 2004.04.30.

Csomagolás fogalma

A 2003-as Kt-ban a csomagolás és a csomagolóeszköz definíciói is megtalálhatóak voltak:

Csomagolás: a külön jogszabályban meghatározott olyan termék, amelyet termékek, áruk beburkolására, befogadására a megóvásuk, kezelésük, szállításuk, csoportosításuk és kínálásuk érdekében használnak (Kt. 20. § o) pont).

Csomagolóeszköz: a külön jogszabályban meghatározott termékek mellett csomagolóeszköznek minősül a termék(ek) vagy kisebb csomagolóeszközök befogadására, egységbe fogására, megóvására, kezelésére, szállítására, csoportosítására és kínálására használt és kialakított ideiglenes védőburkolat, amely e törvény 2. számú mellékletében felsorolt anyagból készült (Kt. 20. § j) pont).

Érdemes még megvizsgálni a külön jogszabály, azaz a 2003. január 1-jétől hatályos Cskr. szerinti definíciót, amely szerint a csomagolás: csomagolóanyag, -eszköz, illetve olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak (Cskr. 2. § (1) a)).

Termékdíj fizetésére kötelezettek köre

A kötelezettek körének meghatározása 2003-ban még egyszerűbb volt a későbbi évekhez képest:

A belföldi előállítású termékdíjköteles csomagolás első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, míg a termékdíjköteles vámáruk közé tartozó csomagolások esetében a vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (Vámtv.) szerinti vámfizetésre kötelezett, illetve a vámszabadterület üzemeltetője volt a termékdíj-fizetésre kötelezett (Kt. 2. § (1) a-b) pontok).

Termékdíj meghatározá-sának módja

A termékdíj alapja a csomagolás tömege (Kt. 12. § (1)). A csomagolás után fizetendő termékdíj meghatározása már 2003-ban is az alábbi elvek szerint történt: 

·      Belföldi előállítású csomagolás után fizetendő termékdíj: a belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles csomagolás mennyisége (a termékdíj alapja) és a termékdíj tétel szorzata (Kt. 3. § (4)).

·      Behozott csomagolás után fizetendő termékdíj: a behozott, vámeljárás (vámkezelés) alá eső termékdíjköteles csomagolás mennyisége (a termékdíj alapja) és a termékdíj tétel szorzata.

 

Termékdíj-tételek

 

2003. január 1-je és 2003. február 14-e közötti rövid időszakban még a csomagolóeszközökre 2002. évben meghatározott termékdíj-tételeket kellett használni: 

A csomagolóeszköz anyaga

2002. évre meghatározott termékdíj-tételek (Ft/kg)

 Műanyag

14,2

 Társított

16,9

 Alumínium

6,2

 Fém (kivéve alumínium)

4,8

 Papír, fa, természetes alapú textil

6,2

 Üveg

2,3

 Egyéb

6,2

Az új termékdíjtételek 2003. február 15-től léptek hatályba, ettől az időponttól kellett a csomagolás új termékdíj-tételeit alkalmazni (Kt. 2. sz. melléklet): 

A csomagolás anyaga

2003. február 15-től a termékdíjtétel (Ft/kg)

2004. évi termékdíjtétel (Ft/kg)

 Műanyag

25,5

29

 Társított

30,4

35

 Alumínium

11,1

13

 Fém (kivéve alumínium)

8,6

10

 Papír, fa, természetes alapú textil

11,1

13

 Üveg

4,1

5

 Egyéb

30,4

35

Termékdíj bevallás és befizetés

A csomagolás után keletkező termékdíj-fizetési kötelezettség bevallásának és befizetésének szabályai 2003-ban szintén eltérőek voltak a későbbi évekhez képest: 

·      Belföldi előállítású csomagolás: a kötelezett termékdíj-fizetési kötelezettségről az APEH-nél tesz bevallást a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (Fat.) és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) fogyasztási adóra vonatkozó rendelkezései szerint; emellett a kötelezettnek az APEH által vezetett, a PM hivatalos lapjában megjelölt számlára kell a termékdíjat befizetnie (Kt. 3. § (4)).

·      Behozott csomagolás: a termékdíj-fizetési kötelezettséget, a behozott termékdíjköteles termék (csomagolás) belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor, valamint a belföldi forgalom számára történő vámkezeltetéssel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések során a vámhatóság határozattal állapítja meg (veti ki) a Vámtv. és a Kt. rendelkezései szerint (Kt. 4. § (2)). 

Adminisztratív és adatszolgáltatási kötelezettségek

A kötelezetteknek 2003-ban az alábbi adminisztratív és adatszolgáltatási kötelezettségeket kellett teljesíteniük: 

·      Bejelentés a KAC (Környezetvédelmi Alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat) kezelését végző szerv részére a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységről, valamint az újrahasználható termékdíj köteles termékek nyilvántartásba vételéről (Ktmr. 3. § (1)). Adattartalom: Ktmr. 2. sz. melléklet I-II.

