A termékdíjas szabályozás (pontosabban a Kt.[1] 2/A. §-a) lehetővé teszi azt, hogy a termékdíj-fizetésére kötelezett személytől (továbbiakban: eredeti kötelezett) olyan más személy is átvállalja a kötelezettségeket, aki a termékkel kapcsolatos egyes munkafázisok elkészítésére - átalakítására, a termék feldolgozására, vagy egyes esetekben pl.: a felújítására, javítására stb. vállalkozik és ennek fejében az eredeti kötelezett a szerződés tárgyát képező termék átvételére és a munkadíj kifizetésére köteles.

A gyakorlatban sokszor felmerül a címben jelölt szerződéses átvállalás témája, annak „problémaköre”, egy-egy jogesetre levetített változata, így aztán a hasonló témát feldolgozó korábbi szakcikkek ellenére ismételten a bérgyártás témaköréről kívánok írni.

A két fél közötti jogviszony a termékdíj-fizetési kötelezettség szempontjából az alábbiak szerint került megfogalmazásra a Kt. 20. § 4. pontjában:

"bérgyártás: a megrendelő vagy megbízottja (bérgyártató) által a Magyar Köztársaságban letelepedett személy (bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása;"

Az átvállalás - termékdíjas szabályozás szerinti jogszerű - létrejöttéhez még az is szükséges, hogy az erre vonatkozó szerződést az átvállaló a vámhatóságnak, a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül benyújtsa és bejelentse. Általános esetben a termékdíj-fizetési kötelezettség a szerződés vámhatóság általi nyilvántartásba vételét követő hónap első napján száll át az átvállalóra, a 2. pontban részletezett gazdasági esemény alapján a bérgyártatóra.

Ennél az átvállalásnál is fontos jogszabályi előírás, hogy szerződéses átvállalásra termékdíj-köteles termékenként legfeljebb egyszer kerülhet sor, illetve az átvállalóra - a hasznosítást koordináló szervezet kivételével - a kötelezettre vonatkozó szabályok alkalmazandóak, és ha a szerződéses átvállaló az átvállalt kötelezettséget nem teljesíti, a nem teljesített kötelezettségért az eredeti kötelezett köteles helytállni.

A továbbiakban a bérgyártás szabályait és helyzetét szemléltetem az 1. és a 2. pontban bemutatott gazdasági eseményeken keresztül.

1. A Felújító Kft. 2010. február hónapjában bérmunka-szerződést kötött a külföldi székhelyű partnerével arra, hogy különféle gépalkatrészek felújítását elvégzi, majd a megbízója részére visszaszállítja. A beérkező, felújításra váró termékek papírdobozokba és faládákba csomagolva érkeznek be. A Felújító Kft. a csomagolásból történő kibontást, majd a szerződésben vállalt javítási-felújítási kötelezettségét követően a megbízó által biztosított „új” papírkarton dobozokba és faládákba csomagolja a gépalkatrészeket és kiszállítja a megbízójának. A megbízó, a Felújító Kft-nek minden hónap 10-ik napjáig teljesíti az előző hónapban felújított és részére leszállított termékeket érintő „bérmunka díj” fizetési kötelezettségét.

Nézzük meg, milyen fontos „momentumokat” érdemes kiemelni a leírtakból, természetesen a Felújító Kft. szemszögéből:

a) a felek között megvalósuló gazdasági esemény ugyan megfelel a Kt. szerinti bérgyártás fogalmának, azonban ezt nem kell bejelenteni szerződéses átvállalásként, mivel a külföldi fél nem minősül termékdíj-fizetésre kötelezettnek;

b) termékdíj-köteles termék első belföldi forgalomba hozatala nem történik, azonban azzal, hogy a felújításra váró külföldről behozott termékeket elválasztják a csomagolástól – megállapítható, hogy csomagolási hulladék keletkezik – és saját célú felhasználásként számolni kell a termékdíj-fizetési kötelezettséggel a behozónak;

c) a bevallásában a termékről lebontott és/vagy arról elválasztott csomagolásról havi bontásban nyilvántartást kell vezetnie a Felújító Kft-nek és negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-ik napjáig bevallást kell benyújtania és amennyiben nem rendelkezik teljes mentességgel, a termékdíjat meg kell fizetnie;

