A környezetvédelmi termékdíjról, valamint egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. LVI. törvény (a továbbiakban Kt.) 2010. január 1-jétől hatályba lépő 5/F. § - a bevezeti az úgynevezett termékdíj-átalány fizetés fogalmát, amely lehetőség a jogszabály értelmében a mezőgazdasági termelőket illeti. Számos fórumon felmerült már a kérdés, hogy a borászok mezőgazdasági termelőnek minősülnek-e? Ennek megítéléséhez több fogalom együttes értelmezése szükséges, melyeket a Kt. 5/F.§ által is meghivatkozott, közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK Tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet), valamint a Rendelet által meghivatkozott Római Szerződés tartalmaz.
1. Mezőgazdasági termelő fogalma, [Rendelet 2. cikk a) pont] mely szerint:
„mezőgazdasági termelő: olyan természetes, vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja - tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjának nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek a gazdasága a Közösség területén található a Szerződés 299. cikkében meghatározottak szerint, és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységet folytat.”
A meghatározásból két elem ragadható ki: egyrészt a gazdaságnak (egy adott mezőgazdasági termelő által vezetett és egyazon tagállam területén található termelőegységek összessége) a Közösség területén kell lennie, másrészt azon mezőgazdasági tevékenységet kell végezni.
Fontos! A mezőgazdasági termelő jogalanyisága tekintetében a Rendelet megkötést nem tartalmaz, az mind természetes, mind jogi személy lehet.
Következő lépésben tehát meg kell határozni, mit tekint a Rendelet mezőgazdasági tevékenységnek? [Rendelet 2. cikk c) pontja]
2. Mezőgazdasági tevékenység:
„mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy termesztése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a földterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását a 6. cikkben meghatározottak szerint”.
E meghatározásból azonban ismét egy másik fogalom definiálásának szükségességessége következik, mit tekint a Rendelet mezőgazdasági terméknek? [Rendelet 2. cikk f) pontja]
3. Mezőgazdasági termékek:
„a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, a halászati termékek kivételével, valamint a gyapot”.
Ahhoz tehát, hogy eredeti kérdésünkre választ kapjunk, a Római Szerződés I. számú mellékletében felsorolt termékek ismerete szükséges.
A Római Szerződés I. számú melléklete felsorolja azon termékeket, amelyek mezőgazdasági termékeknek minősülnek. Ezek között a következő található:
„22. ÁRUCSOPORT
22.05 Friss szőlőből készült bor, szőlőmust alkohol hozzáadásával lefojtva
22.07 Más erjesztett italok (például almabor, körtebor és mézbor)”
A vonatkozó jogszabályok meghatározásaiból tehát végeredményben a következő megállapításra juthatunk:
A bor
- mezőgazdasági terméknek minősül,
- a bortermelés mezőgazdasági tevékenységnek,
tehát, amennyiben a borász (legyen az akár természetes, akár jogi személy) gazdasága a Közösség területén található, azon mezőgazdasági tevékenységet folytat, a környezetvédelmi termékdíj tekintetében rá a termékdíj-átalány fizetés szabályai alkalmazandók.