·      Beszámoló a KAC kezelését végző szerv részére a tárgynegyedévi termékdíjfizetési kötelezettség keletkezéséről, valamint az újrahasználható csomagolásból képződő hulladék mennyiségéről (negyedéves beszámoló a belföldi és az importáló kötelezettek részére is) (Ktmr. 4. § (1)). Adattartalom: Ktmr. 3. sz. melléklet I-II.

·      Bevallás az APEH felé a tárgyidőszaki termékdíj-fizetési kötelezettségről a belföldi előállítású termékdíjköteles csomagolás esetében (havi, negyedéves, vagy éves bevallás a Fat. és az Art. 1. sz. melléklete szerint) (Kt. 3. § (4)). Nyomtatványok: 0301 (havi), 0302 (negyedéves), 0303 (éves), 0323 (Kt. negyedéves), 03230 (Kt. éves)

·      Bevallás / adatszolgáltatás a VPOP felé a behozott termékdíjköteles termék (csomagolás) belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor (csak a termékdíjköteles vámárut behozó importáló kötelezettek) (Kt. 4. § (2)).

·      Számlán való feltüntetés kötelezettsége: A termékdíj mértékét és összegét tételenként és összesen a számlában vagy a számla mellékletében már 2003-ban is fel kellett tüntetni a Kt. 23. §-a szerint - természetesen a kiskereskedelmi értékesítés kivételével. Az egyes szövegsablonokat a Ktmr. 14. § (1) tartalmazta.

·      Nyilvántartások vezetése: a kötelezettnek a beszámolót a számviteli bizonylatokkal és nyilvántartásokkal megegyezően kellett teljesítenie (Ktmr. 4. § (1)). A kötelezettnek a feltüntetett termékdíj, a hasznosítási díj, valamint a termékdíj-kedvezmény és termékdíj-mentesség összegét nyilvántartással kellett alátámasztania (Ktmr. 14. § (3)). 

Mentességi szabályok

A csomagolás termékdíja alóli mentesség megszerzésének feltételei, lényegi szabályai már 2003-ban is az alábbiak voltak (Kt. 5/A. § (3)-(4)): mentességet lehetett szerezni azon csomagolások után fizetendő termékdíj alól, amelyre vonatkozóan a kötelezett a hulladékká vált csomagolást hasznosította. A kötelezett általi hasznosítással egyenértékű, ha azt nem a kötelezett maga végzi, de a hasznosításra történő átadás-átvétel tényét igazolja. A visszagyűjtést és a hasznosítást a kötelezett hasznosítást koordináló szervezettel is végeztetheti. 

A kötelezettek a csomagolás termékdíja alóli mentességet egyéni teljesítőként, vagy koordináló szervezeten keresztül szerezhették meg. A mentesség feltételei az egyéni teljesítőknek a Ktkr. 1. sz. mell. I. fejezete szerint 2003-ban az alábbiak voltak: 

Csomagolás anyaga

Kötelező hasznosítási arány (hk) 2003-ban

Minimális anyagában való hasznosítás aránya (ha) 2003-ban

Papír

45%

30%

Fa

45%

30%

Természetes alapú textil

45%

30%

Üveg

40%

30%

Műanyag

40%

30%

Társított

40%

30%

Nem természetes alapú textil

40%

30%

Fém

45%

30%

Alumínium

45%

30%

A mentesség feltételei 2003-ban a Ktkr. 1. sz. mell. I. fejezete szerint a hasznosítást koordináló szervezetre vonatkozóan: 

Csomagolás anyaga

Kötelező hasznosítási arány (hk) 2003-ban

Minimális anyagában való hasznosítás aránya (ha) 2003-ban

Összes csomagolás

40%

25%

Papír

nincs

9%

Fa

nincs

9%

Természetes alapú textil

nincs

9%

Üveg

nincs

9%

Műanyag

nincs

9%

Társított

nincs

9%

Nem természetes alapú textil

nincs

9%

Fém

nincs

9%

Alumínium

nincs

9%

Figyelem! 2003-ban az előírt kötelező hasznosítási (hk) és anyagában való hasznosítási (ha) arányszámok teljesítésével, a Ktkr. 1. sz. melléklet II. fejezetében található képlet alapján, 100%-os mentességet lehetett szerezni a csomagolás termékdíja alól. 

Átvállalási  szabályok

A Kt. már 2003-ban is biztosította azt a lehetőséget, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettséget a hasznosítást koordináló szervezet szerződésben, a Kac. kezelését végző szerv jóváhagyásával átvállalhassa. Emellett a csomagolás esetében a kötelezettnek termékértékesítést végző csomagolás összetevőit gyártó vagy forgalmazó – amennyiben a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvezett – a számlán szintén átvállalhatta a kötelezettséget (Kt. 2. § (2)). A részletes feltételeket szerződés alapján történő átvállalás esetén a Ktkr. 14. §-a, míg számla alapján történő átvállalás esetén a Ktkr. 15. §-a tartalmazta. 