d) a felújított és csomagolással ellátott termék külföldre történő kiszállításával nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége a Felújító Kft-nek;

e) amennyiben a beérkező faládákat a kiszállítás során ismételten fel kívánja használni, és mivel ugyanazon paraméterekkel rendelkező faládákba érkezik a felújításra váró gépalkatrész, vagyis újrahasználható csomagolási összetevőket érintő „előnyöket” – ami nem más, mint a külföldről behozott újrahasználható termék után keletkező, vagyis a behozott és saját célra felhasznált faládát érintő termékdíj-fizetési kötelezettségéből levonhatja az ugyanezen időszakban kiszállított újrahasználható termékre, vagyis faládára eső termékdíjat – is szeretné érvényesíteni, akkor az alábbiakra kell tekintettel lenni:

ea) nyilvántartást kell vezetni a beérkezett és külföldre kiszállított csomagolóeszközökről,

eb) az első fizetési kötelezettség keletkezését követő 15 napon belül be kell jelenteni a faládákat a KT10 BEJKE nyomtatványcsomag KT10-BJ2 lapján;

ec)   külföldre vissza kell szállítani az újrahasználható terméket, vagyis a faládákat;

ed) a kiszállítást okmányszerűen kell tudni igazolni.

2.  Az 1. pontban leírt gazdasági esemény annyiban változik, hogy mind a megbízó, mind a „bérgyártó” belföldi székhellyel rendelkező vállalkozás. Tehát a Felújító Kft. 2010. február hónapjában bérmunka-szerződést kötött a belföldi székhelyű Megbízó Kft-vel arra, hogy különféle gépalkatrészek felújítását elvégzi, majd a megbízója részére visszaszállítja. A Felújító Kft-nek leszállított, felújításra váró termékek papírdobozokba és faládákba csomagolva érkeznek be. A Felújító Kft. a csomagolásból történő kibontást, majd a szerződésben vállalt javítási-felújítási kötelezettségét követően a Megbízó Kft által biztosított „új” papírkarton dobozokba és faládákba csomagolja a gépalkatrészeket és visszaszállítja a megbízójának. A megbízó, a Felújító Kft-nek minden hónap 10-ik napjáig teljesíti az előző hónapban felújított és részére leszállított termékeket érintő „bérmunka díj” fizetési kötelezettségét.

Nézzük meg ebben az esetben is, hogy milyen fontos „momentumokat” érdemes kiemelne a leírt gazdasági eseményből:

a) a felek közötti jogviszony megfelel a Kt. szerinti bérgyártás fogalmának, így a Megbízó Kft. az alapeseti kötelezett, és tőle a Felújító Kft. szerződésben átvállalhatja a termékdíj-fizetési kötelezettséget, viszont ekkor bejelentést kell tennie a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül;

b) a Felújító Kft-nek meg kell tennie a bejelentést a KT10BEJKE nyomtatványcsomag KT10-KE7 (átvállalási szerződés nyilvántartásba vételi kérelem) lapján, valamint a KT10-BJ1 (bejelentőlap a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezéséről) lapon, melyen a csomagolás anyagáramnál a „3”-as kóddal kell jelölnie a szerződéses átvállalást.

c) az átvállalt csomagolási mennyiségről havi bontásban nyilvántartást kell vezetnie és negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-ik napjáig bevallást kell benyújtania és amennyiben nem rendelkezik teljes mentességgel, a termékdíjat is meg kell fizetnie;

d) amennyiben a faládákkal kapcsolatban az újrahasználható csomagolási összetevőket érintő „előnyöket” – ami nem más, mint a forgalomba hozott faládát érintően a termékdíjat egyszer, az első forgalomba hozatalt követően kell megfizetni, ha a faládák újrahasználatát igazolja, és az első fizetési kötelezettség keletkezését követő 15 napon belül bejelenteni a faládákat a KT10 BEJKE nyomtatványcsomag KT10-BJ2 lapján;

e) Megbízó Kft-nek a KT10 BEJKE nyomtatványcsomag BJ1 lapján be kell jelentenie a csomagolás anyagáramon belül, hogy tőle a termékdíj-fizetési kötelezettséget átvállalták ("2 ha a termékdíj fizetés tőle átvállalásra kerül").