Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján – a korábbi évekhez hasonlóan – 2009. évben is bizonytalanság mutatkozik a bérgyártás értelmezésével és a hozzá kapcsolódó termékdíj-fizetési szabályok alkalmazásával, pedig a bérgyártás, mint ügylet helyes alkalmazása a vállalkozások közötti ügymenetben kedvező konstrukciókat teremthet.

Bérgyártás

Bérgyártás keretében a bérgyártató a saját tulajdonában lévő alap- és segédanyagok, illetve alkatrészek, tartozékok stb. – általában meghatározott dokumentáció alapján – feldolgozásával bízza meg a bérgyártót, aki a tevékenységét saját költségén végzi, viszont az elvégzett munka után „díjazásban” részesül.

Bérgyártás során a bérgyártó valamely termék elkészítésére, feldolgozására, összeszerelésére, átalakítására, javítására, vagy a munkával elérhető egyéb más eredmény létrehozására (pl: termék becsomagolására, palackozására), a bérgyártató pedig a szolgáltatás átvételére és a megállapított „bérgyártási díj” kifizetésére köteles. A bérgyártató és a bérgyártó között létrejött szerződéses jogviszony alapján megállapítható, hogy a bérgyártató által kifizetett értékben testesül meg a bérgyártó általi hozzáadott érték, mint teljesítmény. A bérgyártás valamilyen eredmény létrehozására irányuló felek közötti megállapodás, ezért a bérgyártás nem más, mint tipikus eredménykötelem.

Bérgyártás fogalma

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (továbbiakban: Kt.) záró rendelkezéseiben lévő 20. § ny) pontjából következően a bérgyártás megrendelőjének vagy megbízójának minden anyagot, félkész terméket a bérgyártó rendelkezésére kell bocsátani, mert ellenkező esetben nem beszélhetünk bérgyártásról. Feltétel még, hogy a bérgyártó Magyarországon letelepedett személy legyen.

Kötelezettségek

A termék előállítására a bérgyártó köteles és az általa kiállított számlán jelenik meg a vállalt eredmény. A bérgyártó által végzett munka következtében, a gyártási műveletek során a környezetvédelmi termékdíj-köteles terméket a bérgyártó készíti el, és adja át a bérgyártatónak. A két fél közötti szerződés létrejötte és helyes alkalmazása azt jelenti a 2009. január 1-jétől hatályos Kt. 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján, hogy az első belföldi forgalomba hozatal már nem a bérgyártóhoz kapcsolódik, vagyis az általános szabályok alapján a bérgyártató a kötelezett, ezért neki kell teljesíteni a bejelentési, bevallási, megfizetési, a termékdíj számlán való megjelenítési, és a nyilvántartási kötelezettséget is.

Mi történik, ha nem állapítható meg a bérgyártás, vagyis az ún. vegyes típusú ügyletek?

Amennyiben két fél között nem állapítható meg egyértelműen, illetve azonos jogügyletnél mind a bérgyártás, mind a termékértékesítés fellelhető, abban az esetben a kötelezett személyének megállapítására az általános személyi hatály szerinti rendelkezések az érvényesek, vagyis az a kötelezett, aki az első forgalomba hozatalt megvalósította. Tehát, ha a bérgyártó a megbízás szerinti teljesítéshez olyan terméket is felhasznál, amit saját maga szerez be, vásárol meg és használja fel az elkészítendő termékhez, abban az esetben az első forgalomba hozatalt is a bérgyártó fogja megvalósítani.

Példa: Megbízó Kft. szerződést köt Gyártó Kft-vel akkumulátor bérgyártására (heti teljesítés szerint meghatározott darabszám elkészítésére), melynek során az előállításhoz szükséges alapanyagok egy részét átadja a Gyártó Kft-nek. A két fél közötti megállapodás arra irányulna, hogy a termékdíj-fizetésre kötelezett személy a Megbízó Kft. legyen.

A Gyártó Kft. az akkumulátor gyártásához szükséges alapanyagok 1/3-át, és a csomagoláshoz szükséges csomagolási összetevők 2/3-át belföldi, saját beszerzésből biztosítja. A Gyártó Kft. a szerződés szerint végzi a teljesítést, mivel a meghatározott darabszámú akkumulátort leszállítja a Megbízó Kft. részére. Következmény: A példa szerinti eset nem felel meg a Kt. szerinti bérgyártásnak, mert a Gyártó Kft. a Megbízó Kft. által átadott (rendelkezésre bocsátott) alapanyagokon és félkész termékeken kívül saját beszerzésből származó, vagyis saját tulajdonú alapanyagot is felhasznál, ezért a Megbízó Kft-nek történő értékesítés során, az akkumulátor vonatkozásában első belföldi forgalomba hozónak (kötelezettnek) a Gyártó Kft. minősül.

A „kötelezettségek” résznél leírtak az alapesetre vonatkoznak, vagyis ha két fél közötti ügylet megfelel a bérgyártás Kt. szerinti fogalmának. Ettől teljesen el kell különíteni a szerződéses átvállalást, ami a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalásáról szól. Ez utóbbi esetben külön szerződés alapján a bérgyártatótól átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget a bérgyártó, feltéve, ha Ptk. szerinti gazdálkodó szervezetnek minősül.

A felek a szerződést maximum 5 évre köthetik meg, viszont a szerződés megkötésénél arra is kell figyelni a feleknek, hogy tartalmi követelményeknek is eleget kell tenni, azaz a szerződésben benne kell lennie a VPID és GLN számoknak, az átvállalt termékek vámtarifaszámainak és KT kódjainak (csomagolás esetén csak KT kód), az átvállalt időszaknak és annak kezdő időpontjának. A szerződés egy példányát az átvállalónak a megkötésétől számított 30 napon belül kell benyújtania a székhelye/telephelye szerinti Regionális Ellenőrzési Központ részére, a KT09BEJKE nyomtatványcsomag főlapjának és KE7-es részletező lapjával együtt..

..A KE7 részletező lap „átvállalt tarifaszám” oszlopát a Kt. végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 4. számú mellékletét figyelembe véve az alábbiak szerint kell kitölteni:

amennyiben

• a melléklet az árumegnevezéshez csak a vámtarifaszámot rendeli hozzá, abban az esetben elegendő a vámtarifaszámot feltüntetni, további alszámos bontás nem szükséges; Pl: Villanyborotva esetében a 8510 vámtarifaszámot.
• a melléklet az árumegnevezéshez a vámtarifaszámon kívül HR alszámot is rendel, abban az esetben a vámtarifaszámot és a HR alszámot kell feltüntetni, de további alszámos (KN) bontás nem szükséges; Pl: Háztartási varrógép esetében a 8452 10 vámtarifaszám és HR alszámot.
• a melléklet az árumegnevezéshez a vámtarifaszámon kívül HR és KN alszámot is rendel, abban az esetben a vámtarifaszámot, HR és a KN alszámot is fel kell tüntetni. Pl: Elektromos átfolyásos vízmelegítő esetében a 8516 10 11 vámtarifaszám, HR és KN alszámot.

A Regionális Ellenőrzési Központ a benyújtott szerződést nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételről a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint a benyújtástól számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet, és a másodlagos kötelezettet (átvállalót) is. A nyilvántartásba vétel is fontos dátum, mivel ezen napot követő hónap első napjától – vagy ha a felek a szerződésben későbbi időpontban állapodtak meg, akkor attól a naptól – alkalmazható az átvállalás.