II. IDŐSZAK (2004.05.01. – 2004.12.31.)

A második vizsgált időszak 2004.05.01. és 2004.12.31. közé esik. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkból kifolyólag a termékdíjas szabályozás több helyen módosult 2004. május 1-jétől. Átmenetileg minimálisra csökkent a vámhatóság szerepe a termékdíjas eljárásrendben, a rendszer tulajdonképpen bő másfél évig az önbevallás elvén működött. De nézzük a változásokat! 

ELEMZÉSI SZEMPONT

HATÁLYOS, VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Szabályozási időszak

2004.05.01. – 2004.12.31.

Csomagolás fogalma

A Kt. 20. § o) és j) pontjaiban a csomagolás és a csomagolóeszköz definíciói nem változtak, a meghatározások megegyeztek a 2003-ban hatályos szövegekkel.

Termékdíj fizetésére kötelezettek köre

Az Európai Unióhoz történő csatlakozással módosult a kötelezettek körének meghatározása. Ennek megfelelően a csomagolás esetében a termékdíj-fizetésre kötelezett (Kt. 2. § (1) a-c) pontok): 

·   a belföldi előállítású termékdíjköteles csomagolás esetében a csomagolás első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója,

·   az Európai Közösségen belüli behozatal esetén szintén a termékdíjköteles csomagolás első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója,

·   a nem közösségi termékdíjköteles csomagolás importja esetén – a vámeljárások alkalmával – a vámjogszabályok szerinti vámadós, illetve a vámszabadterület üzemeltetője.

Termékdíj meghatározásának módja

A csomagolás után fizetendő termékdíj meghatározása 2004-ben az alábbiak szerint történt: a belföldi előállítású vagy saját célra felhasznált, valamint a Közösségen belül behozott és az importált termékdíjköteles termék mennyisége (a termékdíj alapja) és a megfelelő termékdíj tétel szorzata (Kt. 3. § (4)). Emellett a csomagolás után fizetendő termékdíj alapja továbbra is a csomagolás tömege (Kt. 12. § (1)).

Termékdíj-tételek

2004. január 1-je és 2004. december 31-e közötti időszakban a csomagolások esetében az alábbi termékdíj-tételeket kellett alkalmazni: 

A csomagolás anyaga

2004. évi termékdíjtétel (Ft/kg)

 Műanyag

29

 Társított

35

 Alumínium

13

 Fém (kivéve alumínium)

10

 Papír, fa, természetes alapú textil

13

 Üveg

5

 Egyéb

35

Termékdíj bevallás és befizetés

A csomagolás után keletkező termékdíj-fizetési kötelezettség bevallásának és befizetésének szabályai 2004.05.01-jétől jelentősen megváltoztak. A rendszer tulajdonképpen – a termékdíjköteles csomagolás származásától függetlenül – teljes mértékben bevallással működött.

A belföldi előállítású, a Közösségen belül behozott és az importált termékdíjköteles csomagolások után megállapított termékdíjat a kötelezetteknek – egységesen – az APEH által vezetett, a PM hivatalos lapjában megjelölt számla javára kellett befizetniük, és a termékdíj-fizetési kötelezettségükről az APEH-nél bevallást tenniük. A kötelezetteknek a termékdíj nettó összegét havonta kell megállapítaniuk és az adózás rendjéről szóló törvény alapján a rájuk vonatkozó gyakorisággal, az ott megállapított esedékesség időpontjáig bevallaniuk, továbbá a bevallás benyújtására elrendelt időpontig befizetniük (Kt. 3. § (4)). 

A vámhatóság szerepe ebben az időszakban az importált nem közösségi termékdíjköteles termék jogellenes forgalomba kerülése esetén merült fel: az ilyen esetekben a termékdíj-fizetési kötelezettséget a vámhatósági intézkedések alkalmával végzett vámalakiságok során a vámhatóság határozattal állapította meg. Ehhez tartozó szabály volt, hogy a jogellenesen belföldön forgalomba hozott vagy behozott csomagolás esetén a termékdíjat a vámhatóság vagy az adóhatóság 200 Ft/kg termékdíjtétellel állapította meg.

Adminisztratív és adatszolgáltatási kötelezettségek

A kötelezetteknek 2004-ben az alábbi adminisztratív és adatszolgáltatási kötelezettségeket kellett teljesíteniük: 

·      Bejelentés a Kövice (Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat) kezelését végző szerv részére a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységről, valamint az újrahasználható termékdíj köteles termékek nyilvántartásba vételéről (Ktmr. 3. § (1)-(2)). Adattartalom: Ktmr. 2. sz. melléklet I-II.

·      Beszámoló a Kövice kezelését végző szerv részére a tárgynegyedévi termékdíjfizetési kötelezettség keletkezéséről, valamint az újrahasználható csomagolásból képződő hulladék mennyiségéről (Ktmr. 4. § (1)-(2)). Adattartalom: Ktmr. 3. sz. melléklet I-II.

·      Bevallás az APEH felé a tárgyidőszaki termékdíj-fizetési kötelezettségről a belföldi, a Közösségen belül behozott és az importált termékdíjköteles csomagolások esetében egyaránt (havi, negyedéves, vagy éves bevallás az Art. 1. sz. mellékletének I. pontja szerint) (Kt. 3. § (4)). Nyomtatványok: 0401 (havi), 0402 (negyedéves), 0403 (éves), 0423 és 0423U (Kt. negyedéves), 04230 és 04230U (Kt. éves)

·      Számlán való feltüntetés kötelezettsége: A termékdíj mértékét és összegét tételenként és összesen a számlában vagy a számla mellékletében 2004-ben is fel kellett tüntetni a Kt. 23. §-a szerint – a kiskereskedelmi értékesítés kivételével. Az egyes szövegsablonokat a Ktmr. 14. § (1) tartalmazta.

·      Nyilvántartások vezetése: a kötelezettnek a beszámolót a számviteli bizonylatokkal és nyilvántartásokkal megegyezően kellett teljesítenie (Ktmr. 4. § (2)), emellett a feltüntetett termékdíj, hasznosítási díj, valamint a termékdíj-kedvezmény és mentesség összegét nyilvántartással kellett alátámasztania (Ktmr. 14. § (3)).

Mentességi szabályok

A termékdíj alóli mentesség általános szabályai 2004-ben nem változtak (Kt. 5/A. § (3)-(4)). A kötelezettek a csomagolás termékdíja alóli mentességet továbbra is egyéni teljesítőként, vagy koordináló szervezeten keresztül szerezhették meg. A mentesség feltételei 2004-ben az egyéni teljesítőknek a Ktkr. 1. sz. mell. I. fejezete szerint az alábbiak voltak: 

Csomagolás anyaga

Kötelező hasznosítási arány (hk) 2004-ben

Minimális anyagában való hasznosítás aránya (ha) 2004-ben

Papír

50%

30%

Fa

50%

30%

Természetes alapú textil

50%

30%

Üveg

45%

30%

Műanyag

45%

30%

Társított

45%

30%

Nem természetes alapú textil

45%

30%

Fém

50%

30%

Alumínium

50%

30%

A mentesség feltételei 2004-ben a Ktkr. 1. sz. mell. I. fejezete szerint a hasznosítást koordináló szervezetre vonatkozóan: 

Csomagolás anyaga

Kötelező hasznosítási arány (hk) 2004-ben

Minimális anyagában való hasznosítás aránya (ha) 2004-ben

Összes csomagolás

45%

25%

Papír

nincs

12%

Fa

nincs

12%

Természetes alapú textil

nincs

12%

Üveg

nincs

12%

Műanyag

nincs

12%

Társított

nincs

12%

Nem természetes alapú textil

nincs

12%

Fém

nincs

12%

Alumínium

nincs

12%

Figyelem! 2004-ben az előírt kötelező hasznosítási (hk) és anyagában való hasznosítási (ha) arányszámok teljesítésével csak 80%-os mentességet lehetett szerezni a csomagolás termékdíja alól. Az előírt hasznosítási (hk) arány feletti teljesítéssel a növekvő hasznosítás arányában lehetett növelni a mentesség mértékét is a Ktkr. 1. sz. melléklet II. fejezetében található képlet szerint. A teljes, 100%-os mentesség azonban csak 100%-os hasznosítási arány teljesítésével volt elérhető.

Átvállalási  szabályok

A Kt. alapján 2004-ben is lehetőség volt arra, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettséget a hasznosítást koordináló szervezet szerződés alapján, a Kövice kezelését végző szerv jóváhagyásával átvállalhassa. A csomagolás esetében a kötelezett számára a csomagolás összetevőit gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó, ha hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvezett – a száma alapján szintén átvállalhatta a kötelezettséget (Kt. 2. § (2)) (A részletes feltételeket szerződés alapján történő átvállalás esetén a Ktkr. 14. §-a, míg számla alapján történő átvállalás esetén a Ktkr. 15. §-a tartalmazta.)

A cikkben gyakran alkalmazott jogszabály rövidítések:

Kt.

1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

Ktkr.

53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről

Ktmr.

10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról

Cskr.

94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló

   © Copyright 2009 Viva Media. Minden jog fenntartva.

Jogi nyilatkozat     Adatvédelem     Impresszum     Kapcsolat